Trump visszatérése és Merz hatalomra kerülése alapjaiban forgatta fel a két ország egymásról alkotott képét és ma már a németek háromnegyede rossznak látja a kapcsolatot Washingtonnal, és mindkét oldalon omladozik a partnerségbe vetett hit. De ki tekint kit valódi szövetségesnek, és miért fordult ekkorát a közvélemény egyetlen év alatt?
Történelmi brit–német megállapodás született Kensingtonban: a szerződés célja a védelmi és gazdasági együttműködés elmélyítése, Oroszország elrettentése és a brexit utáni kapcsolatok újradefiniálása.
A magyar ipar továbbra is kihívásokkal néz szembe, a külső kereslet gyenge, ami visszaesést okozott a termelésben szeptemberben is. Bár a német ipar új megrendelései emelkedtek, a növekedés mögött elsősorban a nagy értékű megrendelések állnak, és ez egyelőre nem csökkenti érdemben a hazai ipari termelés következő hónapjaival kapcsolatos bizonytalanságot.
A német kormány a múlt szerdán rábólintott arra a törvénytervezetre, amely felgyorsítja az állampolgárság megszerzését. A könnyítés célja az, hogy a gyorsabb hozzáféréssel megnyissák az utat a szakképzett migránsok előtt, amivel orvosolni szeretnék Európa legnagyobb gazdaságának krónikus munkaerőhiányát.
Németország is igyekszik kutyafuttában behozni a lemaradását: a berlini kormány 20 milliárd euróval támogatja a hazájában chipgyárakba fektető vállalkozásokat. Az egészben az furcsa, hogy nagyrészt nem német cégek részesülnek pénzügyi segítségből, hanem a külföldi óriások, amelyek már eddig is uralták a gyártást.
Ha a 2024-es választásokat megnyeri a Labour, akkor törekedni fognak egy brit-német védelmi megállapodásra.
Megnyílik Németország az Afrikából érkezők előtt is.
