Németországban az augusztusi ipari rendelések drámai csökkenése, a szűkülő ingatlanpiac és az ipari recesszió jelei az elmúlt évek strukturális gyengeségeire és a globális gazdasági változásokra világítanak rá, amelyek Európa legnagyobb gazdaságát egyre nehezebb helyzetbe sodorják.
A történet arról szól, hogy miképp adta el Schleswig-Holstein megbízható dízelkompját bagóért, hogy aztán 3,3 millió eurót költhessen egy új, károsanyag-kibocsátástól mentes napelemes kompra, ami persze nem működik. Summa summarum, végeredményben ezzel csak a szén-dioxid-kibocsátás növekedett.
Európa legnagyobb vegyipari vállalata, a ludwigshafeni székhelyű BASF javítaná a versenyképességét, mivel a társaság gyenge kereslettel küzd kontinensünkön. A megszorításokat megérzik az alkalmazottak, de a részvényeseknek is csökken az osztaléka, igaz, ezt némileg ellensúlyozza a tervezett részvény-visszavásárlás. A vegyipari óriás folytatja egyes üzemek esetleges átalakítását is.
Németországban az elektromos autók eladásai drámaian visszaestek a támogatások hirtelen megszüntetése után, ami kérdésessé teszi a kibocsátáscsökkentési célok elérését.
Egy elismert német techszakértő szerint a német termékek nemzetközileg elvesztették a kapcsolatot a vásárlói igényekkel. Ugyanakkor még van rá esély, hogy ismét innovatívabbá és sikeresebbé váljanak.
A Fuggerek és Mediciek óta ritkán láttunk ilyet. Az olaszok második legnagyobb bankja, az UniCredit úgy döntött, hogy bevásárolja magát egy nagy német hitelintézetbe, és máris 21 százalékra növelte részesedését a Commerzbankban. A mindig kemény válaszokra képes Scholz kancellár egyelőre „barátságtalan támadásról” beszél.
A brandenburgi tartományi választáson az SPD szűk győzelmet aratott az AfD előtt, de koalíciós kényszerbe került a radikális baloldali BSW bevonásával. Az AfD és a BSW előretörése a radikális pártok térnyerését jelzi, különösen a fiatalok és a kékgalléros szavazók körében. Ez a trend nemcsak Németországban, hanem egész Európában kihívást jelent a hagyományos pártok számára.
Az Intel úgy döntött, hogy egyelőre két évvel elhalasztja a Magdeburgba tervezett chipgyár építését. Ez egyrészt kellemetlen a német gazdaságpolitikának, amely szeretne újra részt venni a fejlett technológiák fejlesztésében, másrészt viszont egyelőre nem kell felhasználni azt a tízmilliárd eurót, amit az amerikai cég bevonzására szántak. Persze hogy a hirtelen talált pénzt miképp lehetne elkölteni, az azonnal vitát robbantott ki a szövetségi kormányban.
Gyülekeznek a felhők a német gazdaság felett, ami nem jó hír a magyar gazdaságnak, hiszen ezer szállal kötődünk hozzájuk. Átfutva a Spiegel gazdasági rovatát, sajnos nem igazán találtunk pozitív hangulatú írást. A vállalatoknak rosszul megy, de az IG Metall szakszervezet mégis lényegesen több pénzt követel az alkalmazottaknak. A tárgyalások eszkalálódhatnak.
Gyülekeznek a felhők a német gazdaság felett, ami nem jó hír a magyar gazdaságnak, hiszen ezer szállal kötődünk hozzájuk. Átfutva a Spiegel gazdasági rovatát, sajnos nem igazán találtunk pozitív hangulatú írást. A Német Iparszövetség (BDI) gyógyírként milliárdos beruházásokat szorgalmaz.
„Jó ideje az egyik legnagyobb közvetlen külföldi befektetésről szólnak a hírek Lengyelországban”: nagy összegekkel akarják az amerikai Intel chipgyártót az ország nyugati részén való letelepedésre csábítani.
Gyülekeznek a felhők a német gazdaság felett, ami nem jó hír hazánknak sem, hiszen ezer szállal kötődünk hozzájuk. Átfutva a Spiegel gazdasági rovatát, sajnos nem igazán találtunk pozitív hangulatú írást. Kifejezetten rossz hír, hogy az első fél évben jelentősen nőtt a csődök száma.
A német energiapiac épp egy jelentős átalakuláson megy keresztül. Az árnormalizáció ellenére az energiakereslet tovább csökken, a leszerelt szén- és nukleáris kapacitások pedig arra kényszerítik az európai gazdaság motorját, hogy importra támaszkodjon.
Az uniónak 2028-tól évente akár 30 milliárd eurót kell majd visszafizetnie a Covid-időszak alatt felhalmozott adósság után, ami az éves költségvetése egyhatodát teszi ki. Mario Draghi szerint az adósság futamidejének meghosszabbítása elengedhetetlen lenne, de Németország ellenállása akadályt jelent.
