Az Egyesült Államokban szerda délután jöttek ki a friss inflációs adatok, ám a befektetők továbbra is megosztottak a szeptemberi kamatvágás mértékét illetően, amely akár 25 vagy 50 bázispontos is lehet. Júliusban az USA inflációja összességében megfelelt az elemzői várakozásoknak, havi szinten 0,2, míg éves alapon 2,9 százalékot tett ki.
A hétfői külkereskedelmi adatok már előrevetítették, hogy éves bázison visszaesett az ipari termelés volumene júniusban, ugyanakkor ebben közrejátszott a naptárhatás is, a megelőző évinél kettővel kevesebb munkanap. Kedvező viszont, hogy havi alapon kismértékben, 0,5 százalékkal, de emelkedett az ágazat termelése.
A második negyedévben 3248 lakás épült, ami 13,2 százalékos csökkenés az előző évhez képest, és a kiadott építési engedélyek száma is 24,5 százalékkal zsugorodott. Bár a kamatok mérséklődése serkenti a lakáscélú hitelezést, az új lakások piacán ennek hatása egyelőre kevésbé érzékelhető, igaz, az ingatlanárak is tovább növekedtek.
Kedvezően alakultak a második negyedévben a munkaerőpiaci folyamatok. Az előző év azonos időszakához képest több mint 21 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma a 15–74 éves korosztályban, de negyedéves alapon is bővülést mutatnak a szezonálisan kiigazított adatok.
Júniusban az infláció éves szinten csak 3,7 százalékkal nőtt, míg havi alapon stagnált, így a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Az élelmiszerárak havi alapon 0,3 százalékkal csökkentek is, amit a mezőgazdasági termés javulása és az alapanyagárak mérséklődése okozott. A járműüzemanyagok ára havi alapon mérséklődött júniusban. A 2024-es év átlagában várhatóan 4,3 százalékot tehet ki az áremelkedés üteme.
Idén a bruttó átlagkereset 13,6, jövőre pedig további 10,5 százalékkal emelkedhet. Ez erős reálbér-dinamikát eredményezhet, ami érdemben javítja a háztartások jövedelmi helyzetét, ezáltal jelentős támaszt jelent a fogyasztásnak és a gazdasági növekedésnek.
Az építőipar erősen kezdte a második negyedévet, áprilisban 11 százalékkal nőtt a termelés márciushoz képest. Az új szerződések volumene is nagyot nőtt, így az ágazat kilátásai javulnak, az Otthonfelújítási program további lendületet adhat a szektornak.
Főként a német ipar gyengélkedése miatt a kilátások egyelőre vegyesek, ám a KSH frissen közzétett áprilisi adatai szerint nőtt az ipari termelés értéke. Viszont az adatok javulásában ezúttal a naptárhatás játszott elsődlegesen szerepet.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően a mai ülésén az Európai Központi Bank is megkezdte a kamatcsökkentéseket. A jegybank irányadó rátája a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 4,25 százalékra mérséklődött.
Áprilisban újabb csúcsot döntött a külkereskedelmi termékforgalom többlete, annak mértéke megközelítette az 1,8 milliárd eurót. Tavaly áprilishoz képest az egyenleg közel 1,4 milliárddal javult.
A KSH a mai második becslésében megerősítette az első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb adatokat, miszerint negyedéves bázison 0,8, míg éves szinten 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.
Érdemi, 2,4 milliárd eurós többletet mutatott a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege az idei első negyedévben a KSH friss adatsora szerint. A turizmus kedvező teljesítménye várhatóan fennmarad, így ez a szektor a termék-külkereskedelem és az üzleti szolgáltatások visszafogottsága mellett is támogathatja a gazdasági növekedést.
A bruttó átlagkereset februárban is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal emelkedett. A kereseteket januárhoz hasonlóan a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Emögött elsősorban az oktatás ágazat áll: itt az átlagos kereset a pedagógusbér-emelés nyomán 27,4 százalékkal nőtt egy év alatt.
A KSH ma közzétett, részletes adatai szerint idén februárban a vártnál kedvezőbb teljesítményt nyújtott a magyar ipar. A javulás hátterében elsősorban az export alakulása áll. Az adatok az mutatják, hogy a számunkra fontos német ipari teljesítmény is már a kilábalás jeleit mutatja év elején: a januári 1,3 százalékos havi alapú növekedést februárban 2,1 százalékos követte.
