Az Újdelhiben megrendezett idei AI Impact Summit egyik üzenete, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább átrendezheti a foglalkoztatási modelleket, különösen azokban az országokban, ahol a demográfiai szerkezet miatt az új munkavállalók tömegesen lépnek be a piacra.
Az elmúlt években a „jó állás” képe sok országban a diplomás, fehérgalléros pályához kötődött. Most két, egymástól távoli munkaerőpiacon látszik ugyanaz a fordulat: a fizikai szakmák ára gyorsabban emelkedik, a belépő szintű fehérgalléros pozíciók pedig szűkülnek.
A globális pénzügyi rendszer radikális átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. Sokan a ChatGPT esszéírási képességein ámuldoztak, a bankvilágban viszont sok esetben az MI egyenesen átvette az irányítást a döntéshozatal felett. Ez a folyamat sokáig a hatékonyság növelésének ígéretével kecsegtetett, ám most Londonból érkezett erre egy éles vészjelzés.
Az EU versenyképességi válságát néhány száz kiemelkedő vállalat milliárdos nagyságrendű stratégiai lépései oldhatnák meg, nem pedig a régóta halogatott reformok – állítja a McKinsey tanulmánya. Így ezek az innovatív cégek óriási hatást gyakorolnának a kontinens növekedésére.
A mesterséges intelligencia (MI) munkahelyi térnyerésével megjelent egy káros jelenség: az alacsony minőségű, MI által generált munka, a „workslop”, amely látszólag professzionális, valójában azonban árt a csapatoknak és a bizalomnak.
Ma még elenyésző a fogyasztása, ám tíz éven belül a világ áramtermelésének 5-10 százalékát is elviheti a mesterséges intelligencia hatalmas számítási igénye. Főként a mainál jóval szélesebb körű elterjedése esetén.
A Stanford anyaga alapján az idei lehet az az év, amikor a mesterséges intelligencia ígéretei találkoznak a valósággal. A kérdés többé nem az, mire képes az MI, hanem az, hogy valóban megéri-e használni.
A The Economist vezető publicisztikája arra figyelmeztet, hogy a következő globális visszaesést nem a bankok vagy az ingatlanpiacok, hanem a részvénypiacok – elsősorban az MI-hype-ra épülő amerikai tőzsde – válthatják ki.
Úgy tűnik, a technológia nemcsak szolgál, hanem önmagát sokszorosítja – a mesterséges intelligencia dolgozik, és azonkívül mostanra már „várandós” is lett. Albánia eközben izgatottan várja a tejfakasztót.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója egy régi, de izgalmas témát vettek újra górcső alá: mi lett a metaverzummal? A kérdés jogos – a néhány éve még minden techcég zászlaján lobogó fogalomról ma alig hallani valamit. A válasz viszont nem az, hogy meghalt, hanem az, hogy átalakult.
A munkaerő-megtakarítást szolgáló technológiák, mint például a mesterséges intelligencia bevezetése csökkenti a munkavállalókhoz jutó jövedelem százalékos arányát. Branko Milanović arra adott javaslatokat, miképp lehet megelőzni, hogy ezek ne növeljék tovább a jövedelmi egyenlőtlenségeket.
Az AI Summit 2025 konferencia első napján a mesterséges intelligencia hazai szerepe került középpontba, kiemelve Magyarország új MI-stratégiáját és az EU lemaradását. Palkovics László, Nagy Márton és Sulyok Tamás előadásainak részletes üzenetét is bemutatjuk.
Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója egy új, nemzeti MI-stratégiát kezdeményezett, amelyre egyre több kormány nyitott, és sorra jelentik be az adatközpontok építését, hatalmas tőkét mozgósítva.
