Kína először a világon töltött újra működés közben egy tóriumalapú olvadéksós reaktort, ezzel technikai és stratégiai előnyre tett szert a jövő atomenergiájáért folyó versenyben. A fejlesztés tisztább energiatermelést ígér, és újraszabhatja a nukleáris ipar geopolitikai erőviszonyait is.
Tavaly világszerte rekordot döntött a tisztaenergia-termelés, amely már a villamos energia 41 százalékát adta – élén a vízenergiával. Bár a fosszilisek még tartják magukat, az arányuk egyre csökken, a nap- és szélenergia viszont szárnyal. Magyarország a világ napenergia-hatalma.
Egy új, tóriumalapú üzemanyag áttörést hozhat az atomenergiában, mivel számos meglévő reaktorban is használható és már jövőre piacra kerülhet! Bár a paksi erőmű új blokkjai sem lesznek alkalmasak a tórium használatára, mégis a fűtőanyagpiac átalakulása a hazai energiatermelésre is hatással lehet.
Habár Trump nem éppen lelkes híve a tiszta energiának, az atomenergiának mindig is támogatója volt. Az amerikai nukleáris ipar a következő négy évben felvirágozhat, de kérdés, hogy ehhez sikerül-e kiépíteni egy stabil belföldi ellátási láncot.
Miközben a klímavédelmi célok és az ellátásbiztonság egyre égetőbb kérdésekké válnak, a világ energiaéhsége soha nem látott szintre emelkedik. Az atomenergia visszatérhet a globális energiamixbe: a kis moduláris reaktorok forradalmasíthatják az iparágat, és beköszönthet a nukleáris reneszánsz.
Megtermelte az első milliárd kilowattórát az orosz Roszatom által működtetett atomerőmű-hajó. A Lomonoszov májusban lesz ötéves, így szép teljesítménnyel ünnepelheti a jubileumot.
Globális változások, fejlődő technológiák és az adatközpontok iránti kereslet: ezt várhatjuk 2025-től.
Németország a francia atomenergiára szorul, mivel a szélerőművek termelése visszaesett, az utolsó német atomerőművek pedig 2023 áprilisában leálltak. Franciaország rekordmagas nukleáris termeléssel látja el részben Németországot, amelynek szélcsendes időszakokban importálnia kell az áramot. Az energiabiztonság és az emelkedő árak közepette a nukleáris energia kérdése újra előtérbe kerülhet Németországban.
Angela Merkel döntése, amely Németországot eltérítette az atomenergia útjáról, mára a politikai és gazdasági viták középpontjává vált. Az ország energiaátállásának története nem csupán a klímacélokról szól, hanem egy olyan geopolitikai sakkjátszmáról is, amelynek következményeit a gazdaság minden szintjén érezhetik.
Az atomenergia-ipar reneszánszát éli, amit a klímaváltozás és az energiabiztonság iránti növekvő igény, valamint a technológiai óriások és kormányok stratégiai beruházásai táplálnak. Azonban nem mindenki támogatja a felhasználását.
Az Amazon és a Google kis moduláris reaktorok telepítésére vonatkozó megállapodásai a nukleárisenergia-szektor újjáéledését erősítik.
Kazahsztán népszavazáson döntött első atomerőművének megépítéséről, amely a Balkas-tó közelében valósulhat meg. Az ország energiafüggetlensége érdekében indított projektre már az oroszok, a franciák, a kínaiak és a dél-koreaiak is bejelentkeztek, így annak komoly geopolitikai vonzata is van. Ha sikerrel járnak, Kazahsztán a világ legnagyobb urántermelőjeként stratégiai szereplővé válhat a régióban.
A Rolls-Royce nyerte el a cseh energiaipari vállalat négy új kis moduláris reaktor megépítésére kiírt pályázatát. A brit cég hat másik jelentkezőt utasított maga mögé, így megvalósíthatja első európai nukleáris projektjét.
Kína államtanácsa öt új nukleáris erőműprojektet hagyott jóvá. Ezzel rekordszintre pörög fel az effajta beruházások volumene az óriási ázsiai országban, mivel az egyre inkább a nukleáris energiára támaszkodik a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállás részeként – értékelték a megkérdezett szakértők.
