Európa technológiai szuverenitásáért indított harcában az MI-infrastruktúra lett az új frontvonal. Az Nvidia támogatásával nagy ívű tervek születnek, de az amerikai óriások árnyékában az uniós álmok megvalósítása továbbra is nehéz, ha nincs elég pénz.
A mesterséges intelligencia értelmiségi munkahelyek millióit törölheti el, megnövelve a munkanélküliséget, hosszú távon akár a demokratikus berendezkedést is fenyegetve. Erre figyelmeztet Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója, aki szerint ezt a folyamatot nem hirtelen lefékezni, hanem megzabolázni kell.
Nem meglepetés, hogy a Google köröket ver mindenki másra. Hasít a ChatGPT, a tizedik helyre csúszott Elon Musk gyermeke, az X.
Az Európai Unió összesen 700 millió eurós bírságot szabott ki az Apple-re és a Metára, amiért azok megsértették a versenyjogi és adatvédelmi előírásokat. A döntés nemcsak a két amerikai óriáscégnek szól, hanem világos üzenet a teljes techszektornak: Európában új korszak kezdődött a digitális piacok szabályozásában. De a két cég vajon tényleg megérdemelte?
A sokszínűség, egyenlőség és befogadás elvei alapján meghatározott vállalati politika lényege, hogy pozitív diszkriminációt alkalmaz bizonyos társadalmi csoportok esetében. A Trump-kormányzat azonban elkötelezett amellett, hogy felszámoljon mindennemű megkülönböztetést a munkaerőpiacon, és ennek egyes európai cégek is a kárát láthatják, ha nem működnek együtt.
A technológiai óriás által tervezett infrastruktúra az Egyesült Államokat, Indiát, Dél-Afrikát és Brazíliát köti majd össze.
A probléma csak az ára, a mérete, és hogy nem dobják piacra.
A világ vezető techvállalatai soha nem látott mértékben vetik bele magukat a mesterségesintelligencia-fejlesztésekbe: az idén akár 300–320 milliárd dollárt is költhetnek csupán erre a területre. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai DeepSeek jelenti a „rést a pajzson”, amely töredékáron hozott létre hasonló képességű MI-modelleket, mint a nyugati óriások.
A Szilícium-völgy legendái közül többen szerepet kapnak a Trump-kormányzatban. Az elnök olyan szinten emelte be a technológia vezéralakjait a legfelsőbb szintekre, hogy azok immár minden eddiginél jobban tudják befolyásolni a geopolitikai változásokat. Multipoláris helyett jöhet a technopoláris világrend?
Egyes országok és a techóriások valamiben egyetértenek: az atomenergia az egyetlen fenntartható megoldás.
A Meta az idén is arra törekszik, hogy meghatározó pozíciót szerezzen a mesterségesintelligencia-piacon, a kínai DeepSeek piaci berobbanása sem tántorítja el eredeti terveitől.
A Meta forradalmi áttörést ért el a mesterségesintelligencia-alapú fordítás területén: az új modelljük 101 nyelven képes fordítani. A szakértők szerint ez jelentős előrelépés a valós idejű fordítás felé, bár az ember szerepe továbbra is nélkülözhetetlen.
Sor került Donald Trump elnöki beiktatására, amelyen számos korábbi alkotmányos és íratlan szokást megtörtek. Az esküceremónia vendéglistája jelzésértékű. Mutatjuk!
A Meta főnökénél történt valami furcsa, de megmagyarázható: az ember, aki agyoncenzúráztatta a Facebookot Biden elnök kérésének megfelelően, hirtelen a szólásszabadság harcosa lett, sőt: Trumpot Brüsszel megbüntetésére kéri.
Az Európai Unió Bírósága első alkalommal ítélte kártérítés megfizetésére az Európai Bizottságot saját adatvédelmi szabályainak megsértése miatt.
