Az USA nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 2027-től megtiltja a 4,5 tonnánál kisebb járművekben a szoftverek, 2030-tól pedig a hardverek esetén is a kínai és orosz technológiák használatát. Az intézkedés érinti az automatizált rendszereket, a GPS-eket és a szenzorokat, miközben Kína protekcionizmust emleget, és ellenlépéseket tervez.
Az izraeli titkosszolgálat akciója példátlan volt a hírszerzés történetében, de rámutatott a globális beszerzési láncok legnagyobb hibájára: az ellenőrizhetetlenségre. A személyhívós robbantások fényében a kormányoknak újra lehet gondolni a vámpolitikát és a gyártási területek átpozicionálását is.
Csupán pár nap kellett ahhoz, hogy az Európai Bizottság ismét azt tegye, amit az Egyesült Államok elvár tőle: rekordgyorsasággal csatlakozott a kínai járműipar elleni újabb támadás tervezéséhez, ismét alárendelve az európai gazdasági érdekeket az amerikai kereskedelmi háborúnak.
A Biden-kormányzat a kritikus technológiák kínai fejlesztésének megakadályozása érdekében korlátozni szeretné az amerikai magánszemélyek és vállalatok befektetéseit Kínában, különösen a félvezetők, a kvantumszámítás és a mesterséges intelligencia (MI) területén. Peking éles kritikával reagált a javaslatra, a kínai MI-cégek azonban úgy tűnik, képesek lesznek alkalmazkodni az új helyzethez.
Nem finomkodott a mesterséges intelligencia szabályozatlanságáról szóló jelentés, amelyet az Egyesült Államok külügyminisztériuma rendelt meg. Az elemzők nyíltan apokalipszist emlegetnek a törvényi és szabályozási háttér hiánya miatt. Mi kell az elkerüléséhez? Egy katasztrófa.
