A Nyugat által ismételgetett „kockázatmentesítés” Peking szerint csak egy terminológiai tévedés. Mindegy, minek nevezik, Washington célja Kína elszigetelése és kiszorítása a globális piacról.
Németország óriási hátrányba került a világ legnagyobb piacán, és nem úgy tűnik, hogy be tudná hozni a lemaradását.
Bár a német kancellár határozottan a kínai kapcsolatok lazítására törekszik, az autógyárak vezetői ebben az ügyben levegőnek nézik Olaf Scholzot.
Berlin még mindig hallani sem akar a belsőégésű motorok betiltásáról. A múltba révedés óriási árat követelhet Németországtól és az EU-tól egyaránt.
Egyre többen szállnak szembe az USA Kína-ellenes szankciós politikájának sürgetésével.
Mégis megszületett a megállapodás az Európai Bizottság és Németország között: elfogadják az e-üzemanyaggal működő belső égésű autókat is a zöld átállás részeként, azzal a feltétellel, hogy azok technológiája kizárja a fosszilis üzemanyagos üzemeltetést.
Bár hivatalosan nem is képezte a március 23-i EU-csúcs programjának részét, Brüsszelben a főszerep az Európai Bizottság és a német kormány közötti háborúé volt, amely a belső égésű motorok 2035-ös betiltása miatt robbant ki.
Brüsszel döntött: 2035-től az EU valóban betiltja a belsőégésű motoros autók és kisteherautók értékesítését. Nincs kibúvó, nincs e-üzemanyagos kivétel, csak és kizárólag elektromos járművek. A betonfalba azért beépítettek egy kiskaput is, hátha menekülőre kell fogni.
Azonnali állami beavatkozást és versenyképes energiaárakat szeretnének látni a szakértők és az ágazati vezetők a német autóiparban eluralkodó káosz kapcsán.
