Az EU bírósága lesöpörte az osztrák mélyzöldek próbálkozását, így a nukleáris energia és a földgáz zöldstátusza megmaradt, utat nyitva évi 500 milliárd eurós fenntartható beruházásnak. A döntés megerősítette, hogy a megújulók mellett stabil energiaforrásokra van szükség.
Trump célul tűzte ki, hogy az USA-t a nukleáris technológia globális vezetőjévé emeli. Az energiaügyi minisztérium ennek megvalósítása érdekében elindított egy programot, amely során különféle új generációs atomreaktorokat tesztelnek. Ha valamelyik modell sikeresnek bizonyul, az áttörést hozhat az energiatermelésben.
Az atomenergia adja az uniós áramtermelés 22,8 százalékát, ám míg Franciaországban 65 százalék ez az arány. A Bloomberg rámutat: Európa túl korán mondott le egy megbízható, költséghatékony és klímabarát technológiáról.
A biztonsági aggályok ellenére a nukleáris energia iránti igény folyamatosan nő. Az energiaátállás, a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok villamosenergia-igénye, valamint a kis moduláris reaktorok megjelenése felgyorsította a kapacitásnövelő folyamatot – az atomenergia használata ugyanakkor a geopolitikai függetlenedési és nemzetbiztonsági törekvéseknek is részévé vált.
Németország beleegyezett a nukleáris energia megújulóként való elfogadásába. Ez kinyitja a kapukat a rózsaszínhidrogén előtt, amelyhez Európa nagy reményeket fűz mint a zöldátállás egyik alapja. Nem biztos azonban, hogy a gyakorlatban is olyan szépen működik majd a hidrogénátállás, mint ahogyan azt egyesek gondolják.
Olcsóbbá kell tenni a nukleáris energia, a fenntartható légi üzemanyagok, a zöldacél és az alacsony emissziójú cement zöldfinanszírozását. Ezzel együtt sem érhetjük el a párizsi klímacélokat, továbbá a felkészülésre sem alkalmasak a hatástalan klímakonferenciák – véli a brit exminiszterelnök.
Kína először a világon töltött újra működés közben egy tóriumalapú olvadéksós reaktort, ezzel technikai és stratégiai előnyre tett szert a jövő atomenergiájáért folyó versenyben. A fejlesztés tisztább energiatermelést ígér, és újraszabhatja a nukleáris ipar geopolitikai erőviszonyait is.
Tavaly világszerte rekordot döntött a tisztaenergia-termelés, amely már a villamos energia 41 százalékát adta – élén a vízenergiával. Bár a fosszilisek még tartják magukat, az arányuk egyre csökken, a nap- és szélenergia viszont szárnyal. Magyarország a világ napenergia-hatalma.
Egy új, tóriumalapú üzemanyag áttörést hozhat az atomenergiában, mivel számos meglévő reaktorban is használható és már jövőre piacra kerülhet! Bár a paksi erőmű új blokkjai sem lesznek alkalmasak a tórium használatára, mégis a fűtőanyagpiac átalakulása a hazai energiatermelésre is hatással lehet.
Habár Trump nem éppen lelkes híve a tiszta energiának, az atomenergiának mindig is támogatója volt. Az amerikai nukleáris ipar a következő négy évben felvirágozhat, de kérdés, hogy ehhez sikerül-e kiépíteni egy stabil belföldi ellátási láncot.
Miközben a klímavédelmi célok és az ellátásbiztonság egyre égetőbb kérdésekké válnak, a világ energiaéhsége soha nem látott szintre emelkedik. Az atomenergia visszatérhet a globális energiamixbe: a kis moduláris reaktorok forradalmasíthatják az iparágat, és beköszönthet a nukleáris reneszánsz.
Megtermelte az első milliárd kilowattórát az orosz Roszatom által működtetett atomerőmű-hajó. A Lomonoszov májusban lesz ötéves, így szép teljesítménnyel ünnepelheti a jubileumot.
Globális változások, fejlődő technológiák és az adatközpontok iránti kereslet: ezt várhatjuk 2025-től.
Németország a francia atomenergiára szorul, mivel a szélerőművek termelése visszaesett, az utolsó német atomerőművek pedig 2023 áprilisában leálltak. Franciaország rekordmagas nukleáris termeléssel látja el részben Németországot, amelynek szélcsendes időszakokban importálnia kell az áramot. Az energiabiztonság és az emelkedő árak közepette a nukleáris energia kérdése újra előtérbe kerülhet Németországban.
