Az idén is a gazdaság felpörgetése a cél
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kiemelt célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése és a megfizethető lakhatás biztosítása.
2025. április 28., hétfő
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kiemelt célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése és a megfizethető lakhatás biztosítása.
Ismét sok kritikus cikk jelent meg a minimálbér 2025 eleji 9, illetve 7 százalékos emelésének a hatása kapcsán. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője alapos elemzésben tárgyalja a minimálbér-emelés gazdasági és társadalmi hatásait, kiemelve az elméleti és a gyakorlati megközelítések között feszülő ellentmondásokat. Az írás az Economx.hu portálon január 7-én jelent meg.
A 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv célja a gazdasági növekedés elősegítése. Három fő pillérre épül: a jövedelmek növelésére, a megfizethető lakhatásra és a Demján Sándor Programra, amely a vállalkozások növekedését ösztönzi.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2024 novemberében mindössze 224 914-en voltak állás nélkül, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 1 200 fős csökkenést jelent. A regisztrált álláskeresők száma közel három és fél évtizede nem volt ilyen alacsony novemberben, és ez nemcsak éves alapon, hanem a megelőző hónaphoz viszonyítva is mérséklődött több mint 1 300 fővel.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) friss kutatásában javaslatokat fogalmazott meg a bérnövelés hatásainak kezelésére, többek között a fokozatos emelésre, a szociális hozzájárulási adó csökkentésére és a szakképzés erősítésére.
A szeptember 12-i kormányülésen a költségvetés célkitűzései és a migrációs ellentétek is terítékre kerültek.
A minimálbért, illetve a garantált bérminimummal megegyező összeget mintegy 700 ezren kapják kézhez minden hónapban Magyarországon – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium számításaiból. A legkisebb bérek meghatározása tehát nagy felelősség, ami a társadalom nagy részére van közvetlen hatással, ezért az emeléssel kapcsolatos döntéseket csak konszenzusos módon lehet meghozni – írta meg a Világgazdaság.
Egyes orgánumok előszeretettel tálalják úgy az Eurostat statisztikáit, miszerint a minimálbérek tekintetében Magyarország uniós összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll. Az adatok megfelelő értelmezésének és a teljes kép bemutatásának hiányában szakmaiatlan, nagymértékben eltorzított összevetések születnek.
Az idei évben a bérmegállapodásnak köszönhetően példa nélküli módon már december elsejétől emelkedtek hazánkban a kötelező legkisebb bérek. Ez közel 1 millió munkavállalót érint: a minimálbér 15 százalékkal, 266.800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, 326.000 forintra növekedett.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai (kivéve a Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kabinet a múlt heti megállapodásnak megfelelően november 20-án hétfőn aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló megállapodást. Ennek a célja a családok megvédése, a reálkeresetek növelése.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaságnak nyilatkozva értékelte a legújabb minimálbér-megállapodást. A tárcavezető elmondta, a hazai gazdaság eredményes napokon van túl, az infláció sikeres visszaszorítását és a GDP-növekedést követően azonban még van feladata a kormánynak.
A szerb kormány figyelmen kívül hagyta a szakszervezetek követeléseit, és úgy döntött: a jövő évtől, vagyis 2024 januárjától a minimálbért mindössze 17,8 százalékkal növeli. Ennek alapján az órabér az eddigi 230 dinárról (853 forintról) 271 dinárra (1005 forintra) emelkedik, vagyis a jövő évtől a minimálbér 47 154 dinár (mintegy 175 ezer forint lesz) lesz. A kabinet a döntését azzal támasztotta alá, hogy ez rekordemelésnek számít, illetve, hogy a minimálbér korábban soha nem haladta meg a 400 eurót.
