Az Európai Unió 20 milliárd euróból építene MI-gigaközpontokat, hogy felvegye a versenyt Amerikával és Kínával. Csakhogy egyre több szakértő és politikus teszi fel a kellemetlen kérdést: ki fogja használni ezt az óriási számítási kapacitást egy olyan kontinensen, ahol alig létezik MI-technológiai ipar?
Egy kínai vállalat olyan mesterségesintelligencia-tanítási technológiát fejlesztett ki, amely akár 20 százalékkal csökkentheti az ilyen modellek fejlesztési költségeit. Az újabb innováció rávilágít az ázsiai nagyhatalom technológiai fejlettségére is, hiszen az áttörést kizárólag kínai chipekkel érték el.
Az Egyesült Államok megpróbálta monopolizálni a mesterséges intelligenciát (MI), de úgy tűnik, ezt a szándékot legyőzi a kínai innováció. Fiatal kínai kutatók ugyanis olyan MI modellel-léptek a piacra, amivel többéves lemaradásukat az amerikai társaik technológiai előnyétől pár hétre csökkentették.
A Baidu mesterségesintelligencia-alapú okosszemüvege új korszakot nyithat a kínai techcégek versenyében. Az Ernie modellre épülő eszköz jövőre kerül piacra, ami tükrözi a cég elkötelezettségét az MI-innovációk és -alkalmazások fejlesztése terén.
Bár elvileg a mesterséges intelligencia mögött álló nagy nyelvi modellek pártatlanok, egy kutatásból kiderült, hogy vannak kétségek efelől.
Elon Musk MI-vállalata, az xAI olyan chatbotot fejleszt, amely állításuk szerint okosabb, mint bármelyik másik. A Grok névre keresztelt nagy nyelvi modell még fejlesztés alatt áll, és csupán az X prémiumügyfelei számára lesz elérhető.
