Peking az űrben is nagyhatalmi áttörésre készül: műholdas, a navigációs és a távérzékelési fejlesztéseivel megkérdőjelezi az amerikai fölényt, Afrikában pedig komplett űrtechnológiai ökoszisztémát épít.
Oroszország pályára állította a Rasszvet kommunikációs rendszer második műholdas sorozatát, amellyel hosszabb távon csökkentené a Starlinknek köszönhető ukrán előnyt. Bár a hálózat még évekre van a teljes működőképességtől, a stratégiai célja világos.
Kína semlegességet hirdet Ukrajnában, de a kiszivárgott iratok szerint Peking és Moszkva titokban együttműködik, hogy összegyúrja a fronttapasztalatokat a kínai technológiával. A cél a Starlink és az amerikai légifölény kiiktatása érdekében egy közös hadiipari ökoszisztéma felépítése.
Az amerikai Space Force (USSF) végrehajtotta az első nemzetbiztonsági küldetését (USSF-106) a Cape Canaveral Űrállomásról, amelynek keretében két műholdat geostacionárius pályára állítanak. A sikeres kilövéssel végleg sikerült leválni az orosz rakétatechnológiáról.
Hazánk nagyot lép előre a kulcstechnológiák terén: Martonvásáron épül egy 4000 négyzetméteres űrtechnológiai gyártóközpont, amelynek alapkövét május 6-án, hétfőn tették le. A beruházással több mint 85 új, magas hozzáadott értékkel rendelkező munkahely jön létre.
Cikkünk első részében azt vizsgáltuk meg, milyen szerepe volt a német sci-fi-terveknek a hidegháborús űrverseny kialakulásában. Ezúttal a szovjet–amerikai vetélkedés részleteit foglaljuk össze, és bemutatjuk az űrkutatás szovjet zsenijét, Wernher von Braun ellenfelét, Szergej Koroljovot.
Holland és svájci tudósok olyan mesterséges intelligencia (MI) modellt fejlesztettek ki, amely műholdfelvételeken keresztül felismeri a vízen úszó műanyag tárgyakat, és ezzel megkönnyítheti azok összegyűjtését. Nagy szükség is van a hasonló megmozdulásokra, hiszen becslések szerint a tengeri műanyagszennyezés 2040-re 2,6-szorosára nőhet.
Mintegy 7000 műhold kering a fejünk felett. Az egyeduralkodó természetesen a SpaceX, de már jelentkeznek a trónkövetelők.
