Március 16-tól újabb 1,8 milliárd forintnyi támogatás nyílik meg a kkv-k számára a munkakörülmények javítására. A program korszerű munkavédelmi eszközök és a biztonságosabb munkafeltételek kialakítását segíti.
Továbbra is az európai élmezőnybe tartozik a magyar foglalkoztatottság a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint. A kormány új támogatási programokkal, valamint adócsökkentésekkel küzd azért, hogy a minimálbér elérje az ezer eurót, az átlagbér pedig az egymillió forintot.
Emelkedő pályán maradt a hazai turizmus: tavaly csúcsot döntött a vendég- és vendégéjszakaszám, januárban pedig tovább bővült a forgalom és a bevétel. A trendet a belföldi és a külföldi kereslet egyaránt húzza, a kedvezményes hitelek és vendéglátóipari intézkedések által pedig gyorsulnak a kapacitás- és minőségfejlesztések.
Az idei év első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 32,3 milliárd forintos többlettel zárt.
A KSH adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene tavaly decemberben 3,5 százalékkal nőtt 2024 azonos hónapjához képest, míg az egész évre vonatkozóan 2,9 százalékos növekedést mutatott a szektor.
A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások már pályázhatnak a KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0 programra, amellyel közel 2,5 millió forintos támogatásban részesülhetnek minden új munkavállaló felvétele esetén.
Február 3-tól újra elérhető a hazai mikro- és kisvállalkozások számára a Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja program második üteme a Demján Sándor Program keretében. A kkv-k 400 ezer és 2 millió forint közötti, 100 százalékos támogatású, önerő nélküli voucherrel fejleszthetik a webes jelenlétüket, a közösségimédia-oldalukat, illetve újdonságként MI-alapú online szolgáltatások bevezetésére is forrást kaphatnak.
A hazai GDP 0,4 százalékkal emelkedett a múlt év egészében, a negyedik negyedévben pedig éves alapon 0,7 százalékos bővülést mért a KSH. A gazdasági növekedést főként az 5 százalékkal élénkülő belső fogyasztás támogatta, amely 2 százalékponttal járult hozzá a GDP emelkedéséhez.
A SZÉP-kártya tavaly novemberben is a belföldi turizmus egyik legfontosabb hajtóereje volt: a költések összege mintegy 33,2 milliárd forintot tett ki, ami közel 12 százalékos növekedés 2024 novemberéhez képest.
Tavaly decemberben a rendszerváltozás óta a legalacsonyabb szintre, 216 082 főre csökkent a regisztrált álláskeresők száma. A munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra javult, így Magyarország az EU élvonalában maradt – emeli ki az NGM közleménye.
Szeptemberben a SZÉP-kártyás költések összege 33,2 milliárd forint volt, 7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A belföldi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma is szeptemberi rekord. December 1. és április 30. között ismét hidegélelmiszerre is felhasználható lesz a SZÉP-kártya.
Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil. A fiskális fegyelem megőrzése érdekében az adócsökkentési programban négy szabályt tartanak szem előtt: a hiánynak évről évre csökkennie kell, az államadósságnak fenntartható pályán kell maradnia, nem szabad visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá, az elsődleges egyenlegnek pedig nullaközeli szinten kell maradnia.
A Nemzetgazdasági Minisztérium módosította a Széchenyi Mikrohitel Max+ üzletszabályzatát, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozását célozza.
A cél, hogy hazánk a technológiai átalakulás nyertese maradjon, ezért a kormány megújította Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, amely a 2020-ban elfogadott távlati terv főbb célkitűzéseit megtartva, az elmúlt időszak technológiai és jogi változásait is figyelembe véve új intézkedéseket határoz meg a 2030-ig tartó időszakra.
Augusztusban 1284 beruházási hitelkérelem érkezett, ami közel kétharmados emelkedés 2024 augusztusához képest, és a likviditási típusú kölcsönök iránt is 40 százalékkal megugrott az érdeklődés. A program továbbra is jelentősen hozzájárul a hazai kkv-k versenyképességének erősítéséhez és a gazdasági növekedés ösztönzéséhez.
Az új kormányzati intézkedések, mint az adócsökkentési program és a béremelések védelme, további hatással lehetnek a kiskereskedelmi forgalom bővülésére. A kormány a családok és a nyugdíjasok védelmét célzó intézkedéseket hozott, így november 30-ig meghosszabbította az árréscsökkentést, amely hozzájárulhat a fogyasztás növekedéséhez.
