A pandémia óta nem volt ekkora gondban Szaúd-Arábia. A még mindig szinte csak az olajból profitáló gazdaság továbbra is visszaesést tapasztal. És bár a Neom projekt terveit is elhalasztják, a szaúdiak mindenkit nyugalomra intenek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a mai napon mutatta be a kormány új versenyképességi stratégiáját.
Az USA idei gazdasági növekedését érdemben felfelé, 2,1 százalékosra módosította szerda esti ülését követő közleményében az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve. Bár Amerikában a vártnál némileg magasabb lett az infláció, a következő években folyamatos csökkenést vár a Fed.
A KSH friss adatai szerint negyedéves alapon immár 1,5 százalékkal nőttek a beruházások, így az év egészére a vártnál kisebb ütemű, 3 százalékos lett a csökkenés. A beruházások idén már növekedésnek indulhatnak. Ezt támogatják egyrészről a beérkező uniós források, a jegybanki kamatcsökkentések, továbbá az állami kamattámogatott hitelprogramok is.
A múlt év utolsó hónapjában éves alapon 16,4 százalékkal nőtt az átlagkereset értéke, ami érdemi gyorsulást jelent a megelőző hónapokban tapasztalt 14 százalékos bővülési ütemhez képest. Mindebben jelentős szerepet játszott a minimálbér és a garantált bérminimum decemberre előrehozott emelése.
Az előzetes elemzői várakozásoknál jobbnak bizonyult a negyedik negyedéves amerikai gazdasági teljesítmény: az évesített negyedéves növekedés 3,3 százalékot tett ki az előzetesen várt 2 százalékos bővülés ellenében. Ugyanakkor a harmadik negyedévhez viszonyítva a bővülés üteme érdemben lassult.
Az elmúlt tizenkét év során Európában is figyelemre méltó foglalkoztatásnövekedés és adóterhek csökkenése, valamint a bérek dinamikus növekedése kombinációja rendkívüli módon emelte a magyar családok jövedelmének vásárlóerejét.
A magas bázisadatok is hozzájárultak ahhoz, hogy éves alapon az ipari ágazat termelését 7,3 százalékos csökkenés jellemezte idén szeptemberben. Ám az egyes ágazatok kibocsátása jelentős eltéréseket mutat: az exportra termelő ágazatok több esetben növekedni tudtak, így például a járműgyártás, a villamos berendezések gyártása.
Európa lemaradása az Egyesült Államokhoz viszonyítva egyre tetemesebb, miközben Kína is jócskán lehagyta az öreg kontinenst. Az egyetlen megoldás, ha az unió visszatér a növekedés útjára, hogy elkezdhesse ledolgozni a hátrányát. A következő bizottságnak és parlamentnek a legnagyobb kihívás a növekedés biztosítása lesz, miközben biztosítani kell azt is, hogy az EU27 az éghajlatvédelmi, digitális és energetikai céljai eléréséhez vezető úton maradjon.
Óvatos optimizmusra adnak okot a KSH szeptember 15-én közzétett, ez év júliusának teljesítményét mutató építőipari adatai. Havi alapon az épületek és az egyéb építmények építése is erőteljesen nőtt: 5,8, illetve 14 százalékkal. Ugyanakkor a hosszabb távú kilátások egyelőre bizonytalanok, az építőipari árak továbbra is magasak, ahogyan a kamatszint is, ezért a beruházók óvatosak.
Az elmúlt 12 évben Magyarország gazdasági teljesítménye kiemelkedően növekedett a hozzá hasonló méretű országokhoz képest, legyőzve Dániát, Finnországot és Görögországot, és közelítve Portugália gazdasági eredményeihez. A vizsgált időszakban a magyar növekedés évente átlagosan 1-4,5 százalékponttal haladta meg a viszonyítási alapként szolgáló országokat.
Magyarország a Beszerzési Menedzser Index (BMI) alapján kiemelkedik a világ államai között, jelezve a hazai vállalatok erős optimizmusát. A magyar gazdaságpolitikai lépések, mint az adócsökkentések és beruházási támogatások, jelentősen hozzájárulnak ehhez a pozitív tendenciához.
Magyarország az elmúlt évtizedekben két kiemelkedően sikeres felzárkózási időszakot élt meg, amikor a fejlődési üteme meghaladta Portugália hasonló időszakait. A 1998-2002 és 2010-2021 közötti időszakokban a magyar gazdaság fejlődési sebessége 3-4-szerese volt a portugálnak.
2009 óta az egész Európai Unióban Magyarország mutatta a legnagyobb, 56 százalékos reáljövedelem-növekedést. Ezzel a teljesítménnyel nem csak a régióban, de a G7 országok és az OECD átlagához képest is kiemelkedő eredményt ért el az ország.
Az energia drágulása, az infláció jelentős emelkedése és a háború hatása a turizmusra mind olyan kihívás, amely kérdésessé tette, hogy a szereplők nagy változások nélkül átvészelik-e a 2022–2023-as évek fordulóját. Szerencsére a többség jól viselte a nehézségeket, az idei turisztikai szezon pedig ígéretes.
Milyen növekedésre van szükség 40 év neoliberális gazdaságpolitika után?
Az orosz-ukrán háború súlyosan érintette Ukrajna főbb turisztikai desztinációit, és érthető módon szinte lenullázta forgalmukat, ugyanakkor találunk olyan régiókat, ahol a beszolgáltatott idegenforgalmi adók alapján „virágzik” a turizmus.
A pandémia pozitív hozadéka volt a digitalizációban és az új munkamódszerekben rejlő potenciál felismerése. De ezek sem elegendők önmagukban.
