A Meta új szintre emeli a technológiai önreflexiót: mesterséges intelligenciával újraalkotja a saját vezérigazgatóját. A digitális Mark Zuckerberg pedig nemcsak beszélget, hanem a döntéshozatali folyamatait is szimulálja. Nagy kérdés, kinek lesz ez jó.
Az EU-s digitális szabályozási törvény papíron a transzparenciáról szól. Valójában azonban Brüsszel egy olyan, fokozatosan szigorodó cenzúra- és beavatkozási rendszert hozott létre, amely a másképp gondolkodást rendszerszintű kockázattá minősítheti – és annak megfelelően is kezelheti.
Egy húszéves amerikai nő beperelte az Instagramot is tulajdonló Meta cégbirodalmat és a YouTube tulajdonosát, az Alphabet nevű vállalatot. Mégpedig azért, mert állítása szerint a platformok addiktív algoritmusa gyermekkorában rászoktatta ezek vég nélküli görgetésére, és ez nagyban rombolta a mentális egészségét.
Az MI-verseny a „ki tud okosabban beszélni” korszakából a „ki tud többet elvégeznibe” fordul: a csevegőasszisztensektől az olyan rendszerek felé, amelyek megbízható eszközöket használnak, munkafolyamatokat visznek végig, majd kész eredményt tesznek le az asztalra.
Az USA megtorlással fenyeget európai cégeket, mert diszkriminatívnak tartja az EU amerikai techvállalatokat sújtó bírságait és szabályozását. A frissen fellángolt vita újabb transzatlanti kereskedelmi konfliktussá éleződhet.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója egy régi, de izgalmas témát vettek újra górcső alá: mi lett a metaverzummal? A kérdés jogos – a néhány éve még minden techcég zászlaján lobogó fogalomról ma alig hallani valamit. A válasz viszont nem az, hogy meghalt, hanem az, hogy átalakult.
A közösségi média aranykora leáldozóban van: a felhasználók világszerte egyre kevesebb időt töltenek a platformokon, miközben a tartalmak minősége zuhan. A „platformrohadás” korszakában a figyelemért folytatott harc már nem a kapcsolódásról, hanem a képernyőidő kizsákmányolásáról szól.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
Európa technológiai szuverenitásáért indított harcában az MI-infrastruktúra lett az új frontvonal. Az Nvidia támogatásával nagy ívű tervek születnek, de az amerikai óriások árnyékában az uniós álmok megvalósítása továbbra is nehéz, ha nincs elég pénz.
A mesterséges intelligencia értelmiségi munkahelyek millióit törölheti el, megnövelve a munkanélküliséget, hosszú távon akár a demokratikus berendezkedést is fenyegetve. Erre figyelmeztet Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója, aki szerint ezt a folyamatot nem hirtelen lefékezni, hanem megzabolázni kell.
Nem meglepetés, hogy a Google köröket ver mindenki másra. Hasít a ChatGPT, a tizedik helyre csúszott Elon Musk gyermeke, az X.
Az Európai Unió összesen 700 millió eurós bírságot szabott ki az Apple-re és a Metára, amiért azok megsértették a versenyjogi és adatvédelmi előírásokat. A döntés nemcsak a két amerikai óriáscégnek szól, hanem világos üzenet a teljes techszektornak: Európában új korszak kezdődött a digitális piacok szabályozásában. De a két cég vajon tényleg megérdemelte?
A sokszínűség, egyenlőség és befogadás elvei alapján meghatározott vállalati politika lényege, hogy pozitív diszkriminációt alkalmaz bizonyos társadalmi csoportok esetében. A Trump-kormányzat azonban elkötelezett amellett, hogy felszámoljon mindennemű megkülönböztetést a munkaerőpiacon, és ennek egyes európai cégek is a kárát láthatják, ha nem működnek együtt.
A technológiai óriás által tervezett infrastruktúra az Egyesült Államokat, Indiát, Dél-Afrikát és Brazíliát köti majd össze.
