A magyar munkaerőpiac októberben továbbra is az Európai Unió élmezőnyében található: a foglalkoztatottak száma elérte a 4,674 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig mindössze 4,4 százalékos volt a KSH adatai szerint. A KSH frissen közzétett számai értelmében a háromhavi átlag szerint (augusztus–október) közel 4,7 millióan dolgoztak, a foglalkoztatási ráta a gazdaságilag legaktívabb 15–64 éves korosztályban 75,3 százalékon stabilizálódott. […]
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint augusztusban 1 százalékkal csökkent a regisztrált álláskeresők száma, miközben a foglalkoztatási ráta stabilan 75,4 százalékon maradt. Ugyanakkor a tartósan munkanélküliek aránya továbbra is kihívást jelent a munkaerőpiac számára.
Mexikó hat év alatt reálértéken megduplázta a minimálbért anélkül, hogy ez tömeges munkahelyvesztést vagy elszabaduló inflációt okozott volna. A kormány 2018-ban indított programja fokozatosan, regionális kísérletekkel emelte a béreket, ami mára több mint 8 millió munkavállalónak hozott érezhető jövedelemnövekedést és mérsékelte a szegénységet.
Hiába stabilak az általános munkanélküliségi mutatók, a pályakezdők lába alatt megnyílt a talaj. Az amerikai friss diplomások történelmi mértékű munkanélküliséggel szembesülnek, mivel a politikai és gazdasági bizonytalanság miatt a cégek sokkal óvatosabbak, és a mesterséges intelligencia terjedése is közbeszól.
Az eurózóna gazdasága a tavalyi év végén váratlanul stagnált, miközben Németország és Franciaország recesszióba csúszott, a munkanélküliség pedig emelkedni kezdett. Az Európai Központi Bankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy agresszívebb kamatcsökkentésekkel próbálja élénkíteni a lassuló gazdaságot – de vajon ez elég lesz?
A munkaerőpiac 2024 őszén kedvezőtlen adatokat produkált. A foglalkoztatottak száma csökkent, bővült a munkanélküliség. Az adatok azonban továbbra sem adnak okot az aggodalomra, a gazdasági növekedéssel együtt 2025-ben ismét bővülésnek indulhat a foglalkoztatás.
A munkanélküliségi ráta idén várhatóan 4 százalék felett marad, de a munkaerőpiac összességében kedvező képet mutat. A foglalkoztatottak száma emelkedett, különösen az elsődleges munkaerőpiacon és a szolgáltató szektorban. A foglalkoztatási szint növekedése ideiglenesen lassulhat, ám jövőre a gazdasági növekedés és a beruházások hatására nőhet a munkaerő iránti kereslet.
Az amerikai munkaerőpiaci adatok friss felülvizsgálatából kiderült, az USA-ban idén márciusban 818 ezer fővel, 0,5 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint azt korábban a statisztikai hivatal jelezte. Az új adatok szerint a havi munkahelyteremtési ütem is visszaesett, ami a munkaerőpiac lassulását jelzi. Ezek a tendenciák befolyásolhatják a Fed kamatdöntéseit is, ami pedig a világgazdaság egészére kihatással van.
A munkanélküliségi mutatók kilőttek az Egyesült Államokban, a republikánusok azonnal rá is vetették magukat a Biden–Harris kettősre. Ami viszont kampányon kívül is mindenkit érdekel: érvényesül-e az úgynevezett Sahm-szabály, amely feltételezi, hogy a jelen állapotok egyenesen a recesszióhoz vezetnek?
Kedvezően alakultak a második negyedévben a munkaerőpiaci folyamatok. Az előző év azonos időszakához képest több mint 21 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma a 15–74 éves korosztályban, de negyedéves alapon is bővülést mutatnak a szezonálisan kiigazított adatok.
Az USA gazdaságára évek óta az infláció jelenti a legnagyobb veszélyt, most azonban egy másik probléma is egyre valósabb fenyegetésként tűnik fel a láthatáron: a munkanélküliség.
