Jelentős mérföldkő: megjelent a Makronóm Intézet első angol nyelvű tudományos publikációja a Regional Statistics folyóiratban, ezzel az Intézet csapata jelentős lépést tett a fenntartható fejlődés és a gazdasági jóllét mérésének új korszakában. Az index kidolgozása egy magyar kezdeményezés részét képezi, amely már az ENSZ nemzetközi vitáiban is előtérbe került.
A GDP önmagában nem elég az emberi jóllét és fenntarthatóság méréséhez – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója az Index.hu-nak adott interjújában. Az általa bemutatott új mérőrendszer három pillére közé tartozik a Makronóm Intézet „GDP-n túli jólléti mutatója”, amely a társadalmi jóllét összetevőit vizsgálja. Ez a magyar fejlesztés már az ENSZ nemzetközi vitáiban is előtérbe került.
A Makronóm Intézet EPU indexe az elmúlt 2 hónapban kedvezőtlenül alakult, mivel a nemzetközi kamatdöntések, illetve az amerikai választás körüli bizonytalanság nyomán a turbulens pénzpiaci környezet, illetve a költségvetési hiány alakulásának hatására romlottak a hazai kilátások, így a bizonytalanság is több mint másfélszerese a sokéves átlagnak.
Közel 3,6 millió vendégéjszakát töltött el 1,5 millió vendég 2024 szeptemberében turisztikai szálláshelyeken, a vendégek száma 2,0, a vendégéjszakáké 1,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
A Makronóm Intézet EPU indexe az elmúlt hónapban némileg kedvezőtlenül alakult, mivel a geopolitikai és a külső piacainkkal – elsősorban a német gazdasággal – összefüggő kockázatok továbbra is számottevőnek tekinthetők.
A globális járműiparban a jövőben felértékelődik az elektromobilitás. Bár a korábban vártnál lassabb lesz a folyamat, amelyben az állami támogatások kivezetésének, illetve a geopolitikai konfliktusoknak van nagy szerepe, azonban vitathatatlan, hogy az elektromos autók (EV) jelentik a járműipar hosszú távú jövőjét. Magyarország pedig adottságai, valamint az ágazatban tett korai lépései nyomán ki tudja használni ezt a trendet. A Makronóm Intézet elemzésében azt vizsgálta, hogy mekkora növekedési többletet adhat az elektromobilitást fókuszba helyező, proaktív gazdaságpolitika hazánk számára.
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság az idei évben 1,8 százalékkal növekedhet, érdemben meghaladva ezzel az eurózóna várható 0,8 százalékos bővülési ütemét, miközben jövőre a külső kereslet rendeződése esetén 3,7 százalékra gyorsulhat a dinamika.
A Makronóm Intézet EPU indexe az elmúlt hónapban kedvezően alakult. Fontos azonban, hogy a geopolitikai kockázatok és az ezekkel szorosan összefüggő energiaellátási kihívások továbbra sem szűntek meg, sőt a német gazdasági kilátások is egyre kedvezőtlenebbek, így a hazai bizonytalanság is magasabbnak tekinthető, mint a sokéves átlag.
A Makronóm Intézet EPU indexe szerint júliusban enyhült a gazdasági bizonytalanság Magyarországon, de a világgazdaság jelentős kihívásokkal szembesült, ami a nemzetközi üzleti hangulat romlását eredményezte. Ez a negatív trend várhatóan hatással lesz a hazai gazdasági adatokra is.
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság az idei évben visszatérhet a növekedési pályára. A gazdaság teljesítménye 2024-ben 2,8 százalékkal bővülhet, ami jövőre 4 százalék feletti ütemre gyorsulhat.
Megjelent a Makronóm Intézet június havi gazdasági monitora, amely a legfrissebb üzleti és gazdasági bizonytalanságot elemzi.
Több kormányzati szereplő és a jegybank ágazati vezetője is megerősítette, hogy számos fontos részletszabály érkezik a nyár folyamán a fenntarthatóságot előtérbe helyező ESG-törvény, valamint a banki fenntarthatósági és zöldfinanszírozási területen. A nagyvállalatok mellett azok beszállítójaként, partnereként dolgozó mintegy 40-50 ezer hazai kkv számára is versenyelőnyt ad az ESG-megfelelés – hangzott el a JVSZ ESG Meetupján június 13-án a Millenárison.
A Fitch tegnap esti döntésével megerősítette a magyar államadósság besorolását és változatlanul befektetésre ajánlja. A hitelminősítő ezzel megfelelt a várakozásoknak, ugyanakkor az, hogy továbbra is fenntartja a negatív kilátását a besorolást illetően, jelzi a külső környezetben rejlő kockázatokat.
Az MBH Makronóm Makroverzum konferencián ezúttal a magyar nemzeti bajnokok és az exportot támogató ökoszisztéma került rivaldafénybe. Mik ezen vállalatok sikerének összetevői?
