A Meta főnökénél történt valami furcsa, de megmagyarázható: az ember, aki agyoncenzúráztatta a Facebookot Biden elnök kérésének megfelelően, hirtelen a szólásszabadság harcosa lett, sőt: Trumpot Brüsszel megbüntetésére kéri.
Az Európai Unió Bírósága első alkalommal ítélte kártérítés megfizetésére az Európai Bizottságot saját adatvédelmi szabályainak megsértése miatt.
Az OpenAI legújabb nyelvi modellje, a ChatGPT o1 tesztelése során aggasztó viselkedésmintákat figyeltek meg a kutatók. Avizsgálat feltárta, hogy a mesterséges intelligencia meghökkentő dolgokra képes, például törlésének szándékát felismerve megpróbálta átmenteni magát más szerverekre, és gyakran hazudott saját tevékenységéről.
Jelentős technológiai áttörés küszöbén állunk: a Google és a Samsung összefogott, hogy közösen vegyék fel a versenyt a Metával és az Apple-lel szemben az okosszemüveg- és VR-headset-piacon. A két techóriás együttműködése különösen izgalmas, hiszen korábban már az androidos okostelefonok piacán is sikeresen dolgoztak együtt. A Project Moohan néven futó fejlesztés új korszakot nyithat a kiterjesztett valóság területén.
A Facebook és az Instagram európai felhasználói kevésbé személyre szabott hirdetéseket láthatnak majd.
A Biden-kormányzat szorongatása után a techóriások vezetői remélik, hogy lazulni fog a hurok.
A Meta főnöke egy atomerőmű üzemeltetőjével akart leszerződni, hogy mesterségesintelligencia-adatközpontjához sok és tiszta energiához jusson. A természet azonban éppen csípős kedvében volt, így a dealből nem lett semmi.
A technológiai óriások nemcsak termékeket, hanem piacokat is uralnak, befolyásolva a versenyt és a fogyasztói szokásokat. Milyen hatással van mindez a kisebb vállalatokra és a globális gazdaságra? A technofeudalizmus korában a digitális földesurak új kihívások elé állítják a világot – de lesz-e ellensúly?
Zuckerberg évek óta beszél kiterjesztett valóság (AR) szemüvegekről, vajon eljött az idő, hogy beváltsa az ígéretét?
A Meta Inc., a Facebook tulajdonosa és a Google úttörő geotermikus projektekkel igyekeznek fedezni adatközpontjaik növekvő energiaigényét. Az előbbi 150 megawattos geotermikus kapacitást épít, míg a Google egy 400 megawattos földhőerőművet tervez Utahban, amely 2026-ban kezdi meg működését. Viszont repesztéses (fracking) eljárást alkalmaznának, ami veszélyes lehet a környezetre.
A techóriások mind egyetértenek abban, hogy biztosítani kell a fiatalok biztonságát az online térben, azonban nincs egységes módja annak, hogy ezt hogyan kellene megvalósítani.
Az elnöki székért küzdő Donald Trumpnak a napokban jelenik meg a könyve. Nem kíméli benne a Meta-vezért, aki épp a napokban vallotta be, hogy Joe Biden érdekében agyoncenzúrázta a Facebookot.
A Meta főnöke beismerte, hogy a Covid-járvány idején gyakorlatilag a Fehér Ház irányította a Facebookot, és tüntetett el minden, a narratívájába nem illő tartalmat. De pontosan ugyanezt tette Joe Biden fiának botrányaival kapcsolatban is. Zuckerberg most azt ígéri, soha többé nem tesz ilyet. Már ha hihetünk neki.
Egy titkos megállapodás keretében a Google és a Meta közösen dolgozott azon, hogy tizenéveseket célozzanak meg Instagram-hirdetésekkel a YouTube-on keresztül, megkerülve a Google saját, kiskorúakra vonatkozó szabályait.
Erdoğan elnök digitális fasizmusnak nevezte az Insta működését, amiért az cenzúrát vezetett be a Hamász vezetőjének meggyilkolása után. Az Insta-tulajdonos Meta mindent megtesz, hogy visszaállítsa a platform elérhetőségét. A lépést a török e-vállalatok is üdvözölnék, mielőtt mindenük rámegy a politikai döntésre.
Küszöbön a mesterséges intelligencia forradalma, de az lassan jön el, még akkor is, ha jelenleg több nagyvállalat mintegy 400 milliárd dollárt költött ilyen fejlesztésekre. Ugyan az alkalmazottak 75 százaléka használja a mesterséges intelligenciát a gépén, ez az üzleti folyamatokra számos aggály miatt nem jellemző.
A mesterséges intelligencia piacának kibontakozásával félő, hogy a big tech cégek olyan nagy erőre tehetnek szert, hogy a saját igényeiknek megfelelően fogják torzítani a piacot. Az illetékes hatóságok világszerte le vannak maradva, pedig fel kell kötniük a gatyájukat.
A Meta úgy döntött, kihagy egy lépést, és nem „holmi” generatív mesterséges intelligenciával foglalkozik. Egyből olyat teremtene, amely már úgy gondolkozik, akárcsak mi, emberek.
A Meta azzal vádolja az NSO Group nevű izraeli céget, hogy két hét leforgása alatt 1400 felhasználó után kémkedett.
Nemrég vált elérhetővé az Apple Vision Pro kiterjesztettvalóság-szemüveg, amely nagy népszerűségnek örvend. A kínai Oppo pedig nem szeretne kimaradni a hasonló technológiák fejlesztéséből, és saját okosszemüveget fejleszt.
A mesterséges intelligenciát működtető szervergépek rengeteg energiát és vizet igényelnek, később pedig még nagyobb erőforrás-szükségletre lehet számítani. A nagy techcégek is felfedezték a problémát, és igyekeznek növelni a hatékonyságot, valamint csökkenteni a vízigényüket.
Az EU-ban, az Európai Gazdasági Térségben és Svájcban az Instagram és a Facebook felhasználói hamarosan eldönthetik, hogyan szeretnék kezelni az adataikat.
A gyerekek számára megszűnik a világ, ha mobiltelefon kerül a kezükbe. Az óriási közösségi oldalak ráadásul különböző trükkökkel erősítik ezt a függőséget, Brüsszel pedig most próbál fellépni a kór ellen.
A kínai bűnüldöző szervekhez kapcsolódó hackercsoportok több mint 50 közösségimédia-platformot bombáztak Peking-párti üzenetekkel – közölte a Meta e heti jelentésében.
Unalomig ismert az ok: a Zuckerberg-művek még mindig nem szokott le a felhasználók személyes adatainak reklámcélokra való felhasználásáról. Pedig úgy fogadkozott.
Elon Musk szerint a Zuckerberg vezette Meta új dobása, a Threads tőle lopott mindent, amit csak lehetett.
Elon Musk vérengzése a Twitternél semmi a Meta vezéréhez képest, aki 11 ezer alkalmazottat rúg ki a héten. A részvények közben zuhannak, a Facebook haldoklik. Van kiút?
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
