A múlt év egészét tekintve kedvező a külkereskedelmi mérlegadatok alakulása: a 2022-es évi 9,1 milliárd eurós hiány 9,3 milliárdos többletbe fordult az export 2023 eleji bővülése, valamint a fogyasztás és a beruházások visszaesése miatti alacsonyabb import nyomán. A decemberi adatokban azonban már a német gazdaság gyengélkedése mutatkozhatott meg.
Az egyik legrégebbi körzetvezető, Martina Schweinsburg az 1990-es német újraegyesítés óta van hivatalban. A türingiai Greiz körzetben most ő az első, aki saját kezdeményezésére bevezette a menekülteknek szóló fizetési kártyát. A körzetébe 740-an vannak beosztva, és eddig 200-an vehették át a fizetőkártyájukat. Az első menekültek készpénzt követeltek, majd tiltakozásul jó páran távoztak. Több kerületben zajlik hasonló kísérlet.
Óriási tüntetések zajlanak szerte Németországban a második legnépszerűbb pártnak számító AfD ellen. A párt politikusai ugyanis megfontolnák azoknak az országban tartózkodó menekülteknek a visszatoloncolását, akik huzamosabb ideje nem voltak képesek beintegrálódni a társadalomba.
Tavaly január 19-én kezdte meg a munkát védelmi miniszterként Boris Pistorius, akivel a Tagesspiegel készített nagyinterjút, amelyben rengeteg témát érintettek: többek között az Oroszország által jelentett fenyegetésről, valamint arról is beszélt, hogy Németországnak hogyan kellene felfegyverkeznie. A tárcavezető meggyőződése, hogy az elrettentés a tartós béke kulcsa.
Németországban erősödik a gazdák tüntetése, január 15-én mintegy 100 ezer traktor vonult ki az utakra, a tiltakozásuk mindenhol látható volt. Persze nem csak az ottani gazdák érzik úgy, hogy ellehetetlenednek a környezetvédelmi előírások szigorítása, az ukrán gabona térnyerése, illetve a támogatások megvonása miatt.
Az uniós országok attól tartanak, hogy Párizs és Berlin az ipar számára olcsó energiát biztosító lépései árthatnak az unió versenyképességének és a belső piacnak. Az olyan kis, többnyire Kelet- és Közép-Európában található országok, mint Magyarország vagy éppen Csehország lehetnek a fő kárvallottjai ezeknek a lépéseknek.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legnépszerűbb cikkeinket. Ez az október 15-i írásunk a kilencedik legtöbbet kattintott volt 2023-ban. Azt írtuk, hogy Kissinger szerint Berlin súlyos hibát követett el, amikor hagyta elfajulni a tömeges bevándorlást.
Egészen eddig úgy látszott, hogy a német kormánykoalíció jelentősebb következmények nélkül tehet egymásnak sokszor ellentmondó lépéseket. Ennek novemberben azonban meglett a böjtje: ideológiák ütköztek, sőt a német alkotmánybíróság mondta ki, hogy alkotmányellenesen költötték az adófizetők és a hitelezők pénzét, a kiüresített költségvetésről nem is beszélve. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter véleménycikke.
2022-es év tavaszán a német gazdaság helyzetével és az akkori közeljövőjére vonatkozó előrejelzésekkel foglalkoztunk, amelyről váltakozva fogalmazódtak meg bizakodó és kevésbé reményteljes várakozások.
Az osztrák Signa óriáscég több egysége is fizetésképtelenné válhat, lehet, hogy a héten elfogy az ingatlanbirodalom készpénze. Németország, Európa legnagyobb gazdasága ingatlanválság közepén van.
Robin Brooks, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet vezető közgazdásza aggodalmát fejezte ki a Németországból Kirgizisztánba áramló export rendkívüli mértékű megugrása kapcsán. A szakértő úgy sejti, nem a türk állam a német alkatrészek végső állomása. A kirgiz kormány azonnal reagált, miszerint a rekordbővülés csupán az ottani gazdaság növekedésének és a jó kormányzásnak köszönhető.
Az alkotmánybíróság múlt heti döntése alaposan megbolygatta a német gazdaságot. A bizonytalanság az adókat, a beruházásokat és az adósságot is negatívan befolyásolja a szakértők szerint. Berlinnek szembe kell néznie elrontott gazdaságpolitikájának következményeivel.
Erdoğan szombati németországi látogatása nagy jelentőségű volt a török–német kapcsolatok szempontjából. A török elnök 2020 óta először látogatott Németországba, és bár ez alkalmas lehet arra, hogy enyhítse a két állam közötti feszültségeket, egyúttal új konfliktusokat is kiválthat.
Robert Habeck német zöldpárti gazdasági és klímavédelmi miniszter, alkancellár határozottan kiáll az expanzívabb állami kiadások mellett, ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi koalícióval nem fog sikerülni a költségvetési szabályok lazítására irányuló törekvés Európa legnagyobb gazdaságában.
