A moldovai elnök, Maia Sandu nemrég kijelentette: egy esetleges népszavazáson támogatná a Romániával történő egyesülést. A szomszédos országba való beolvadás talán közelebb van, mint gondolnánk, de vajon miért mond ilyet egy szuverén állam elnöke?
Bukarest már nemcsak az Európai Unió bővítésének egyszerű támogatója, hanem annak motorja. Miközben Brüsszel még mindig mérlegeli, mikor és hogyan kezdje meg a tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, Románia elnöke nyíltan vállalja a politikai kockázatot keleti szomszédai érdekében. Az ország nemzetközi szerepvállalásában egyszerre van jelen a történelmi kötődés és a politikai realitás: az unió térképén Románia már nem periféria, hanem keleti kapu?
A szeptember 28-i parlamenti választáson ismét győzött a Nyugat-barát Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS), amely bár veszített korábbi támogatottságából, stabil többséggel folytathatja a kormányzást. Az eredmények alapján az ország továbbra is az európai integráció útján marad, miközben az oroszbarát erők kisebbségben maradtak.
Miközben Románia az orosz fenyegetések árnyékában próbálja megerősíteni pozícióját a NATO és az EU védőernyője alatt, szomszédja, Moldova egzisztenciális küzdelmet folytat: a szeptember 28-i voksolás ugyan megerősítette az ország nyugati irányát, de annak kivitelezése még mindig kétes. A háttérben pedig ott húzódik Transznisztria befagyott konfliktusa, amelyet Moszkva bármikor felhasználhat a befolyásának növelésére.
A mai moldovai parlamenti választáson ütközik meg a Nyugat és Oroszország: a Maia Sandu elnök nyugati orientációját támogató Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) a Moszkva-barát Hazafias Blokk ellen küzd a parlamenti többségért, miközben Oroszország dezinformációval, szavazatvásárlással és erőszakos tüntetések kiprovokálásával próbálja befolyásolni a 2,3 milliós ország EU-s jövőjét. Az eredmények jóval túlmutatnak Moldova határain.
Január elsején leállt az Ukrajnán keresztüli orosz gáz importja az EU-ba, és emiatt nemcsak Európa szenved, hanem Moldova lakossága is, sőt az ott élő oroszoknak ez talán még nagyobb probléma. A szegény országnak komoly gazdasági terhet jelent majd, hogy már nem számíthat a nagyvonalú orosz kedvezményekre, és kénytelen lesz a drága LNG felé mozdulni.
Moldovában elnökválasztással egybekötött népszavazást tartottak az EU-csatlakozás alkotmányba foglalásáról, amelyen a voksok szorosan, de támogatták az integrációt 50,38 százalékkal. A társadalom megosztottságát jelzi, hogy a régiók többsége a csatlakozás ellen voksolt, miközben oroszbarát erők integrációellenes szövetséget alakítottak. Az elnökválasztás első fordulóját a jelenlegi elnök, Maia Sandu nyerte, de a végső döntés novemberre marad.
Október 20. fontos dátum Moldova számára, ugyanis az elnökválasztással egybekötve szavaznak az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Az autonóm Gagauzia és a szakadár Transznisztria azonban inkább az oroszokkal való vámunió irányába húz. Az EU meggondolatlan bővítési stratégiája végeredményben tehát pont azt idézi elő, amit szeretne elkerülni: az USA felé való geopolitikai kitettséget a stratégiai autonómia helyett.
Transznisztria tegnap tartotta a Dnyesztermenti Minden Szintű Képviselők 7. kongresszusát, amelyen a moldovai kormány immár 18 éves gazdasági blokádja ellen kérték Moszkva segítségét. Putyin ma fog felszólalni ezzel kapcsolatban az orosz parlament felsőházában, ami az elnökválasztás előtti utolsó nagyobb beszéde lesz. Újabb területtel bővül az Orosz Föderáció?