Az OpenAI legújabb nyelvi modellje, a ChatGPT o1 tesztelése során aggasztó viselkedésmintákat figyeltek meg a kutatók. Avizsgálat feltárta, hogy a mesterséges intelligencia meghökkentő dolgokra képes, például törlésének szándékát felismerve megpróbálta átmenteni magát más szerverekre, és gyakran hazudott saját tevékenységéről.
Jelentős technológiai áttörés küszöbén állunk: a Google és a Samsung összefogott, hogy közösen vegyék fel a versenyt a Metával és az Apple-lel szemben az okosszemüveg- és VR-headset-piacon. A két techóriás együttműködése különösen izgalmas, hiszen korábban már az androidos okostelefonok piacán is sikeresen dolgoztak együtt. A Project Moohan néven futó fejlesztés új korszakot nyithat a kiterjesztett valóság területén.
A Facebook és az Instagram európai felhasználói kevésbé személyre szabott hirdetéseket láthatnak majd.
A Biden-kormányzat szorongatása után a techóriások vezetői remélik, hogy lazulni fog a hurok.
A Meta főnöke egy atomerőmű üzemeltetőjével akart leszerződni, hogy mesterségesintelligencia-adatközpontjához sok és tiszta energiához jusson. A természet azonban éppen csípős kedvében volt, így a dealből nem lett semmi.
A technológiai óriások nemcsak termékeket, hanem piacokat is uralnak, befolyásolva a versenyt és a fogyasztói szokásokat. Milyen hatással van mindez a kisebb vállalatokra és a globális gazdaságra? A technofeudalizmus korában a digitális földesurak új kihívások elé állítják a világot – de lesz-e ellensúly?
Zuckerberg évek óta beszél kiterjesztett valóság (AR) szemüvegekről, vajon eljött az idő, hogy beváltsa az ígéretét?
A Meta Inc., a Facebook tulajdonosa és a Google úttörő geotermikus projektekkel igyekeznek fedezni adatközpontjaik növekvő energiaigényét. Az előbbi 150 megawattos geotermikus kapacitást épít, míg a Google egy 400 megawattos földhőerőművet tervez Utahban, amely 2026-ban kezdi meg működését. Viszont repesztéses (fracking) eljárást alkalmaznának, ami veszélyes lehet a környezetre.
A techóriások mind egyetértenek abban, hogy biztosítani kell a fiatalok biztonságát az online térben, azonban nincs egységes módja annak, hogy ezt hogyan kellene megvalósítani.
Az elnöki székért küzdő Donald Trumpnak a napokban jelenik meg a könyve. Nem kíméli benne a Meta-vezért, aki épp a napokban vallotta be, hogy Joe Biden érdekében agyoncenzúrázta a Facebookot.
A Meta főnöke beismerte, hogy a Covid-járvány idején gyakorlatilag a Fehér Ház irányította a Facebookot, és tüntetett el minden, a narratívájába nem illő tartalmat. De pontosan ugyanezt tette Joe Biden fiának botrányaival kapcsolatban is. Zuckerberg most azt ígéri, soha többé nem tesz ilyet. Már ha hihetünk neki.
Egy titkos megállapodás keretében a Google és a Meta közösen dolgozott azon, hogy tizenéveseket célozzanak meg Instagram-hirdetésekkel a YouTube-on keresztül, megkerülve a Google saját, kiskorúakra vonatkozó szabályait.
Erdoğan elnök digitális fasizmusnak nevezte az Insta működését, amiért az cenzúrát vezetett be a Hamász vezetőjének meggyilkolása után. Az Insta-tulajdonos Meta mindent megtesz, hogy visszaállítsa a platform elérhetőségét. A lépést a török e-vállalatok is üdvözölnék, mielőtt mindenük rámegy a politikai döntésre.
Emberére talál a ChatGPT?
Küszöbön a mesterséges intelligencia forradalma, de az lassan jön el, még akkor is, ha jelenleg több nagyvállalat mintegy 400 milliárd dollárt költött ilyen fejlesztésekre. Ugyan az alkalmazottak 75 százaléka használja a mesterséges intelligenciát a gépén, ez az üzleti folyamatokra számos aggály miatt nem jellemző.