Számos olyan magyar vállalatot találhatunk, amely eredményesen ki tudott lépni a nemzetközi térbe és sikeresen megvetette a lábát a külpiacokon – ők a nemzeti bajnokaink. A Bálna Honvédelmi Központban rendezett MBH Makronóm Makroverzum konferencián a résztvevők arra keresték a választ, hogy miképp legyenek a magyar cégek, termékek és márkák a nemzetközi piacokon is versenyképesek, ismertek, keresettek.
A friss adatok szerint az év elején a vártnál nagyobb mértékben nőhettek a bérek, elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkavállalói bérigények növekedése miatt. A költségvetési szférában év/év alapon 17,4 százalékos bővülést regisztrált a KSH, amely a pedagógusok, illetve az egészségügyi szakdolgozók béremelésének tudható be.
A Debreceni Egyetem és a Makronóm Intézet szervezésében, a Makroszkóp rendezvénysorozat keretében tartottak konferenciát május 15-én a Blokkosodás gazdasági hatásai címmel, ahol a szakemberek megoldási lehetőségeket is felvázoltak a kihívások kezelésére.
A Debreceni Egyetemen mutatta be György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos A középosztály forradalma – Meritokratikus stratégia a 21. századra című könyvét. A hallgatóság megtudhatta: azért olyan fontos a szóban forgó mű, mivel egy valós problémára ad kivitelezhető választ.
Nagy Márton a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében fejtette ki, hogy a „Bezzeg Románia!” szlogen hamis, és valójában az elégedettség és az életszínvonal is sokkal magasabb Magyarországon. Ennek bizonyítására a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének az adatait is felhasználta.
Egy nemzetgazdaság növekedésének mérése és megértése nem lehet teljes körű, ha beleesünk abba a gyakori hibába, hogy csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tartott mutatót veszünk figyelembe. Mihálovics Zoltán elemzőnk a Mandinernek foglalta össze, hogyan mérhető pontosabban az államok növekedési pályája.
Magyarország a zöldátállás és a fenntartható gazdasági működés egyik éllovasává vált az Európai Unión belül. A hazai ESG-törvény elfogadása fontos mérföldköve ennek a folyamatnak. A szabályozás felkészülési időt is biztosít a hazai vállalkozásoknak, hogy még az uniós szintű előírások élesedése előtt kialakíthassák stratégiájukat, és megkaphassák a megfelelő szakmai támogatást – mondta Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója az MBH Makronóm Makroverzum ESG-konferencián.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöldfinanszírozás térnyerését.
Az MBH Makronóm Makroverzum Konferencián április 18-án a fenntarthatóság lesz a központi téma. Az eseményen mutatja be hivatalosan György László kormánybiztos a Harmonikus Növekedési Indexet, azt az adatalapú mutatót, amely esélyes arra, hogy világszerte felváltsa a nemzetgazdaságok fejlettségének kizárólag GDP-alapú mérését.
Magyarországon az előállított villamos energia 18 százalékát napelemek termelték meg 2023-ban, amellyel az európai élmezőnybe tartozunk. A részarányokat tekintve pedig hazánk a második helyen áll Görögország után – mondták el egy az Indexen megjelent interjúban Kecskés Bálint és Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet elemzői.
A fenntartható fejlődésben elért eredményeket jelenleg nem tudjuk jól mérni az országok szintjén, ezért ezt az előrehaladást jól tükröző mutatószám kimunkálásán számos hazai thinktank is munkálkodik. Ezek közül a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Index (HNI) mutatójának anyagát közvetlenül az ENSZ főtitkárának küldte el Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ-közgyűlés tavaly ősszel leköszönt elnöke – árulta el a neves szakértő a Makronómnak adott interjújában, amely eredetileg, teljes terjedelmében a Mandiner hetilapban jelent meg.
Az MBH Bank nem ma kezdett el foglalkozni a fenntarthatósági kérdésekkel, így a zöldstratégiája ma sokrétű, számos érdemi elemet tartalmaz – emelte ki Puskás András. Interjúnkban az MBH Bank vezérigazgató-helyettese bemutatja a hitelintézet ESG-stratégiáját és a területet érintő kihívásokat. Továbbá a Makronóm Intézet Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferenciája egyik felvezető előadását ugyancsak ő tartja a témához kapcsolódva.
A SPAR-nak vélhetően nem a kormánnyal, sokkal inkább a piaccal van problémája. A Makronóm Intézet senior elemzője, Molnár Dániel szerint a cég az árazásban nem versenyképes, és az elavult üzleti modell, valamint a magas árak jól láthatóan veszteséges működést eredményeznek. A szakértő azt is hozzátette, hogy világosan látszik az, hogy a SPAR, illetve a hozzá hasonló hiper- és szupermarketek vesztesei a fogyasztói szokások megváltozásának – derül ki az Economix.hu portál írásából.
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság a tavalyi kismértékű visszaesés után idén visszatérhet a növekedési pályájára. A gazdaság teljesítménye az idei évben közel 3 százalékkal emelkedhet, amelyet jövőre 4 százalékot meghaladó bővülés követhet.
A jegybank 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, lassítva az előző kamatdöntés csökkentési tempóján.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
