A globális vállalatvezetők az év végén jóval derűlátóbban tekintenek a jövőbe, mint korábban. A McKinsey december eleji globális cégvezetői felmérése szerint először fordul elő, hogy többen számítanak javulásra a következő hat hónapban, mint romlásra. Az EU-s politikai helyzetkép azonban romlik.
A McKinsey Global Energy Perspective jelentése szerint a zöldátmenet lelassult, és a párizsi klímacélok egyelőre elérhetetlenek. A tanulmányból kiolvasható, hogy a jövőben a kibocsátáscsökkentésen túl inkább az alkalmazkodásra kellene összpontosítani.
Az ibériai régió célja 2030-ra 11 GW zöldhidrogén kapacitás kiépítése, a zöld gazdaság látványos felpörgetése, hiszen globálisan 40 millió új munkahelyet teremthet a zöld átállás. Ám a sikerhez elengedhetetlen a kormányzati politikák és ipari szereplők együttműködése, az engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, a társadalmi támogatás növelése.
A napokban kiadott McKinsey-jelentés szerint az Egyesült Államokban az elektromosautó-tulajok 46 százaléka legközelebb újra belső égésűt venne. Árnyalja a képet, hogy alapvetően nem is az elektromos járműveikkel van gondjuk.
A világkereskedelem teljes átrendeződését tapasztalhatjuk az elmúlt években. A geopolitikai távolság egyre inkább meghatározza az országok kereskedelmi kapcsolatait, ennek köszönhetően az egymástól távoli államok egyre kevésbé kereskednek egymással. A többnyire a fejlődő országok közé tartozó közvetítő államok lehetnek a folyamat fő nyertesei, amelyek ennek köszönhetően a beáramló külföldi tőkebefektetésekből a korábbinál jóval nagyobb szeletet hasíthatnak ki.
Bár Európa energiaellátása a korábbi félelmekkel ellentétben a 2022/2023-as enyhe télnek és a 11 százalékos keresletcsökkenésnek köszönhetően nem omlott össze, a gázpiacon továbbra is fenn fog maradni egy tartós, másfél-kétszeres árkülönbség a korábbi évekhez képest. A tavaly keletkezett 1100 milliárd eurós energia-többletkiadásnak a földgázra eső részét főként Norvégia, Oroszország, az Egyesült Államok és Algéria zsebelhette be.
Még mindig van út a fejlődés előtt a hazai startup- és innovációs ökoszisztéma számára. Bár alapvetően egészen jól állunk a régióban, de azért egy friss, a neves McKinsey által jegyzett felmérésben szereplő számok szerint például nálunk egymillió lakosra 305 induló vállalkozás jut, míg Németországban 616.
Egy szorosabb együttműködés hozzásegítené Magyarországot ahhoz, hogy az innovatív kkv-k, illetve startupok a következő években 30 ezer magas hozzáadott értéket termelő munkahelyet teremtsenek, ami akár 1,3 milliárd eurónyi, azaz közel 500 milliárd forintnyi helyi piacot generálhatna.
