Az Egyesült Államok feloldotta Milorad Dodik, a boszniai szerb vezető és köre elleni szankciókat. Az indoklás elmaradt, a találgatások viszont szaporodnak: vajon háttéralku, lobbi vagy szimpla zsarolás zajlik a kulisszák mögött?
Ha eddig valakinek kétséges lett volna, akkor most már bizonyossá vált: Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjét lecserélték egy ideglenes, ügyvezető elnökre. Vajon az alkotmányos válság végére értünk?
Alkotmányos válság jelei mutatkoznak a boszniai Szerb Köztársaságban, Davor Pranjić alelnök ugyanis aláírt egy fontos rendeletet, miszerint az elnöki jogköröket ő, nem pedig Milorad Dodik gyakorolja, akit a bíróság jogerős ítélete alapján megfosztottak az elnöki mandátumától. A kommunikáció tekintetében semmi nem változott: Dodik nyilvánosan nem jelentette be, és semmilyen cselekedete nem utal arra, hogy lemondott volna.
A boszniai Szerb Köztársaság képviselőháza múlt héten úgy döntött, hogy népszavazást ír ki a Milorad Dodik elleni ítéletről Bosznia-Hercegovina bírósága és Központi Választási Bizottsága azon döntése miatt, amely megszüntette az elnök mandátumát. A népszavazást október 25-én tartják.
Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét megfosztották elnöki mandátumától, így a bosnyák bíróság ítélete szerint többé nem a szerb többségű országrész elnöke. A választási bizottság augusztus elején hozta meg a döntését, ami ellen Dodik fellebbezéssel élt, így augusztus 18-ára vált jogerőssé. A Független Szociáldemokraták Szövetsége párt elnöke azonban nem nyugodott bele még így sem a bosnyák bíróság ítéletébe, és továbbra is a Republika Srpska elnökeként jár el.
Milorad Dodik elítélése újabb hullámot vetett a daytoni megállapodások mentén szervezett állam geopolitikai törésvonalain. A döntés hátterében Washingtonnak a Nyugat-Szerbia bekerítésére és az orosz befolyás Balkánra való visszatérésének megakadályozására irányuló stratégiája áll.
Bosznia-Hercegovina körözést adott ki a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik ellen. Dodik és a boszniai szerbek az elmúlt években egyre szélsőségesebb, szeparatista álláspont felé tolódtak. Az ügy, amely jelentősen fenyegeti a Balkán stabilitását, sajnos nem az egyetlen veszélyforrás a régióban.
Van-e esély rá, hogy az orosz-ukrán háború hatására a Nyugat-Balkánon annyira fokozódik a feszültség, hogy az újabb konfliktus kirobbanásához vezessen? Többek között erről beszélgettünk Ármás Juliannával, a Külügyi és Külgazdaság Intézet Balkán-kutatójával.
