Bár a német választásokat a CDU/CSU nyerte, a koalíciós tárgyalások valódi győztese az SPD lett, amely 7 tárcát is szerzett a leendő kormányban. Friedrich Merz gyors megállapodása komoly politikai kompromisszumokat követelt, miközben az AfD előretörése nyomás alá helyezte a mérsékelt erőket. A német belpolitikai irányváltás Magyarország számára is fontos üzenetet hordoz.
A német konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD koalíciója egy rendkívül összetett politikai és gazdasági programmal állt elő, amely merész növekedési célokat és alapvető szerkezeti változásokat ígér. De vajon képes lesz-e ez az új politikai együttműködés tartósan megfordítani az országban tapasztalható gazdasági lassulást és a társadalmi feszültségeket?
/A hét ábrája
A német választási kampány felülírta a sokat hangoztatott szolidaritást. A kancellár nem volt hajlandó aláírni a soron kívüli hadisegélyt, mondván, éppen elég pénzt különítettek már el Ukrajnára.
Ahogyan maga Scholz kancellár is tervezte, december 16-án a német parlament egy formális szavazáson megvonta tőle a bizalmat. Immár minden akadály elhárult a februári előre hozott választások elől.
Három évig bírta a mesterségesen összetákolt, az első pillanattól kezdve egymással semmiben egyet nem értő, egységes gazdaságpolitikai koncepciót felmutatni nyomaiban nem tudó pártokból álló német kormánykoalíció. A kimúlás törvényszerű volt és dicstelen. A romok eltakarítása és a német gazdaság életre keltése már egy új kancellár és kormány dolga lesz.
A német gazdaság azonnal kiemelkedne a sírgödörből, ha a törvényhozás alkotmányt módosítana, és a kormány végre képes lenne gigahiteleket felvenni. Az adósságfék nevében rejlő lényege immár pusztító akadállyá vált, a feladat tehát adott az új német kabinet előtt.
A német gazdaságot régóta a precizitás és a stabilitás mintapéldájaként emlegetik. Azonban az elmúlt években a kihívások mértéke példátlanul megnőtt, miközben a világ harmadik legnagyobb gazdaságának működési modellje alapjaiban rendült meg. Mit hozhat a jövő Németországnak, ha a megrögzött mértékletesség, a nemzetközi verseny és a belpolitikai turbulenciák egyaránt szorongatják?
Németországban február 23-án előrehozott választásokat tartanak, miután az FDP kilépése miatt felbomlott az SPD, a Zöldek és az FDP jelzőlámpa-koalíciója. Ez a hatodik német kormányválság 1949 óta, és a történelmi mintázatokból kiolvasható, hogy ezeket gyakran az FDP idézi elő a koalícióból való kilépéssel, rendszerint gazdaságpolitikai egyet nem értés miatt. Tehát nincs új a nap alatt!
A februári választások izgalma után az új kormánypártnak villámgyorsan koalíciót kell létrehoznia, aztán egy nagy levegőt véve meg kell reformálnia a legnagyobb tabunak számító alkotmányos adósságféket. Tetszik vagy sem, elfogytak a lehetőségek.
Kompromisszumos megoldás született: a trónvárományos CDU januárban akarta a választásokat, Scholz kancellár márciusban. Végül kiegyeztek féltávban.
Az ellenzék mellett már a helyettese szerint is túl késő a Scholz által megálmodott márciusi előre hozott választás a kormánykoalíció múlt heti bukása után. Az idő sürget, a kancellár nem rohan sehová, de hajlik a szóra.
Tovább gyengélkedik a német gazdaság. Az export szeptemberben 1,7, míg az ipari termelés 2,5 százalékkal csökkent. Mindeközben a közgazdászok az éppen összeomló német kormányt az ipari válságra figyelmeztetik.
Az elmúlt hónapban a német gépjárműpiac súlyos visszaesést szenvedett el, különösen az elektromos autók szegmensében. A kormányzat adókedvezmények bevezetésével próbálja megmenteni a válságban lévő ipart, miközben a német gépkocsigyártók jövője a globális piacon is egyre bizonytalanabbá válik.
