A németek az EU-s átlagnál is kevesebbet dolgoznak hetente, mindössze heti 28 órát. Erre a minap Christian Sewing, a Deutsche Bank vezérigazgatója is felhívta a figyelmet, részben ezt és az alacsony nyugdíjkorhatárt jelölve meg a növekedési problémák okaként. Arról nem is beszélve, hogy a politikai instabilitás csökkenti Berlin befektetési célpontként való vonzerejét.
Németországban nem félnek a munkától, de túl sok a szabadság, rengeteg a táppénzen töltött nap és nem mindig megoldás a részmunkaidő sem. Úgy tűnik, az ottani dolgozók elvesztették a munkába vetett hitüket. A gyenge gazdasági eredmények miatt kétségbeesett német politikusok és üzleti vezetők mostanában egy egykor tabunak számító témát emlegetnek: honfitársaik nem dolgoznak eleget, és nem úgy állnak a munkához, mint korábban.
A német autóipari cégek lobbitevékenysége eredményre vezetett: 2035 után is lehetőség nyílik új robbanómotoros gépjárművek forgalomba helyezésére. Az Európai Bizottság persze szigorú feltételekkel bólintott rá ügyre: ezeknek az autóknak mind e-üzemanyag használatávalkell menniük. De lesz-e kereslet az új naftára.