Tőlünk északra egyre nagyobb az érdeklődés a nukleáris energia iránt: Varsó az első atomerőművének megalapozására a jövő évi költségvetésben 1,2 milliárd dollárt különít el, miközben Svédország az Egyesült Államokkal szövetkezve igyekszik továbbfejleszteni a technológiát.
Az utóbbi időben több mint 80 kis moduláris reaktor (SMR) tervét jelentették be világszerte, ám ezek többsége még tervezési fázisban van. Valóban működő SMR jelenleg csak Oroszországban és Kínában található, ahol az állam erősen támogatja a technológiai fejlesztéseket. Az európai és amerikai induló SMR-vállalkozások viszont mintha inkább a befektetések bevonzására törekednének, mint az időbeni megvalósításra.
Kína öt új nukleáriserőmű-projektet indít, amelyek – évente 11,5 milliárd kilowattóra villamos energiát termelve – jelentős előrelépést hoznak a zöldenergia terén. A 33,3 milliárd dolláros összértékű projektek első fázisa jövőre indul.
Ausztrália, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között létrejött AUKUS biztonsági paktum új szakaszába lépett, amely lehetővé teszi Canberra számára, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjáró-flottát fejlesszen.
A tudósok régi álma – amely az emberiség javát és a zöldátállás előrelendítését is szolgálná –, a szinte végtelen energia termelésére képes magfúziós atomreaktorok kutatásában zajló technológiai versenyben is átveheti a vezetést Kína. Habár még az Egyesült Államoknál van az előny, a kínaiak által befektetett erőforrások jócskán meghaladják az USA-ét.
A megújuló energiaforrásoknak, a nap- és a szélenergiának meg kellene menteniük a bolygót a felmelegedéstől. Ehelyett súlyosbítják is a problémát. A szél- és napenergia nagy léptékű telepítése világszerte érdemben növeli a szén-dioxid-kibocsátást az úgynevezett kacsagörbe miatt. Az atomenergia ezért hosszabb távon jobb megoldás lehet – érvel a Carboncredits.com portál szakértője.
A miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozóján mondott beszédet, amelyben rámutatott: csak a nukleáris úton előállított elektromos áram tud megfelelni a fenntarthatósági és biztonsági követelményeknek.
A két ország tudományos és kutatási együttműködése 1979-ben kezdődött. Most az egyre romló viszonynak köszönhetően senki nem akarja igazán megújítani. Kár lenne érte: a két nagyhatalom páratlan tudását és lehetőségeit összeadva mindenki jobban járna.
Peking a civilfelhasználású nukleáris-technológiai versenyben a minap nagyot lépett előre: világ első negyedik generációs atomreaktora december 6-án kezdte meg hivatalos működését a Shidaowan atomerőműben., Ezek a reaktorok sokkal biztonságosabbak és hatékonyabbak, mint a korábbi modellek, a zöldátállásban pedig kulcsszerepük lehet.
Az ázsiai nagyhatalom rájött, hogy egy ilyen turbulens geopolitikai időszakban veszélyes a túlzott importfüggőség az energia terén. A legfenntarthatóbb energiaforrás az atomenergia, ennek megfelelően Peking igyekszik erre építeni. Az államtanács 10 reaktor építését határozta el 2032-re, most 22 épül, több, mint bármely más országban a világon.
A nukleáris termelőkapacitás 2050-ig történő megháromszorozásáról írtak alá egyezményt december 2-án a dubaji ENSZ klímakonferencián. Az aláírók között az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Arab Emírségek, sőt Magyarország is szerepel.
Az uránpiacon a háború kitörése óta kilőttek az árak, emiatt a legtöbben elkezdtek alternatív beszállítói lehetőségeket keresni. Az urántermelő országok így komoly anyagi és geopolitikai hasznot realizálhatnak a közeljövőben, és megnő az érdekérvényesítő képességük.
Berlin békeidős tervei az atomerőművek leállításáról nem kalkulálhatott a jelenlegi viszonyokkal. Németország szénalapú energiaellátása dübörög, az átmenet rozsdazölddé vált.
Kijev azonnali szankciót követel az orosz atomenergiára, közben a nyugati energiamultik profitjának egy részét kéri.
