A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság a tavalyi kismértékű visszaesés után idén visszatérhet a növekedési pályájára. A gazdaság teljesítménye az idei évben közel 3 százalékkal emelkedhet, amelyet jövőre 4 százalékot meghaladó bővülés követhet.
A jegybank 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, lassítva az előző kamatdöntés csökkentési tempóján.
Gazdasági és energiakihívások vizsgálata a háború és a globális bizonytalanság közepette – ez volt a Oeconomus Gazdaságkutató alapítvány konferenciájának fókuszában. Többek közt portálunk egyik szakértője, a Makronóm Intézet senior elemzője, Molnár Dániel is a meghívott kerekasztal résztvevői közt szerepelt. A rendezvény témája pedig az energetika, a zöldátállás, a munkaerőpiac, a demográfia kihívásai, valamint az volt, hogy a jólétben utolérhető-e a magyarok vagy a lengyelek számára Nyugat-Európa, és ha igen, mikorra.
A Makronóm Intézet szakértői csapata Magyarországon elsőként hozta létre a gazdasági bizonytalanságot mérő mutatót, az Economic Policy Uncertainty (EPU) indexet.
A Makronóm Intézet szakértői csapata Magyarországon elsőként hozta létre a gazdasági bizonytalanságot mérő mutatót, az Economic Policy Uncertainty (EPU) indexet. Az elmúlt évek eseményei rávilágítottak, hogy a gazdasági szereplők jövőbe vetett bizalma vagy éppen bizonytalansága jelentős hatással van az egyes országok teljesítményére.
Az elmúlt két esztendő szankciós politikájáról, valamint a háború negatív gazdasági hatásairól beszéltek a Makronóm Intézet elemzői az Indexnek.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által bemutatott Oeco-Index eredményei szerint a 2012-es, 2017-es és 2022-es adatok alapján Magyarország a fejlett államok csoportjába tartozik. Az Európai Unión belül a 18., világviszonylatban, 164 ország közül a 34. helyet foglalja el. Regionális vezetőként olyan államokat előz meg, mint Portugália, Olaszország, Szlovákia, Lengyelország és Románia.
Az USA és a Szovjetunió soha nem került közvetlen összecsapásba, de évtizedeken át harcoltak egymás ellen proxy háborúk és egyéb beavatkozások formájában. Ma, a hidegháború 2.0 és blokkosodás időszakában igaz, hogy Ukrajna és Gáza lokális konfliktusok, de globális következményeik vannak. Ebben a turbulens nemzetközi környezetben a Makronóm Intézet által azonosított ingaállamok szerepe is felértékelődik.
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság jövőre visszatérhet a dinamikus növekedési pályájára. Az idei év kismértékű, várhatóan 0,4 százalékos visszaesését jövőre egy erőteljesebb, 3,6 százalékos bővülés követheti.
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferenciája hétfőn, november 20-án elsősorban a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljaira összpontosított, amelyek mellett a gazdaság sikerének technológiai kitörési pontjait is megismerhették a résztvevők. A program egyik kerekasztal-beszélgetése a magyarországi innovációs ökoszisztéma eredményeire és kihívásaira összpontosított.
A Bálna Honvédelmi Központban rendezett MBH Makronóm Makroverzum konferencián a magyar gazdaság- és iparstratégia legfontosabb céljait, valamint hazánk technológiai kitörési pontjait mutatták be. A meghívott előadók között szerepelt többek között Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért, valamint Fábián Gergely, a GFM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára is.
A Makronóm Intézet legfrissebb és egyben utolsó kitörési pontokkal foglalkozó elemzése az agrártechnológiában rejlő lehetőségeket mutatja be. A precíziós, azaz a modern technológiával történő gazdálkodás segítségével a gazdák hatékonyabban használhatják ki a szűkös erőforrásokat, és optimálisabb körülmények között termeszthetik a különböző növényeiket, tenyészthetik az állataikat.
Az óriáscégek úgy tekintenek a digitalizációra, mint a gyártási folyamatok egyik legfontosabb optimalizációs eszközére. Ám az átalakulás sebessége közel sem olyan gyors, mint azt 4-5 évvel ezelőtt gondoltuk – mondja Ascsillán Endre. A GE Közép-Kelet Európa régiós alelnökével, a GE Magyarország stratégiai és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatójával a magyar ipar jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésen találkozhatnak az MBH Makronóm Makroverzum konferencián.
A Makronóm Intézet legfrissebb elemzésében kiderítette, hogy mely területeken hasznosítható az élelmiszer-technológia. Többek között hozzájárulhat az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez, erősítheti az élelmiszer-biztonságot és segítségével hatékonyabbá válhat a termelés.
A világkereskedelem jelenlegi helyzete és kilátásai állnak a Makronóm Intézet október havi gazdasági elemzése, a Gazdasági monitor anyag fókuszában. A jelenlegi turbulens időszak a világkereskedelemre is kifejti hatásait: megváltoztak az országok kereskedelmi szokásai, és új partnereket keresnek geopolitikai érdekeik mentén.
A Makronóm Intézet friss kutatásában bemutatta, hogy mekkora jelentősége lehet a biotechnológiának a következő években. A bioműanyagok csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást és a boltok polcain lévő termékek csomagolásait is környezettudatosabb alternatívára cserélhetik. A GMO alkalmazása ugyancsak egyre fontosabbá válik a klímaváltozás miatt – ezek a példák pedig csak kis szeletei a biotechnológiában rejlő lehetőségeknek.