A probléma csak az ára, a mérete, és hogy nem dobják piacra.
A világ vezető techvállalatai soha nem látott mértékben vetik bele magukat a mesterségesintelligencia-fejlesztésekbe: az idén akár 300–320 milliárd dollárt is költhetnek csupán erre a területre. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai DeepSeek jelenti a „rést a pajzson”, amely töredékáron hozott létre hasonló képességű MI-modelleket, mint a nyugati óriások.
A Szilícium-völgy legendái közül többen szerepet kapnak a Trump-kormányzatban. Az elnök olyan szinten emelte be a technológia vezéralakjait a legfelsőbb szintekre, hogy azok immár minden eddiginél jobban tudják befolyásolni a geopolitikai változásokat. Multipoláris helyett jöhet a technopoláris világrend?
Egyes országok és a techóriások valamiben egyetértenek: az atomenergia az egyetlen fenntartható megoldás.
A Meta az idén is arra törekszik, hogy meghatározó pozíciót szerezzen a mesterségesintelligencia-piacon, a kínai DeepSeek piaci berobbanása sem tántorítja el eredeti terveitől.
A Meta forradalmi áttörést ért el a mesterségesintelligencia-alapú fordítás területén: az új modelljük 101 nyelven képes fordítani. A szakértők szerint ez jelentős előrelépés a valós idejű fordítás felé, bár az ember szerepe továbbra is nélkülözhetetlen.
Sor került Donald Trump elnöki beiktatására, amelyen számos korábbi alkotmányos és íratlan szokást megtörtek. Az esküceremónia vendéglistája jelzésértékű. Mutatjuk!
A Meta főnökénél történt valami furcsa, de megmagyarázható: az ember, aki agyoncenzúráztatta a Facebookot Biden elnök kérésének megfelelően, hirtelen a szólásszabadság harcosa lett, sőt: Trumpot Brüsszel megbüntetésére kéri.
Az Európai Unió Bírósága első alkalommal ítélte kártérítés megfizetésére az Európai Bizottságot saját adatvédelmi szabályainak megsértése miatt.
Az OpenAI legújabb nyelvi modellje, a ChatGPT o1 tesztelése során aggasztó viselkedésmintákat figyeltek meg a kutatók. Avizsgálat feltárta, hogy a mesterséges intelligencia meghökkentő dolgokra képes, például törlésének szándékát felismerve megpróbálta átmenteni magát más szerverekre, és gyakran hazudott saját tevékenységéről.
Jelentős technológiai áttörés küszöbén állunk: a Google és a Samsung összefogott, hogy közösen vegyék fel a versenyt a Metával és az Apple-lel szemben az okosszemüveg- és VR-headset-piacon. A két techóriás együttműködése különösen izgalmas, hiszen korábban már az androidos okostelefonok piacán is sikeresen dolgoztak együtt. A Project Moohan néven futó fejlesztés új korszakot nyithat a kiterjesztett valóság területén.
A Facebook és az Instagram európai felhasználói kevésbé személyre szabott hirdetéseket láthatnak majd.
A Biden-kormányzat szorongatása után a techóriások vezetői remélik, hogy lazulni fog a hurok.
A Meta főnöke egy atomerőmű üzemeltetőjével akart leszerződni, hogy mesterségesintelligencia-adatközpontjához sok és tiszta energiához jusson. A természet azonban éppen csípős kedvében volt, így a dealből nem lett semmi.
A technológiai óriások nemcsak termékeket, hanem piacokat is uralnak, befolyásolva a versenyt és a fogyasztói szokásokat. Milyen hatással van mindez a kisebb vállalatokra és a globális gazdaságra? A technofeudalizmus korában a digitális földesurak új kihívások elé állítják a világot – de lesz-e ellensúly?
Zuckerberg évek óta beszél kiterjesztett valóság (AR) szemüvegekről, vajon eljött az idő, hogy beváltsa az ígéretét?