Vegyes képet mutatnak a havi adatok, ám összességében az őszi mélypontot követően már a kilábalás jeleit mutatják az építőipari termelés frissen közzétett adatai. Az ágazat teljesítménye februárban – éves alapon – már 3,2 százalékkal nőtt.
A KSH friss adatai szerint februárban havi alapon az ipari kibocsátás jelentősen, 3,5 százalékkal nőtt, így az éves ütem is ismét a pozitív tartományba került. A járműgyártás, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása alág bővült, miközben a villamos berendezés, valamint a számítógép, elektronikai, optikai cikkek előállítása alág teljesítménye egyelőre csökkent.
A SPAR-nak vélhetően nem a kormánnyal, sokkal inkább a piaccal van problémája. A Makronóm Intézet senior elemzője, Molnár Dániel szerint a cég az árazásban nem versenyképes, és az elavult üzleti modell, valamint a magas árak jól láthatóan veszteséges működést eredményeznek. A szakértő azt is hozzátette, hogy világosan látszik az, hogy a SPAR, illetve a hozzá hasonló hiper- és szupermarketek vesztesei a fogyasztói szokások megváltozásának – derül ki az Economix.hu portál írásából.
Februárban ismét jelentős, 1,7 milliárd eurós többlet alakult ki a termék-külkereskedelmi mérlegben, főként a behozatal csökkenése okán. A következő hónapokban a külső kereslet visszafogott maradhat, viszont a német ipari hangulatindexek már a fordulat jeleit mutatják, így középtávon várhatóan növekedhet a hazai exportteljesítmény.
A jegybank 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, lassítva az előző kamatdöntés csökkentési tempóján.
Ha a német gazdaságban problémák vannak, annak a hatásai alól mi sem húzhatjuk ki magunkat. A hangulatindexek alapján a német gazdasági szereplők sem lehetnek derűlátók. Hazánk pedig külső húzóerőre nem számíthat, így maradnak a belső források – írta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője a Világgazdaság internetes portálon megjelent véleménycikkében.
Az elmúlt két esztendő szankciós politikájáról, valamint a háború negatív gazdasági hatásairól beszéltek a Makronóm Intézet elemzői az Indexnek.
A friss KSH-adatok szerint tavaly novembertől az idén január végéig a járvány idején tapasztaltnál magasabb szintre, 4,6 százalékra emelkedett ugyan a munkanélküliség, ám az uniós átlag ennél 1,3 százalékponttal magasabb. A foglalkoztatottak száma éves átlagban idén tovább nőhet, dacára a magyarral szoros kapcsolatban lévő német gazdaság gyengélkedésének.
A 4,4 százalékos elemzői várakozásokkal szemben mindössze 3,8 százalékos volt 2024 januárjában az infláció a KSH előzetes adatai szerint. Jó hír az is, hogy a közeljövőben – költségoldalról – nem számíthatunk az infláció ismételt felpattanására, 2024-ben 5 százalék alatt maradhat a pénzromlási ütem!
Havi alapon 0,7 százalékkal csökkentek az ipari termelői árak. Főként azért, mert az energiaárak mérséklődése fokozatosan begyűrűzik a több ágazatba, így a múlt év utolsó hónapjában már a feldolgozóipari termelői árak is érdemi, 3,2 százalékos csökkenést mutattak éves alapon.
A múlt év egészét tekintve 4,724 millió főre növekedett a munkát végzők száma. Ez kedvező, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági teljesítmény – várakozásunk szerint 0,5 százalékkal – visszaesett az 2023-as év egészét tekintve. A foglalkoztatás emelkedéséhez, illetve a visszaesés elkerüléséhez hozzájárulhatott az elmúlt esztendők beruházásainak termelőre fordulása, amely munkaerő-keresletet teremtett.
A fokozódó hitelezési aktivitás és a felszabadított uniós források nyomán az idei évben már az építőipari teljesítmény felfutására számít a Makronóm Intézet elemzője. A friss KSH-adatok azt mutatják, hogy a magas kamatkörnyezet és a gazdasági lassulás miatt visszaestek a beruházások a versenyszférában, de negatívan hatott az építőipari keresletre az uniós források visszatartása is.
