Az aeroszolrészecskék koncentrációja Európában az elmúlt három évtizedben több mint 40 százalékkal csökkent, ennek köszönhetően elkerülhettünk évente mintegy 400 ezer korai halálesetet. A tisztább levegő azonban gyengítette a részecskék hűtőhatását, ami a kutatók szerint hozzájárulhatott az elmúlt évek rekordhőhullámaihoz, aszályaihoz és más időjárási szélsőségek kialakulásához.
Egy új elnöki rendelet minden jogi és szabályozási akadályt megszüntetne, hogy az olyan magánűripari vállalatok, mint például a SpaceX, gyakrabban és hatékonyabban tudják tesztelni a fejlesztéseiket. Az intézkedés célja az USA űrhatalmi pozíciójának megerősítése, de a környezetvédőknek ehhez lesz egy-két szavuk.
A NASA és a SpaceX közötti rakétaverseny nemcsak az amerikai űrkutatás, hanem a globális holdprogramok jövőjét is meghatározhatja.
A NASA nemrég útjára indította az Europa Clipper missziót, amely a Jupiter holdjának feltérképezését célozza. A kutatók már azon dolgoznak, hogy a jövőben jégolvasztó robotok és önálló tengeralattjárók hatolhassanak át a hold vastag jégrétegén, hogy a felszín alatti óceánban élet nyomai után kutassanak.
A Mars felszíne mérgező sókkal, úgynevezett perklorátokkal van tele, amelyek megnehezítik a növénytermesztést. Kutatók szerint azonban mikroorganizmusok segítségével lehetséges új életet teremteni ezen az idegen világon.
A NASA MESSENGER küldetése felfedte, hogy a Merkúr, a Naprendszer legapróbb bolygója, amely a legközelebb van a Naphoz, 10 mérföld vastag gyémántköpenyt tartalmazhat. Persze e felfedezés miatt még nem lesz olcsóbb a földi gyémánt…
Az idén a világ nemzetei számos küldetést hajtanak végre, amelyek célja a Hold felderítése, sőt a felkészülés a bolygónkat kísérő égitest kiaknázására. De óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon kié is a holdunk? Mindenkié és senkié sem – válaszolhatnánk egyszerűen, de hasonló helyzetekből kerekedtek már ki pusztító háborúk.
A globális, kooperációs alapú űriparnak és űrkutatásnak gyakorlatilag vége, a területen hidegháborús viszonyoknak megfelelő visszarendeződés látszik, ami a magánvállalkozások erősödésével még jobban megbolygatta a viszonyokat – mondta a Makronómnak Sárhegyi István űripari szakértő és befektető, akit a hazai űrkutatással kapcsolatos tervekről, a tervezett magyar műholdról, valamint az orosz-ukrán háború nyomán kialakult nemzetközi változásokról is kérdeztünk.
