A német választások ugyan nem hoztak meglepetést, de megerősítették a törésvonalakat: a nyugati tartományokban az CDU/CSU, míg keleten az AfD dominált. A fővárosban a kelet–nyugati megosztottság mentén kirajzolódik az egykori fal: a CDU Nyugat-Berlinben, az AfD és a Baloldal Kelet-Berlinben szerepelt erősen.
Friedrich Merz egy erősebb geopolitikai fókuszú kormányt alakíthat, amely szigorúbb migrációs politikát és keményebb fellépést ígér Pekinggel és Moszkvával szemben, miközben a költségvetési fegyelem fenntartásához csak ipari és innovációs célú hitelek felvételét engedélyezné.
/A hét ábrája
A német választásokon a CDU/CSU még soha nem nyert ilyen kis aránnyal, míg az AfD rekordot döntve a második helyre került. Az SPD története legrosszabb eredményét érte el, a részvételi arány viszont rekordot döntött. A koalíciós tárgyalások során a legvalószínűbb a CDU/CSU és az SPD koalíciója.
A német választások után a CDU/CSU várhatóan visszatér a hatalomba, míg az AfD minden eddiginél erősebb lehet. Az igazi kérdés a szavazás utáni koalíciós tárgyalások alakulása, amiben a bejutó kisebb pártok száma kulcsfontosságú lehet. Mutatjuk, milyen koalíciós forgatókönyvek jöhetnek!
Németország vasárnap előre hozott választásokat tart, miközben az ország mélyen megosztott: a baloldali szavazók az inflációt, az éghajlatváltozást és a lakhatást tartják a legfontosabbnak, míg a centristák és a jobboldaliak inkább a bevándorlást, a gazdasági helyzetet és a közbiztonságot.
Növekszik az Alternative für Deutschland (AfD) népszerűsége Németországban, különösen a fiatalok körében, ami annak is köszönhető, hogy sikeresen használja a közösségi médiát, főként a TikTokot, hogy azon keresztül elérje a kiábrándult fiatalabb szavazókat.
Németországban 80 éves politikai tabu dőlt meg, amikor a Bundestag az AfD szavazataival fogadta el a CDU/CSU indítványát a bevándorlási szabályok szigorításáról, ezzel ledöntve az ún. „tűzfalat”.
Brandenburgban az SPD és a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) koalícióra lépett, hogy elszigeteljék az AfD-t. Türingiában és Szászországban az AfD előretörése miatt nehéz kormányalakítási helyzet alakult ki, ami a mainstream pártok számára komoly kihívást jelent. A német politikai instabilitás Magyarország számára is aggodalomra ad okot, mivel a gazdasági kapcsolatokat befolyásolhatja.
Kompromisszumos megoldás született: a trónvárományos CDU januárban akarta a választásokat, Scholz kancellár márciusban. Végül kiegyeztek féltávban.
Olaf Scholz kancellár újabb kísérletet tesz az ingatlanválság kezelésére, miközben a német gazdaság épp a stagnálásra, a kormány pedig a megszokottól jóval „kényelmetlenebb” választásra készül.
A bajorországi és hesseni választások eredményei tükrözték a német kormánypártokkal (SPD, Zöldek, FDP) szembeni elégedetlenséget. A jobboldali pártok (CDU, AfD) ezt használták ki, de a választások valódi nyertese mégis a radikális irányvonalat képviselő AfD, amely Bajorországban a harmadik, Hessenben a második helyre futott be. Nagyelemzés a vasárnapi választásokról.
