A Trina Solar olyan napelemmodulokat tesztelt, amelyek segítségével a napenergia sokkal hatékonyabban alakítható villamos energiává. A vállalat által használt technológia még drága, de a szakértők szerint a következő évtizedekben meghódítja a piacokat, és így széles körben elérhetőbbé válik.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A Zöldenergia rovatban az úgynevezett kacsagörbe-jelenségről szóló cikk vitte a prímet. Hogy mi is ennek a lényege? Mutatjuk!
Alig teszünk valamit a kibocsátás mérséklése érdekében, sőt a valós folyamatok épp ellentétesek a klímakonferenciákon vállalt csökkentési célokkal. Az ígéretek látványosak, ám a számok kijózanítók. A vita pedig azon megy, hogy a fejlett országok miből fizessenek tízszer-hússzor annyit a fejlődőknek, mint eddig. Ideje lenne végre a várható hatásokra is felkészülni: például az aszályok, a hőhullámok, az erdőtüzek és az áradások pusztításainak tompítására, illetve a kárenyhítésére.
Az energiatároló rendszerek helyigényének csökkentése kiemelt fontosságúvá vált a megújuló energiaforrások hatékony integrálásában és a városi térben való alkalmazásukban. Számos vállalat fejleszt innovatív megoldásokat, hogy minimalizálják az akkumulátorok és a hozzájuk tartozó infrastruktúra helyfoglalását.
A megújulóenergia-szektorban a globális foglalkoztatás új csúcsot ért el tavaly. Azonban csak néhány országban összpontosul a foglalkoztatás fellendülése, és a nők nem igazán veszik ki belőle a részüket.
Az FBI figyelmeztetett a nap- és szélenergia-rendszerek kibertámadásokkal szembeni sebezhetőségére, amelyek 2023-ban az USA villamosenergia-fogyasztásának 21 százalékát tették ki. Kiemelték, hogy a megújulóenergia-ipar gyors növekedése gyakran hiányos szabályozások mellett zajlik, és ez növeli a kiberkockázatokat.
Az ibériai régió célja 2030-ra 11 GW zöldhidrogén kapacitás kiépítése, a zöld gazdaság látványos felpörgetése, hiszen globálisan 40 millió új munkahelyet teremthet a zöld átállás. Ám a sikerhez elengedhetetlen a kormányzati politikák és ipari szereplők együttműködése, az engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, a társadalmi támogatás növelése.
A legújabb kutatások szerint 2020-hoz képest meredek ütemben, 2050-ig akár kétszeresére nőhet a globális zöldenergia-igény. Ehhez minden szektor hozzátesz majd, főként a nehézipar és a közlekedés villamosítása, valamint a mesterséges intelligencia és más összetett technológiák használatának elterjedése.
Az ábra bemutatja a nettó terhelést egy tipikus tavaszi napon, különböző években. A nettó terhelés az az árammennyiség, amelyet az energiaforrásoknak (jellemzően nem megújulóknak) kell előállítaniuk, hogy kielégítsék a keresletet.
Tavaly világszerte ötven százalékkal nőtt a megújuló energiaforrások felhasználása, az újonnan telepített kapacitások háromnegyedét a napelem-technológia adta. A napenergiából származó villamos energia aránya dupla akkora hazánkban, mint az EU-ban, az iparágat ma már Kína dominálja.
Nincs elérhetetlen távolságban a zöldátállás, ehhez azonban végleg el kell hagynunk a fosszilis energiahordozókat, és takarékosságra kell törekednünk.
A megújuló energiaforrásoknak, a nap- és a szélenergiának meg kellene menteniük a bolygót a felmelegedéstől. Ehelyett súlyosbítják is a problémát. A szél- és napenergia nagy léptékű telepítése világszerte érdemben növeli a szén-dioxid-kibocsátást az úgynevezett kacsagörbe miatt. Az atomenergia ezért hosszabb távon jobb megoldás lehet – érvel a Carboncredits.com portál szakértője.
Az olaj és a gáz hívei vitatkoznak azzal, hogy a zöldátmenet az egyetlen út Afrika iparosodásához. A kontinens fejlődéséhez sokak szerint kezdetben hatalmas mennyiségű fosszilis energiára lenne szükség. Mi a fontosabb: az afrikai szegénység csökkentése vagy a föld védelme? Vajon mindkettőt egyszerre meg lehet valósítani?
Egy óriási megújulóenergia-cég jelentősen visszafogja szélerőmű-építési terveit. Az állami tulajdonú norvég Statkraft rövid távon 17-20, hosszabb távon, 2040-ig akár 40 százalékkal kevesebb szélerőmű, illetve energiatároló kapacitás megépítésével számol. Még a zöldhidrogéntervek is csúsznak.
Egy friss tanulmány szerint az elmúlt öt évben Nagy-Britanniában a megújulóenergia-projektekre benyújtott kérelmek közel kétharmada nem jutott túl a tervezési szakaszon, érdemben akadályozva ezzel a zöldáramtermelésre való átállást.
Több vállalat is vizsgálja, miként lehetne felhasználni az elektromos járművek energiatároló rendszereit a villamosenergia-hálózat tehermentesítésére, a megújulókból származó felesleges energia hatékony tárolására. Vannak már sikeres technológiák, például a kétirányú töltés.