Míg az európai országok félnek a közelgő téltől, Németország folyamatosan a gáztárolói feltöltésén munkálkodik. A németek ismét a rájuk szabott uniós gazdasági struktúrát és ennek eredményeképpen gazdasági mozgásterüket kihasználva az gázárakat így az egekbe tudják tolni a többi ország részére. Bakajannisz H. Péter írása a Makronómon Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg: […]
Az átalakuló világgazdasági és globális rendben nem csak a gazdasági, demográfiai és katonai súlypont tolódik el. Az arany áramlásában is láthatunk egy nyugatról keletre való eltolódást, igaz a régi mondás: „az arany oda megy, ahol a pénz van”.
A még 2015-ben életre hívott Három Tenger Kezdeményezés küldetése a kelet- és közép-európai térség regionális integrációja, valamint az észak–déli kereskedelem, infrastruktúra és energiaellátás erősítése. Az viszont nem kizárt, hogy Ukrajna háború utáni újjáépítése lendületet adhat az észak–déli infrastruktúrának, ahogy a lengyelországi választások is a regionális fejlesztési elképzelésnek.
A reálpolitika doyenje szerint Berlin súlyos hibát követett el, amikor hagyta elfajulni a tömeges bevándorlást.
A bajorországi és hesseni választások eredményei tükrözték a német kormánypártokkal (SPD, Zöldek, FDP) szembeni elégedetlenséget. A jobboldali pártok (CDU, AfD) ezt használták ki, de a választások valódi nyertese mégis a radikális irányvonalat képviselő AfD, amely Bajorországban a harmadik, Hessenben a második helyre futott be. Nagyelemzés a vasárnapi választásokról.
Már a Reuters is arról cikkezik, hogy Németország, az Európai Unió legnagyobb gazdasága és hagyományos növekedési motorja idén a zsugorodás felé tart. A visszaesésnek közvetlen okai vannak, amelyek az EU többi részét is érintik, ugyanakkor rávilágítanak a több évtizedes hazai alulfinanszírozottságra is, mind az állami, mind a magánberuházások terén.
A mesterséges intelligencia új, nehezen észrevehető kémkedési módszert kínál, amellyel nem csupán a kibertérben, de a piacon és a közösségi médián keresztül is adatokhoz juthatnak, méghozzá egyszerű közemberektől. Az országok között új „fegyverkezési verseny” zajlik, ezúttal azonban tankok helyett észrevétlen programokkal vívják a háborút.
Egyetértés alakulhat ki a harckocsikat finanszírozó uniós bankról: Olaf Scholz német kancellár közeledik ahhoz az elképzeléshez, amelyet a francia kormány már hónapok óta támogat. Az ukrajnai háború megváltoztatta Berlin gondolatmenetét, amely korábban ellenezte az ötletet.
A német gazdaság csetlik, botlik. Franciaország ellenben ellenállónak bizonyul. Ráadásul ez a nyugati közgazdászok véleménye. A német Der Spiegel pedig egyszerűen egekbe magasztalja Párizs gazdaságpolitikáját.
A német Zöldek és Liberálisok újabban a bevándorlás elleni fellépésre szólítanak fel, miközben a német radikális jobboldalt képviselő AfD ezt is kihasználva erősödik. A mainstream pártokat (CDU/CSU, SPD, FDP, Zöldek) egyre inkább megrémíti ez a tendencia: az Afd már négy keleti tartományban vezeti a közvélemény-kutatásokat.
A német közlekedési miniszter, Volker Wissing nem kapott nagy nemzetközi támogatást a zöldüzemanyagokkal kapcsolatos nyilatkozatához. Németország azt remélte, a müncheni autókiállítás pezsgését felhasználva reklámozhatja elképzelését, hogy a belső égésű motorral hajtott autókat újszerű e-üzemanyagokkal kívánja megmenteni.
Hivatali idejének felénél a hárompárti német kormány egyre több problémával küzd. A szociáldemokraták, zöldek és liberálisok kabinetje a gazdaság rendbetétele helyett inkább a társadalmi reformokat erőlteti.
Az Intel hasonló profilú beruházása után – két év tárgyalást követően – a TSMC is úgy döntött, hogy a kelet-németországi Drezdában állami támogatásokkal együtt 10 milliárd eurós, azaz több mint 3800 milliárd forintos összbefektetéssel chipgyárat épít.
A német kormány a múlt szerdán rábólintott arra a törvénytervezetre, amely felgyorsítja az állampolgárság megszerzését. A könnyítés célja az, hogy a gyorsabb hozzáféréssel megnyissák az utat a szakképzett migránsok előtt, amivel orvosolni szeretnék Európa legnagyobb gazdaságának krónikus munkaerőhiányát.
Németország is igyekszik kutyafuttában behozni a lemaradását: a berlini kormány 20 milliárd euróval támogatja a hazájában chipgyárakba fektető vállalkozásokat. Az egészben az furcsa, hogy nagyrészt nem német cégek részesülnek pénzügyi segítségből, hanem a külföldi óriások, amelyek már eddig is uralták a gyártást.
A magas infláció és az alacsony beruházások miatt a német gazdaság továbbra is kihívásokkal néz szembe, és a recesszió veszélye fenyeget.