A rendszerváltás óta nem volt olyan alacsony a regisztrált álláskeresők száma, mint idén júniusban – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatait Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára értékelte.
A foglalkoztatottak száma éves alapon 41 ezer fővel nőtt, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra csökkent. A növekedés egészséges szerkezetű, mert az elsődleges munkaerőpiacon történt, míg a közfoglalkoztatottak száma mérséklődött. Az év egészében további foglalkoztatás-bővülés, illetve 4 százalékos munkanélküliségi ráta várható.
Tavaly a németeket előzték le, a Világbank júniusi adatai szerint pedig a japánokat küldték maguk mögé a vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt GDP-ben. Mégis mi fűti ennyire az orosz gazdaságot?
Folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma, egyre többen jutnak munkához – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
Czomba Sándor: egyre többen dolgoznak, márciusban még soha nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma.
Az energiakrízis és a globális inflációs nyomás miatt lassan, de folyamatosan emelkedik a munkanélküliség, ám a mutató így is közel 2 százalékponttal kedvezőbb, mint az európai uniós átlag. A munkavállalók erősebb alkupozícióba kerülnek. A bruttó átlagkeresetek vármegyék szerinti alakulása 2019 és 2023 között vegyes képet mutat.
A friss KSH-adatok szerint tavaly novembertől az idén január végéig a járvány idején tapasztaltnál magasabb szintre, 4,6 százalékra emelkedett ugyan a munkanélküliség, ám az uniós átlag ennél 1,3 százalékponttal magasabb. A foglalkoztatottak száma éves átlagban idén tovább nőhet, dacára a magyarral szoros kapcsolatban lévő német gazdaság gyengélkedésének.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján az idén januárban mindössze 232 916 fő szerepelt az álláskereső regiszterben. 2010-hez képest több mint 400 ezerrel csökkent a számuk, tavaly januárhoz viszonyítva pedig közel 11 ezres mérséklődés figyelhető meg.
A múlt év egészét tekintve 4,724 millió főre növekedett a munkát végzők száma. Ez kedvező, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági teljesítmény – várakozásunk szerint 0,5 százalékkal – visszaesett az 2023-as év egészét tekintve. A foglalkoztatás emelkedéséhez, illetve a visszaesés elkerüléséhez hozzájárulhatott az elmúlt esztendők beruházásainak termelőre fordulása, amely munkaerő-keresletet teremtett.
Minden gazdasági válság kihívások elé állítja a gazdasági szereplőket, különösen azokat, akik hosszabb távon kénytelenek szembenézni a munkanélküliséggel. Milton Friedman, a neves közgazdász szerint a munkanélküliség mértéke jól tükrözi a kormányzati teljesítményt. Ebben a cikkben a 2008-09-es pénzügyi válság és a 2020-21-es koronavírus válság válaszintézkedéseit hasonlítjuk össze a munkanélküliség szempontjából. Az elemzés során kiderül, hogy a munkanélküliség drasztikus növekedését a 2010-es kormányváltás állította meg, a jelenlegi rendszerben arányosan többen jutnak álláskeresési támogatáshoz, mint a korábbi, balliberális kormányzat idején, és hogy a jelenlegi álláskeresési támogatás rövid távon jelentősebb segítséget nyújt, mint a 2010 előtti rendszer.
Novemberben 18 ezer fővel, 4,736 millióra nőtt a 15 –74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliek száma 2023 novemberében 207 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – tudatta a KSH a mai tájékoztatójában.
Októberben hazánkban a foglalkoztatás továbbra is magas szinten áll, így már tartósan meghaladja a 4,7 millió főt, azaz magasabb a koronavírus előtti szintjénél. A munkanélküliségi ráta kissé nőtt, de még így is jobb, mint az EU-s átlag.
A mesterséges intelligencia egyre több és komplexebb feladatra képes – csakhogy a nagyobb volumenű döntések felvetnek néhány etikai kérdést. Nem csak mi, emberek, a gépek is hibázhatnak, és hozhatnak megkérdőjelezhető döntéseket, az azonban nem egyértelmű, hogy ilyenkor kié a felelősség.