Szeptember 1-től elsőként a Dél-alföldi régióban pályázhatnak a kkv-k a GINOP Plusz Munkakörülmények fejlesztése elnevezésű kiemelt projekt keretében munkavédelmi eszközök beszerzésének támogatására.
A kormány ipar- és munkahelyvédelmi akciótervet indít, amelynek célja a hazai ipar és a munkahelyek megőrzése. 2010 óta mintegy egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, a bérek pedig jelentősen emelkedtek.
A regionális tőkepiacok fejlesztése érdekében a héten Zágrábban aláírtak egy egyetértési nyilatkozatot, amely a közép- és kelet-európai régió tőkepiaci kereskedési és post-trade infrastruktúráinak fejlesztését célozza.
A 130 milliárd forintra emelt keretösszegű Demján Sándor 1+1 Program keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium eddig 1325 magyarországi vállalkozás támogatásáról hozott döntést, amelyek 104,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. A program tempója folyamatosan gyorsul, a kifizetések összege elérte a 75 milliárd forintot, így a pozitív döntést kapott vállalkozások kétharmada, vagyis mintegy 900 hazai kkv már megkezdhette a tervezett beruházásait. A projektnek a hosszú távú növekedés támogatása mellett azonnali gazdaságélénkítő hatása is van, ugyanis a kedvezményezett cégek a támogatás révén új gépeket, modern technológiákat szerezhetnek be, amelyek a foglalkoztatás bővülését és a helyi gazdaság erősödését is magukkal hozzák.
A nyári hónapok különösen aktív időszakot jelentenek a fogyasztók számára. A kellemes idő beköszöntével sokan indulnak útnak belföldre és külföldre, vagy veszik célba a népszerű hazai strandok partjait pihenés céljából. Az interneten és a közösségi médiában megjelenő utazási ajánlatok növekvő száma mellett azonban egyre gyakrabban fordulnak elő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, rejtett költségek és nem megfelelő szolgáltatások, amiket kisebb odafigyeléssel könnyen elkerülhetünk.
Idén már tizenharmadik alkalommal hirdette meg a kormány a fiatalok foglalkoztatását segítő Nyári Diákmunka Programot, aminek segítségével a 16–25 év közötti diákok szerezhetnek értékes munkatapasztalatot. Az augusztus végéig futó projektnek köszönhetően már közel 30 ezren álltak munkába, így egy hónap alatt mintegy másfélszeresére nőtt az abban részt vevő fiatalok száma. A program népszerűségét jól mutatja, hogy eddig mintegy 4600 munkáltató, összesen közel 5 milliárd forint támogatást kötött le.
A Demján Sándor Program több mint 1400 milliárd forintnyi forrást biztosít a hazai vállalkozások támogatására. A program elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) megerősítését célozza, amelyek a magyarországi vállalkozások 99 százalékát teszik ki, és a foglalkoztatottak mintegy 72 százalékának nyújtanak munkahelyet.
A kabinet döntése értelmében a kamatstop 2025 végéig fennmarad, amely továbbra is védelmet nyújt a családok számára a magas kamatkörnyezetből fakadó terhek enyhítésére.
Tavasszal sem csökkent az utazási kedv: májusban 1,7 millió vendég érkezett a hazai szálláshelyekre. A vidéki célpontok erősödnek, Budapest és a Balaton népszerűsége pedig töretlen.
Magyarország hat helyet előrelépve a 48. lett a svájci IMD intézet legfrissebb nemzetközi versenyképességi ranglistáján. A cél, hogy hazánk adócsökkentésre, beruházásösztönzésre és munkahelyteremtésre épülő gazdaságpolitikája tovább erősödjön, többek közt a kis- és középvállalkozások támogatása révén.
A Nemzetgazdasági Minisztérium újabb 141 mikro-, kis- és középvállalkozás támogatásáról hozott döntést a 130 milliárdos keretösszegű Demján Sándor 1+1 Kkv Beruházásélénkítő Támogatási Program keretében, összesen 14,2 milliárd forint értékben.
A 2024-es pénzforgalmi költségvetési hiány a vártnál sokkal kedvezőbb lett. A kormány jelentős mértékben javította az egyensúlyi mutatókat, a 2023. évi 6,7 százalékról érdemben csökkent a GDP-arányos hiány a tavalyi évben.
Az Airbnb nyílt levélben fordult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, amely több félreértelmezhető, illetve félrevezető állítást tartalmaz. A helyzet tisztázása érdekében a tárca az alábbiakra hívja fel a figyelmet.
A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ legfrissebb adatai alapján 2024. január és április között mintegy 10 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ez közel 8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának forgalmát – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium friss közleményében, amely az első négyhavi KSH-adatsort kommentálja.