A KSH friss adatai szerint a turisztikai szálláshelyek forgalma szeptemberben kedvezően alakult: a vendégéjszakák száma 5,8, a vendégeké 9,4 százalékkal növekedett éves bázison. Érdemben több vendég érkezett tehát, mint egy évvel korábban, bár ők átlagosan rövidebb ideig tartózkodtak a szálláshelyeken.
A Makronóm Intézet kutatásából kiderülnek a magyar gazdaság kitörési pontjai és a következő évek növekedési területei. Az önvezető járművek piaca folyamatosan növekszik, 2025-re pedig már a teljes mértékben önvezető autók gyártására is számíthatunk.
Az EU immár azt is támogatja, hogy akár társasházak és más kisebb energiaközösségek is létesítsenek napelemes kiserőműveket.
Megjelent társadalmi egyeztetésre a fenntartható finanszírozást, valamint az egységes vállalati felelősségvállalást szolgáló ESG-törvény tervezete. A törvény célja a nemzeti ESG-keretrendszer megalkotása a magyar gazdaság fenntartható fejlődése, az értékteremtő munka becsülete, a teremtett és épített környezet védelme, valamint az alapvető jogok és az emberi méltóság vállalati működésben betöltött szerepének további erősítése.
A Makronóm Intézet friss kutatásában bemutatjuk a magyar gazdaság kitörési pontjait és a következő évek növekedési területeit. A magyar fintechpiac mérete 2030-ra meghaladhatja az ezermilliárd forintot, hiszen a pénzügyi szektorban egyre népszerűbbek lesznek az ezzel foglalkozó cégek.
A Makronóm Intézet friss kutatása fényt derített a magyar gazdaság kitörési pontjaira és a következő évek növekedési területeire. Ezek között a kiberbiztonság is kiemelt szerepet kap, nem csupán a vállalati, hanem az állami szinten is. A terület piacának globális mérete 2022-ben 78,23 ezer milliárd forint értékű volt, ám 2030-ra akár 189 ezer milliárdosra is bővülhet. Az előzetes várakozások szerint a magyarországi piac mérete 2030-ra elérheti a 945 milliárdot is.
A Makronóm Intézet friss kutatásában feltárta a magyar gazdaság növekedési pontjait és azon területeit, amelyek a következő évtizedben kritikus szerepet játszanak a versenyképesség növelésében. E heti elemzésünkben az adattudomány alkalmazási területeinek hatásait és piaci potenciálját vizsgáljuk, amelynek globális mérete 2030-ban elérheti a 211,7 ezer milliárdot, a magyar piaca pedig 1,059 ezer milliárd forintosra bővülhet.
A Makronóm Intézet a szeptemberi Gazdasági monitor elemzésében vizsgálta többek között a hazai építőipar helyzetét, amiből kiderült, hogy a hazai gazdaság ezen szegmense a következő évben már várhatóan növekedésnek indul. Ebben viszont nagy szerepet játszik az EU-s források beérkezése és a kamatok alakulása.
A Makronóm Intézet október 18-án, a harmadik Makroszkóp rendezvényen mutatta be friss tanulmányát. A kutatás olyan sikeres államokat vizsgál, amelyeknek, túllépve valós gazdasági és politikai erejükön, egyre nagyobb a regionális befolyásuk. A Makronóm ezeket – az elterjedt hintaállamok kifejezést finomítva – ingaállamoknak nevezi. A rendezvény előadói között szerepelt Menczer Tamás kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkár és Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója is.
A Makronóm Intézet a szeptemberi Gazdasági monitor elemzésében vizsgálta többek között az európai kockázatmentesítési (de-risking) folyamatokat. Ebből az is kiderül, hogy a de-risking hatására néhány európai vállalat már elkezdte a beruházásainak áthelyezését, de a többség továbbra is Kínában tervezi azokat végrehajtani. Mutatjuk a részleteket!
A Makronóm Intézet a szeptemberi Gazdasági monitor elemzésében vizsgálta többek között a gazdasági várakozások és a globális kockázatok alakulását. Az OECD becsléseiből kiderül, hogy a német gazdaság az idén még zsugorodni fog, ami rányomja a bélyegét az eurózóna teljesítményére is. Mutatjuk a részleteket!
A Makronóm Intézet a szeptemberi Gazdasági monitor elemzésében vizsgálta többek között az üzleti bizalom alakulását, amiben az előző hónap eredményeihez viszonyítva vegyesebb az összkép. Mutatjuk a részleteket!
A Makronóm Intézet legfrissebb kutatása a magyar gazdaság jövőbeni növekedési területeit és kitörési pontjait vizsgálja a 2023–2030-as időszakban. A mesterséges intelligencia (MI) globális piaca 2030-ra a jelenlegi akár közel tízszeresére, 708,6 ezer milliárdosra bővülhet, a magyarországi piac mérete pedig elérheti 3543 milliárd forintot, ami a 2022-es magyar GDP több mint 5 százaléka. Ezen a héten a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás lehetőségeit, jelentőségét, felhasználási területeit ismerjük meg.
A felhőalapú számítástechnika és az SaaS (Software as a Service) technológia rohamos fejlődése globálisan és hazánkban is szemmel láthatóan befolyásolja a technológiai és üzleti környezetet. A Makronóm Intézet legújabb kutatása szerint a felhőalapú számítástechnika piaca 2030-ra Magyarországon több mint 3300, globális szinten pedig akár 655 ezer milliárd forintra is bővülhet. Az elemzésből kiderül, hogy az említett terület hogyan határozza meg a jövő gazdaságát és milyen szakemberekre van szükség a növekedéshez.
