Bővebben a német 2022-es évi gazdaságról
Lássuk milyen kihívásokkal néz szembe a német gazdaság és társadalom.
2025. november 19., szerda
Lássuk milyen kihívásokkal néz szembe a német gazdaság és társadalom.
A német nőmozgalom legpopulárisabb képviselőinek egyike és a Die Linke (Balpárt) parlamenti frakciójának társelnöke kiáltványt tett közzé az ukrajnai békét szorgalmazva.
Az Ifo Intézet várakozásai szerint a német gazdaságban 2023-ban visszafogott növekedés várható, míg a kölni IW gazdaságkutató intézet és a Handelsblatt Research Institute (HRI) borúsabb képet festenek, jelzve a gazdaság recesszióját és a konjunktúra lassulását. A magyar gazdaság azonban továbbra is növekedési pályán maradt, de a német gazdaság alakulása is befolyásolhatja a jövőbeli kilátásokat. Lássuk milyen előrejelzésekkel szolgáltak a különféle intézetek az év elején.
Németország függősége a kínai alapanyagoktól tovább nőtt. Korábban a világjárvány okozott zavarokat az ellátási láncokban, most pedig a kritikus kínai gyártási hozzávalók hiánya.
A Financial Times rövid írásában frissítést ajánl. Az oroszokkal való üzletelés komoly versenyelőnyt adott a németeknek, és ennek felrúgásához azért az angolszászok is hozzátették a magukét.
A német parlament olyan törvényt fogadott el, amely új lehetőségeket nyit meg az EU-n kívüli országokból érkező álláskeresők és számos, már az országban tartózkodó menekült előtt. A konzervatív törvényhozók felháborodtak.
Az Európai Unió egyre veszít globális szerepéből, és ehhez jelentősen hozzájárul az európai társadalmak elöregedő korfája. Az eltartó-eltartottak arányának fokozatos rosszabbodása az EU külső és belső teljesítményének romlását eredményezik. Az EU-n belül a legjobban Olaszországban figyelhető meg a társadalom elöregedése, a legrosszabbul azonban mégis a német gazdaságot érinti a folyamat. Mi várható a jövőben, és milyen lehetséges megoldások léteznek?
A hárompárti német kormány a minap bemutatta és el is fogadta a már sokat halogatott német nemzetbiztonsági stratégiát. Ez az első ilyen stratégia, melynek célja Németország ellenálló képességének növelése.
Az első negyedévben a német gazdaság 0,3 százalékkal mérséklődött az előző negyedévhez képest, amit technikai recessziónak tekintenek. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara várakozásai szerint Németország gazdasági teljesítménye idén stagnálhat, ellentétben a berlini szövetségi kormány áprilisi 0,4 százalékos növekedési előrejelzésével. A gazdasági helyzet romlását a magánfogyasztás magas infláció miatti összeomlása, a magas kamatok, az ipar képtelensége a fogyasztás visszaesésének ellensúlyozására és a külföldi piacoktól kapott impulzusok hiánya okozza.
A feszültség a világban nem hagyott alább május hónapban sem. Az orosz–ukrán háborúban még jelei sincsenek megállapodásnak, a Távol-Keleten pedig izzik a légkör.
Mielőtt Németország fegyverkezésbe kezd, a személyzeti problémákra kell megoldást találnia.
Berlin békeidős tervei az atomerőművek leállításáról nem kalkulálhatott a jelenlegi viszonyokkal. Németország szénalapú energiaellátása dübörög, az átmenet rozsdazölddé vált.
Bár hivatalosan nem is képezte a március 23-i EU-csúcs programjának részét, Brüsszelben a főszerep az Európai Bizottság és a német kormány közötti háborúé volt, amely a belső égésű motorok 2035-ös betiltása miatt robbant ki.
Scholz kancellár egy évvel ezelőtt csúcskategóriás német hadsereget ígért. Semmi nem változott, a Bundeswehr egy helyben toporog.
Feszültségek jelentek meg az unión belül az USA-val kirobbant kereskedelmi háború nyitólépésének kidolgozása és elfogadása kapcsán. A németek és a franciák öntik az állami pénzt a saját iparukba, óriási kockázatnak téve ki az egységes EU-s piacot és annak versenyképességét.
A válságban dől el igazán, melyik ország felé milyen a befektetői bizalom.
Brüsszel döntött: 2035-től az EU valóban betiltja a belsőégésű motoros autók és kisteherautók értékesítését. Nincs kibúvó, nincs e-üzemanyagos kivétel, csak és kizárólag elektromos járművek. A betonfalba azért beépítettek egy kiskaput is, hátha menekülőre kell fogni.
Azonnali állami beavatkozást és versenyképes energiaárakat szeretnének látni a szakértők és az ágazati vezetők a német autóiparban eluralkodó káosz kapcsán.
Németország az orosz-ukrán háború kitörése óta bizonytalan és látszólag kétarcú politikát folytat. Az egyre nagyobb energia- és gazdasági válságba süllyedő ország Európa reménybeli vezetői státusza felé közelített, jelenleg azonban Olaf Scholz kormánya éppen kül- és belpolitikai bizalmi tőkéjét aprítja saját maga alatt.
Az orosz–ukrán háború alapjaiban változtatja meg az Amerikai Egyesült Államok viszonyát szövetségeseihez és az egész világhoz. Bár úgy tűnik, vezető hatalmi pozíciója megszilárdul, valójában óriási átrendeződés vette kezdetét, amely egyben a legújabb kori Pax Americana végét is jelenti.
Alapjaiban rázta meg az orosz-ukrán háború a Visegrádi Négyek együttműködését. Akadnak, akik a romló viszony kapcsán koncepcionális válságról beszélnek, mások szerint a jelenlegi elhidegülés csak egy újabb hullámvölgy.
