Törökország energiapolitikája a 8,7 milliárd dolláros szénárgaranciával a hazai lignitbányászatot erősíti, ami az energiaigény 70 százalékát kitevő importfüggőséget csökkenti, ám gátolja a megújulók térnyerését.
Európa villamosenergia-hálózatai egyre nehezebben bírják a zöldátállás okozta terhelést. A megújulók gyors terjedése mellett a hálózatfejlesztés lemaradt, ami ellátásbiztonsági kockázatokat okoz például Hollandiában is.
Trump az ENSZ-ben a megújuló energiákat „csalásnak” nevezte, mert szerinte drágák, és gazdasági összeomlást okozhatnak. Bjørn Lomborg energetikai szakértő egyetértett az állításokkal, kiemelve, hogy a nap- és szélenergia valós költségei magasak, így ezen a téren további innováció szükséges.
Egy észak-skóciai tengerparti óriás olajterminál átalakítása zöldenergia-központtá csökkenti a környezeti terhelést és gyorsabb projektindítást tesz lehetővé. A töredékére zsugorodott olajtranszfer helyett most szélenergiával és e-üzemanyagokkal foglalkozik a nagy állomás, ami globális példa lehet a hasonló esetekre.
Egy energetikai elemző szervezet, az IRENA adatai szerint tavaly a szélenergia 53, a napelemek pedig 41 százalékkal olcsóbban termeltek áramot a fosszilis energiánál. Ezzel 467 milliárd dollárt spórolt a világ, erősítve az energiabiztonságot.
Kína az idén rekordot ért el: a szél- és napenergia áprilisban a villamosenergia-termelés 26 százalékát tette ki. Ez a siker a napenergia-kapacitás villámgyors, öt év alatt négyszeres bővülésének és a fosszilis energia csökkenésének köszönhető.
Olcsóbbá kell tenni a nukleáris energia, a fenntartható légi üzemanyagok, a zöldacél és az alacsony emissziójú cement zöldfinanszírozását. Ezzel együtt sem érhetjük el a párizsi klímacélokat, továbbá a felkészülésre sem alkalmasak a hatástalan klímakonferenciák – véli a brit exminiszterelnök.
Egy a Financial Times által közzétett friss felmérés szerint a nagyobb nemzetközi cégek vezetőinek 52 százaléka öt éven belül áthelyezné működését a megújuló energiaforrásokhoz való jobb hozzáférés érdekében, miközben szinte mindenki támogatja a fosszilis tüzelőanyagoktól való hosszú távú elmozdulást.
Bár Kína a világ egyik legnagyobb megújulóenergia-fejlesztője, továbbra is mintegy 60 százalékban támaszkodik a szénre. Az ottani új szénerőművek versenyhátrányt okozhatnak az európai iparnak.
A globális villamosenergia-termelés közel egyharmadát már megújuló energiaforrások biztosítják, de az elavult hálózati infrastruktúra több országban is problémát jelent.
Az Európai Unió továbbra is azért küzd, hogy az energiatermelésben, különösen a megújulók terén függetlenebbé váljon, és visszaszorítsa Kína dominanciáját. Az EU október elején szavaz arról, hogy milyen importvámokat vet ki a kínai elektromos járművekre, ezzel védve saját autóiparát. Szeptember végén azonban egy megújulóenergetikai terület, a zöldhidrogén-piac került az EU döntéshozóinak fókuszába. Brüsszel most új intézkedésekkel igyekszik korlátozni a kínai beszállítók szerepét a megújuló hidrogén előállítására kiírt támogatási programok, az ún. aukciók során.
Az FBI figyelmeztetett a nap- és szélenergia-rendszerek kibertámadásokkal szembeni sebezhetőségére, amelyek 2023-ban az USA villamosenergia-fogyasztásának 21 százalékát tették ki. Kiemelték, hogy a megújulóenergia-ipar gyors növekedése gyakran hiányos szabályozások mellett zajlik, és ez növeli a kiberkockázatokat.
A megújuló energia iparágának dinamikus növekedése új befektetési lehetőségeket kínál. Elemzők szerint a Sunrun, a Canadian Solar és a Northland Power részvényei különösen ígéretesek a jelenlegi piaci környezetben.
Az egy főre jutó kínai energiafogyasztás hihetetlen mértékben növekedett 2001 és 2021 között. Bár Peking politikája egyesek szerint kritikusan hat a globális klímacélokra,a világ csak közösen tudja teljesíteni azokat.
Az EU immár azt is támogatja, hogy akár társasházak és más kisebb energiaközösségek is létesítsenek napelemes kiserőműveket.
