Az Európai Unió jövője és Magyarország mozgástere kulcsfontosságú kérdés, amely gazdasági, politikai és társadalmi hatásokat is magában hordoz. A jelenlegi uniós modell reformra szorul, és Magyarország számára is fontos kérdés, hogy hogyan érvényesítheti érdekeit a változó európai közegben.
A Nemzetközi Valutaalap frissen megjelent világgazdasági kitekintése szerint a globális infláció elleni csatát a gazdaságok megnyerték, de ha nem tartanak be három alapelvet, a visszacsúszás gyors és könyörtelen lehet.
Nem mi mondjuk ezt, a Spiegel egyik szakírója fogalmazott így, miközben azon siránkozott, hogy az eurózónában fordult a kocka. Virágzó peremvidék, vérszegény mag: miközben a német gazdaság folyamatosan zsugorodik, Európa egyes részei fellendülnek, ami egyre nagyobb kihívást jelent a monetáris unió számára. Sokan mondták, hogy valami baj van a pénzügyi politikával, persze amíg a németek jól jártak az euróval, addig nem foglalkoztak a kérdéssel. Most ébrednek.
Elemzők reálisnak tartják az idei évre kitűzött GDP-arányos államadósságcél elérését. Szerintük a kormány már időben lépéseket tett, a jegybanknál vezetett számláján felhalmozott tartalékok jelentős pénzügyi mozgásteret biztosítanak. Ugyanakkor a költségvetési hiánycél teljesítése komolyabb kihívás elé állíthatja a gazdasági döntéshozókat. A Világgazdaság minapi cikkében Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza és Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője értékelték a helyzetet.
A Magyar Nemzeti Bank keddi ülésén tovább folytatta kamatcsökkentési ciklusát, miután az infláció, az EKB és a Fed lépései is kedvezők voltak a monetáris politika szempontjából.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően 50 bázispontos kamatvágással a Federal Reserve is megkezdte a kamatcsökkentési ciklusát. A lépés mögött elsősorban a munkaerőpiac lassulása húzódik meg, miközben a jegybank értékelése szerint az infláció megfelelő ütemben tart a cél felé. A döntéshozók többsége még két 25 bázispontos vágást vár idén, amelyet további 4 követhet jövőre. A gyorsabb ütemű kamatcsökkentés kedvező hír a feltörekvő piacok számára, a Fed lazább monetáris politikája mozgásteret nyit világszerte a kamatvágásoknak.
A rövidesen hivatalba lépő magyar EU-elnökség egyik fő célja az unió versenyképességének növelése, amit Letta és Draghi jelentései támogatnak. Letta szerint a gyenge versenyképesség oka az ágazatok integrációjának hiánya, de ez vitatható. Az euró bevezetése pedig gazdasági és politikai kihívásokat okozott, különösen a kevésbé fejlett tagállamokban.
A jegybank a kedd délutáni kamatdöntő ülésén 0,25 százalékkal vágott kamatot, azaz lassított a kamatcsökkentés ütemén, elsősorban a nemzetközi pénzpiaci környezet alakulása miatt. Az Európai Központi Bank szigorú kommunikációja és a Fed emelkedő kamatvárakozásai szűkítették az MNB mozgásterét. Habár az inflációs helyzet javult, a jegybank kamatcsökkentési ciklusa várhatóan csak lassabb ütemben folytatódik a következő hónapokban. Ám az év végére így is 6,25 százalékra csökkenhet a magyar alapkamat.
A Federal Reserve tegnapi kamatdöntő ülésén az irányadó ráta nem változott, de az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szigorú monetáris politikája globális hatásokat von maga után. Ugyanis az USA magas hozamszintjei miatt a feltörekvő piacoknak és az eurózónának is fenn kell tartaniuk saját szigorúbb kamatkondícióikat a tőkekiáramlás elkerülése érdekében.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) legfrissebb jelentése szerint a rövid távú kilátásokat csak óvatosan nevezhetjük optimistának, mivel a tartósan magas kamatlábak, a folyamatosan fennálló geopolitikai feszültségek és a növekvő éghajlati kockázatok miatt a világgazdaság továbbra is sebezhető maradt.
Először emelt kamatlábat a japán jegybank az elmúlt 17 évben. Ezzel utolsóként hagyták hátra az unortodox gazdaságpolitikai eszközöket. A döntést követően a japán részvények növekedtek, a jen azonban gyengült, a szigetországnak pedig még jó pár veszélyre oda kell figyelnie.
Az elhúzódó defláció, a csökkenő üzleti lehetőségek, a növekvő külföldi kamatlábak, valamint az erősödő protekcionizmus a kisebb kínai exportvállalatokat fenyegetik. A termelői árak 15 hónapja folyamatosan esnek, ami veszélyezteti az ipart és a munkahelyeket, súlyosbítva ezzel a meglévő gazdasági problémákat. Az elemzők szerint ráadásul a hibás kínai monetáris politika hozzájárul a túltermeléshez és növeli deflációs aggodalmakat. Mi lehet a megoldás?
Haruhiko Kuroda egy évtized után távozott a japán jegybank éléről. Kérdés, mi következik a közeljövőben a japán monetáris politikában.
A folyamatos jegybanki szigorítással véget ért az olcsó kiszolgálás időszaka, amit a kormányok mozgástere is érezni fog.
