A brit kormány reményei a pán-euromediterrán kereskedelmi egyezményhez való csatlakozásról meghiúsultak – Brüsszel ugyanis megakadályozta London ez irányú próbálkozását, pedig ez csökkentette volna a brexit utáni ellátásilánc-nehézségeket.
A YouGov felmérése szerint 7 nyugat-európai ország lakosai többnyire úgy vélik, hogy az elmúlt évtizedben túlzott volt a bevándorlás, és elégedetlenek azzal, ahogy a kormányok ezt a problémát kezelik. A bevándorlás az egyik legégetőbb kérdéssé vált, amely meghatározza a politikai vitákat.
London óvatos előrelátással továbbra is tartja magát ahhoz, hogy nem vet ki büntetővámokat a kínai elektromosautó-gyártók termékeire. Többet ér a békesség: a kínai olcsó járművek elférnek Nagy-Britanniában, cserébe az angol luxusmárkák problémamentesen áramolhatnak Kínába.
A brit munkáspárti kormány új adóemelési tervei, amelyek az északi-tengeri kőolajra és földgázra vonatkoznak, az érintett vállalatok szerint több ezer munkahelyet veszélyeztethetnek az energiaszektorban és a kapcsolódó iparágakban, emellett kedvezőtlen hatással lehetnek a beruházásokra. A kormány a zöldátállásra hivatkozik, és ígéri, hogy a reformok hosszú távon, a jövő iparágaiban teremtenek új munkahelyeket.
A Bactery új energiatároló rendszerei a talajból nyernek energiát, kihasználva a mikroorganizmusok természetes folyamatait. A Soil Microbial Fuel Cells (talajmikrobiális üzemanyagcellák) technológia több mint 25 évig működteti az érzékelőket karbantartás nélkül, és várhatóan bő 10 ezer forint körüli áron kerülhet forgalomba már 2026-ban.
Bár az amerikai hegemóniát már most is nehéz fenntartani, szinte lehetetlen lesz, ha Washington a teljes elszigetelődést választja. Az intő példát a Brit Birodalom szolgálja.
Nem sokkal az után, hogy a minap Macron francia elnök felvetette: „hivatalosan” is kellene nyugati csapatokat küldeni Ukrajnába, Olaf Scholz német kancellár félszegen megerősítette a brit és francia erők jelenlétét ukrán területen. De hát ez eddig is nyílt titok volt, csak hiányzott róla a díszes pecsét.
A brexit óta sorra jelentkeznek a problémák a briteknél. Előbb a termelékenység, majd az infláció, most pedig a font okoz problémákat.
A brexit utáni Nagy-Britanniát sok más országhoz hasonlóan megérintette a háború és az előállt energiaválság. Mindezek után egyik fő célkitűzéssé az energiatermelés növelését tették, viszont ehhez újabb területekre van szükség, így többek között felmerült a Jackdaw gázmező bevonása is.
