Egészen eddig úgy látszott, hogy a német kormánykoalíció jelentősebb következmények nélkül tehet egymásnak sokszor ellentmondó lépéseket. Ennek novemberben azonban meglett a böjtje: ideológiák ütköztek, sőt a német alkotmánybíróság mondta ki, hogy alkotmányellenesen költötték az adófizetők és a hitelezők pénzét, a kiüresített költségvetésről nem is beszélve. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter véleménycikke.
Johannes Hahn szerint az ukrajnai segélyeknek a magyar elutasítás ellenére még lehet megoldása, Németország problémái azonban az egész EU-s költségvetést kérdésessé teszik.
2022-es év tavaszán a német gazdaság helyzetével és az akkori közeljövőjére vonatkozó előrejelzésekkel foglalkoztunk, amelyről váltakozva fogalmazódtak meg bizakodó és kevésbé reményteljes várakozások.
Az alkotmánybíróság múlt heti döntése alaposan megbolygatta a német gazdaságot. A bizonytalanság az adókat, a beruházásokat és az adósságot is negatívan befolyásolja a szakértők szerint. Berlinnek szembe kell néznie elrontott gazdaságpolitikájának következményeivel.
A gazdasági miniszter adna állami támogatást, a pénzügyminiszter hallani sem akar róla, a kancellár a fejét csóválja. Pedig a tét nagy: maga a német gazdaság túlélőképessége. Rezsibalhé Németországban.
Scholz sajnálatos balesete talán szimbolizálja mindazt, hogyan beszél el a német kormány a szavazók mellett, és szűk két év alatt miként csapódott arccal a földbe a nagy reményekkel elindított jelzőlámpa-koalíció.
Örömteli az európai gáztárolók töltöttségi szintje, ahogyan az árak viszonylagos mérséklődése is. Ám ez csak úgy volt lehetséges, hogy az ipari fogyasztás közben drasztikusan csökkent. Valamit valamiért.
A Scholz-kormánynak eddig 22,7 milliárd euróba kerültek a támogatások. Most kiderült, 2027-ig nem is remélik, hogy lejjebb mennek az energiaárak.
A Nyugat az egész szankciós politikáját a GDP-statisztikákra alapozta, a mögöttes gazdasági erőket már nem vette számításba. Az eredmény ismert, most azonban vásárlóerő-paritáson Oroszország Európa eddigi legerősebb gazdaságát is maga mögé utasította. Kínos és nehezen magyarázható történet.
Régen látott, ijesztő nehézségekkel küzd Európa legnagyobb gazdasága, és egyelőre nincsen jele, hogy a gyengülés ne lenne hosszú távú. Az EU motorja lassul, márpedig ha Németország gazdasága lebetegszik, akkor az Unió egésze ellátásra szorul majd.
Németország egyik legfontosabb szállítási útvonalának vízszintje annyira lecsökkent, hogy az már nagyon komolyan veszélyezteti az ipari termelést. A GDP fél százaléka forog kockán, azzal pedig senki nem szeret lutrizni.
A német gazdaságban az energiaárak által okozott infláció teljesen ellensúlyozta a bérek növekedését, ami jelentős nyomást gyakorolt a magánfogyasztásra. Az ukrajnai háború következményei 2023-ban további veszteséget okoznak a GDP-ben, fenyegetve a német gazdaságot és jólétet.
Az Európai Unió egyre veszít globális szerepéből, és ehhez jelentősen hozzájárul az európai társadalmak elöregedő korfája. Az eltartó-eltartottak arányának fokozatos rosszabbodása az EU külső és belső teljesítményének romlását eredményezik. Az EU-n belül a legjobban Olaszországban figyelhető meg a társadalom elöregedése, a legrosszabbul azonban mégis a német gazdaságot érinti a folyamat. Mi várható a jövőben, és milyen lehetséges megoldások léteznek?
Csúcsról a mélybe: Robert Habeck népszerűségi mutatói hatalmasat estek a botrányba fulladt kazánprogram miatt.
Bár a német kancellár határozottan a kínai kapcsolatok lazítására törekszik, az autógyárak vezetői ebben az ügyben levegőnek nézik Olaf Scholzot.
20 milliárd eurós költségvetési hiány, csökkenő export és vásárlási kedv, koncepciótlan finanszírozási tervek, energiaár-válság, egymásnak keresztbe tevő kormánytagok. Minden adott a recesszióhoz.
Talán soha nem volt még ilyen látványos veszekedés a német jelzőlámpa-koalíción belül, mint most. Habeck gazdasági miniszter kazáncsere-projektje felszínre hozta az indulatokat.
Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter szerint a Northvolt befektetése technológiai zászlóshajóvá teszi Németországot.
Berlin még mindig hallani sem akar a belsőégésű motorok betiltásáról. A múltba révedés óriási árat követelhet Németországtól és az EU-tól egyaránt.
Mégis megszületett a megállapodás az Európai Bizottság és Németország között: elfogadják az e-üzemanyaggal működő belső égésű autókat is a zöld átállás részeként, azzal a feltétellel, hogy azok technológiája kizárja a fosszilis üzemanyagos üzemeltetést.
Bár hivatalosan nem is képezte a március 23-i EU-csúcs programjának részét, Brüsszelben a főszerep az Európai Bizottság és a német kormány közötti háborúé volt, amely a belső égésű motorok 2035-ös betiltása miatt robbant ki.
A válságban dől el igazán, melyik ország felé milyen a befektetői bizalom.
Finoman fogalmazva sem a legdiplomatikusabb dolog leköpni a házigazdát, miközben az ő borát isszuk.
A Scholz-kormány úgy döntött, hogy Németország kivásárolja magát a válságból. A 200 milliárdos hitel hallatán kitört a botrány Európában.
A szövetségi számvevőszék páros lábbal szállt bele a német kormány ötletébe, amely kikerülné a költségvetést, és egy speciális alapba venne fel 85 ezer milliárd forintnyi gigahitelt.
Azonnali állami beavatkozást és versenyképes energiaárakat szeretnének látni a szakértők és az ágazati vezetők a német autóiparban eluralkodó káosz kapcsán.