A második világháború óta először fordult elő, hogy a politika paletta jobb széléről érkező párt választást nyert Németországban.
A németek az EU-s átlagnál is kevesebbet dolgoznak hetente, mindössze heti 28 órát. Erre a minap Christian Sewing, a Deutsche Bank vezérigazgatója is felhívta a figyelmet, részben ezt és az alacsony nyugdíjkorhatárt jelölve meg a növekedési problémák okaként. Arról nem is beszélve, hogy a politikai instabilitás csökkenti Berlin befektetési célpontként való vonzerejét.
A második világháború óta először fordult elő, hogy a politika paletta jobb széléről érkező párt nyert választást Németországban. Türingiában az AfD 32,8 százalékkal győzött, míg Szászországban szorosan a CDU mögött végzett 30,6 százalékkal, jelezve a radikális pártok erősödését, különösen a fiatalok körében.
A nagy múltú német vállalat történetében először merül fel a gyárbezárások lehetősége, ez pedig újabb csapást mér Scholz kormányára.
Európa gazdasága lassú, de egyre láthatóbb növekedést mutat, azonban a jövőbeli kilátások aggodalomra adnak okot. Németország gyengélkedése és az inflációs kockázatok miatt a fellendülés továbbra is törékeny lábakon áll.
Az elmúlt évtizedben Németország beruházási rátái Nyugat-Európában a legalacsonyabbak közé tartoztak. Az egymást követő kormányok idegenkedtek a közkiadásoktól, helyette következetesen a szövetségi költségvetési többletre helyezték a hangsúlyt.
Ezúttal Christian Lindner pénzügyminiszter miatt áll a bál a német jelzőlámpa-koalícióban, miután kétségbe vonta a 2025-ös költségvetési megállapodás tervezetét. Ezzel ismét veszélyes vizeken evez a kormány, bő egy évvel a szövetségi választások előtt.
Az általunk ismert német gazdasági motor tartós betegségtől szenved, és egyelőre nem látni rá az ellenszert. Ennek a négy alapvető tünete az amerikai–kínai piactól való jelentős függőség, a magas energiaárak, az alacsony beruházási kiadások és a demográfiai problémák.
Olaf Scholz kancellár újabb kísérletet tesz az ingatlanválság kezelésére, miközben a német gazdaság épp a stagnálásra, a kormány pedig a megszokottól jóval „kényelmetlenebb” választásra készül.
A németeknél az idei első fél évben az e-autók rendelésszáma 47, a tölthető, azaz plug-in hibrideké (PHEV) pedig 37 százalékkal esett vissza. A céges vevők körében az e-kocsik iránti kereslet 41, a PHEV-eké 33 százalékkal csökkent, főként az állami támogatások megszűnése miatt. Ezzel indokolható, hogy a hagyományos benzines és dízelautók iránti igény viszont növekedett.
Németország egyre kevesebb árut ad el Kínába, az USA-ba és más, nem uniós országokba. E csökkenés mértéke már akkora, hogy egyes elemzők szerint Európa motorjának az egész „üzleti modellje” megkérdőjeleződik.
Európa beteg emberének az állami beruházási szintje rendkívül alacsony a kontinens többi országához képest, így ezen beruházásokat a magánszektor nettó megtakarításainak egy részéből kellene növelni.
Hozzávetőleg 9-10 millió helyi nézőt, míg a képernyők előtt több milliárd szurkolót mozgat meg a németországi foci-Eb. A várt 4 milliárd eurós közvetlen turisztikai bevétel az éves ágazati bevételek bő tizede, de ugyanilyen fontosak a várható közvetett hatások. Jól jön az országimázs-javulás, hiszen a német gazdaság bajban van, a munkaerőpiac pedig motivációs problémákkal is küzd.
Németországban nem félnek a munkától, de túl sok a szabadság, rengeteg a táppénzen töltött nap és nem mindig megoldás a részmunkaidő sem. Úgy tűnik, az ottani dolgozók elvesztették a munkába vetett hitüket. A gyenge gazdasági eredmények miatt kétségbeesett német politikusok és üzleti vezetők mostanában egy egykor tabunak számító témát emlegetnek: honfitársaik nem dolgoznak eleget, és nem úgy állnak a munkához, mint korábban.
Az elmúlt hónapokban a kínai kormányhivatalok, a párt által ellenőrzött média és más, az államhoz kapcsolódó csoportok egyre terjedő kampányt indítottak a francia brandy, a spanyol sonka, a német nagy köbcentis járművek és más áruk ellen.
Az UEFA 2,4 milliárd eurós bevételt és 1,1 milliárdos nyereséget vár az Európa-bajnokságból, miközben a rendező Németország legalább 625 millió eurós költséggel néz szembe. A rendező városok különböző költségekkel kalkulálnak, például Berlin 55 millió, Dortmund 24 millió, míg Lipcse 15 millió eurót tervez kiadni az esemény megszervezésére és az infrastruktúra fejlesztésére. Mit nyernek a németek a rendezéssel?