Valami furcsa dolog történik az európai villamosenergia-piacokon: az árak folyamatosan nulla alá csökkennek. Ez a jelenség zene lehet az átlagos fogyasztó füleinek, de hosszú távon számos kedvezőtlen hatást eredményezhet – többek között akadályozhatja a zöldátállást.
Ünnepélyes keretek között került sor Magyarország első zöldhidrogénüzemének átadására a Bükkábrányi Energiaparkban, június 3-án. A hivatalos próbaüzemét megkezdő létesítmény a helyi napelempark által termelt megújuló energiával állít elő hidrogént, ezzel nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelmet szolgálja, hanem jelentős lépést tesz az ország energiafüggetlensége felé is.
Magyar delegáció járt a geotermikus innovációban világelső Izlandon. Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára, valamint Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága stratégiai elnökhelyettese a geotermikus energia alkalmazhatóságáról egyeztetett Gudlaugur Thór Thórdarson izlandi környezetvédelmi, energia- és klímaügyi miniszterrel Reykjavíkban, május 28-án.
A világ legnagyobb olajvállalatai az alacsony szén-dioxid-kibocsátásról kommunikálnak, de közben felpörgetik a kitermelést. Éghajlatváltozás ide, Párizsi Megállapodás oda, jelenleg a zöldátállás ellen szólnak az érveik. Elég hangosan.
Az USA önmagát is túlszárnyalva 2023-ban több nyersolajat termelt, mint bármely más állam valaha. Ez igencsak kínos, miközben a világ nagy része a zöldátállásra törekszik, Joe Biden elnök pedig többször is ígéretet tett a megújuló energiára való átállásra és a fosszilis energia támogatásának felfüggesztésére. Mik lehetnek a jövőbeli tendenciák?
Európa lázasan keresi a kiutat az energiaválságból. Az MCF Energy az európai földgázigény kielégítésére koncentrálva az osztrák Alpok közelében és Bajorországban tervez fúrásokat, amelyekkel jelentős gáz- és olajkészleteket szeretne kitermelni. Az MCF-nek így kulcsszerepe lehet Európa energiabiztonságának növelésében, miközben az öreg kontinens a zöldátállás felé halad.
Nem is csodálkozhatunk ezen a világrekordon, hiszen tavaly a föld szénfüggősége is növekedett, dacára a számos „történelmi” klímamegállapodásnak. Ennek magyarázata az aszályok miatti alacsony vízenergia-termelés és a kínai növekedés, amely nagyrészt ugyancsak szénfüggő. A Nemzetközi Energiaügynökség éves jelentésében azonban találunk örömöt is az ürömök mellett: a világon a „tiszta energiák” egyre jobban terjednek.
Egy híres tanulmány, amely számos elismert szerző munkáját összegzi, arra a következtetésre jut, hogy a megújuló energiaforrások használatának bővítése, bár első pillantásra ideális megoldásnak tűnik a kibocsátás csökkentésére irányuló törekvésekben, végül korlátokba ütközik, és így az atomenergia fontosságát is figyelembe kell venni.
A német energiapolitika nemcsak az energiabiztonságot, hanem az ágazatba való beruházásokat is tönkreteheti. Németország tavaly teljesen leállította nukleárisenergia-termelését, megújulókból azonban még nem képesek hosszú távú tartalékot biztosítani. A kormány a gázerőművek termelőkapacitását szeretné növelni, ám az energiabiztonság jövője így is kérdéses.
A tavalyi különleges év volt: a valaha mért legmelegebb esztendő, de a megújuló energiaforrásokba való befektetések terén is rekordot döntöttünk, amelyek értéke meghaladta az 1,8 ezer milliárd dollárt. Néhány héttel ezelőtt, a COP28-on pedig több mint 120 ország állapodott meg, hogy 2030-ig megháromszorozzák a megújulóenergia-kapacitásukat, 11 ezer gigawattra növelve azt. De hogyan lehet az átállást gyorsan és felelősen véghez vinni? Erről szólt a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) egyik szerdai beszélgetése.
A Google és a Fervo Energy egy új, továbbfejlesztett geotermikus erőművet indított Nevadában, amely a legnagyobb teljesítményű a világon a jelenleg működő több mint 40 hasonló technológiát használó létesítmény közül. A Google 2021-ben kezdte el támogatni a Fervo projektjét, mivel 2030-ra a hatalmas adatközpontjait 100 százalékban tiszta energiával kívánja üzemeltetni.
A klímasemlegességhez vezető út ambiciózusnak és járhatónak tűnt 2015-ben, a Párizsi Egyezmény aláírásakor. Nyolc évvel később szembe kell nézni a valósággal és azzal, hogy több volt a locsogás, mint a tett. A kereskedelmi háborúk árnyékában egy kulcsmondat maradt: egyedül egyetlen ország sem képes kezelni a klímaváltozást.
Kína az egyetlen, amely ugyanolyan komolyan vette a dekarbonizációs ütemtervet, amilyen komolyan aláírta a Párizsi Megállapodást. A legnagyobb kibocsátók messze lemaradtak, az USA és az EU egyelőre a felzárkózásért küzd.
A németek nagyot akartak durrantani a szélturbinák piacán, helyette mínuszba vitték az egész vállalat mérlegét. A Siemens Energy vezetői az államtól kérnek pénzt, a hírre a részvények még nagyobb mélyrepülésbe kezdtek, mire beindult a válságkommunikáció. Szeles idők járnak Münchenben.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