Akkora a költségvetési hiány Németországban, hogy Lindner pénzügyminiszter elővette a vastag fekete filctollat. Repül minden, ami repülhet, közte az Ukrajnának szánt további gigasegélyek is.
Nehezen értelmezhető, amikor Berlin az egyik kezével aláírja a kazettás bombákat tiltó egyezményt, a másikkal pedig kazettás bombákat segít szállítani amerikai nyomásra Ukrajnába. A képmutatás szintet lépett Németországban.
Ismét fellángoltak a viták Annalena Baerbock adófizetők pénzéből állt sminkköltségei körül. Az összeg évente 50 millió forintnyi eurót tesz ki, de a zöldpolitikus szerint minden centje megéri, különben úgy nézne ki, mint egy sírásó. Érdekes hasonlat.
A kedvezőtlen világgazdasági és belföldi folyamatok miatt a német kormány idén alacsonyabb mértékű gazdasági növekedéssel számolhat, mint korábban. Az idei évre várt 1,3 százalék helyett jelenleg mindössze 0,2, jövőre pedig 1,5 helyett 1 százalékkal számolhatnak. Christian Lindner pénzügyminiszter jelezte, tavaszra olyan tervezetet szeretnének elkészíteni, amely biztosítja, hogy a német gazdaság ne veszítse el erős pozícióit a globális piacon. Az ottani trendek erősen hatnak a magyarországi növekedési kilátásokra is.
Olaf Scholz valójában azt nehezményezi, hogy a tagállamok zömének csak a szája nagy, amikor a fegyverek Kijevbe küldéséről van szó. Nem mintha Németország a topon lenne.
Scholz kancellár és gazdasági minisztere az alkotmányos adósságfék megreformálását szorgalmazza, a pénzügyminiszter és az ellenzék azonban hallani sem akar róla. A tavalyi év legsúlyosabb német botránya egyre csak dagad.
Belefáradtak a németek a kormánykoalíció hibasorozatába, a semmibe tartó költségvetési politikába és a vezetők vég nélküli veszekedésébe. Az elégedetlenség a költségvetési válság kirobbanása óta csak erősödött.
Az alkotmánybíróság múlt heti döntése alaposan megbolygatta a német gazdaságot. A bizonytalanság az adókat, a beruházásokat és az adósságot is negatívan befolyásolja a szakértők szerint. Berlinnek szembe kell néznie elrontott gazdaságpolitikájának következményeivel.
A bajorországi és hesseni választások eredményei tükrözték a német kormánypártokkal (SPD, Zöldek, FDP) szembeni elégedetlenséget. A jobboldali pártok (CDU, AfD) ezt használták ki, de a választások valódi nyertese mégis a radikális irányvonalat képviselő AfD, amely Bajorországban a harmadik, Hessenben a második helyre futott be. Nagyelemzés a vasárnapi választásokról.
A volt német kancellár gazdasági tanácsadója szerint a Scholz-kormány azért tudja ma a jelenlegi politikáját folytatni, mert elődje a fiskális fegyelemre épülő erős gazdaságot hagyott maga után.
Annalena Baerbock most a kínai elnököt diktátorozta le. A pekingi reakció borítékolható volt.
Annalena Baerbock újabb idétlenkedéssel örvendeztette mag a rajongókat.
Vajon honnan pótolja Berlin az atomerőművek leállítása által keletkezett energiahiányt? Megveszi Franciaországtól, amely atomerőművekben állítja elő azt. Hibátlan logika.
Scholz sajnálatos balesete talán szimbolizálja mindazt, hogyan beszél el a német kormány a szavazók mellett, és szűk két év alatt miként csapódott arccal a földbe a nagy reményekkel elindított jelzőlámpa-koalíció.
Annalena Baerbock a háború egy éve alatt minden hibát elkövetett már, amit el lehet követni. A kommunikációs ámokfutást Scholz kancellár is idegesen figyeli.