Angela Merkel döntése, amely Németországot eltérítette az atomenergia útjáról, mára a politikai és gazdasági viták középpontjává vált. Az ország energiaátállásának története nem csupán a klímacélokról szól, hanem egy olyan geopolitikai sakkjátszmáról is, amelynek következményeit a gazdaság minden szintjén érezhetik.
Az atomenergia-ipar reneszánszát éli, amit a klímaváltozás és az energiabiztonság iránti növekvő igény, valamint a technológiai óriások és kormányok stratégiai beruházásai táplálnak. Azonban nem mindenki támogatja a felhasználását.
Az Amazon és a Google kis moduláris reaktorok telepítésére vonatkozó megállapodásai a nukleárisenergia-szektor újjáéledését erősítik.
Kazahsztán népszavazáson döntött első atomerőművének megépítéséről, amely a Balkas-tó közelében valósulhat meg. Az ország energiafüggetlensége érdekében indított projektre már az oroszok, a franciák, a kínaiak és a dél-koreaiak is bejelentkeztek, így annak komoly geopolitikai vonzata is van. Ha sikerrel járnak, Kazahsztán a világ legnagyobb urántermelőjeként stratégiai szereplővé válhat a régióban.
A Rolls-Royce nyerte el a cseh energiaipari vállalat négy új kis moduláris reaktor megépítésére kiírt pályázatát. A brit cég hat másik jelentkezőt utasított maga mögé, így megvalósíthatja első európai nukleáris projektjét.
Kína államtanácsa öt új nukleáris erőműprojektet hagyott jóvá. Ezzel rekordszintre pörög fel az effajta beruházások volumene az óriási ázsiai országban, mivel az egyre inkább a nukleáris energiára támaszkodik a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállás részeként – értékelték a megkérdezett szakértők.
Tőlünk északra egyre nagyobb az érdeklődés a nukleáris energia iránt: Varsó az első atomerőművének megalapozására a jövő évi költségvetésben 1,2 milliárd dollárt különít el, miközben Svédország az Egyesült Államokkal szövetkezve igyekszik továbbfejleszteni a technológiát.
Az utóbbi időben több mint 80 kis moduláris reaktor (SMR) tervét jelentették be világszerte, ám ezek többsége még tervezési fázisban van. Valóban működő SMR jelenleg csak Oroszországban és Kínában található, ahol az állam erősen támogatja a technológiai fejlesztéseket. Az európai és amerikai induló SMR-vállalkozások viszont mintha inkább a befektetések bevonzására törekednének, mint az időbeni megvalósításra.
Kína öt új nukleáriserőmű-projektet indít, amelyek – évente 11,5 milliárd kilowattóra villamos energiát termelve – jelentős előrelépést hoznak a zöldenergia terén. A 33,3 milliárd dolláros összértékű projektek első fázisa jövőre indul.
Ausztrália, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között létrejött AUKUS biztonsági paktum új szakaszába lépett, amely lehetővé teszi Canberra számára, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjáró-flottát fejlesszen.
A tudósok régi álma – amely az emberiség javát és a zöldátállás előrelendítését is szolgálná –, a szinte végtelen energia termelésére képes magfúziós atomreaktorok kutatásában zajló technológiai versenyben is átveheti a vezetést Kína. Habár még az Egyesült Államoknál van az előny, a kínaiak által befektetett erőforrások jócskán meghaladják az USA-ét.
A megújuló energiaforrásoknak, a nap- és a szélenergiának meg kellene menteniük a bolygót a felmelegedéstől. Ehelyett súlyosbítják is a problémát. A szél- és napenergia nagy léptékű telepítése világszerte érdemben növeli a szén-dioxid-kibocsátást az úgynevezett kacsagörbe miatt. Az atomenergia ezért hosszabb távon jobb megoldás lehet – érvel a Carboncredits.com portál szakértője.
A miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozóján mondott beszédet, amelyben rámutatott: csak a nukleáris úton előállított elektromos áram tud megfelelni a fenntarthatósági és biztonsági követelményeknek.
A két ország tudományos és kutatási együttműködése 1979-ben kezdődött. Most az egyre romló viszonynak köszönhetően senki nem akarja igazán megújítani. Kár lenne érte: a két nagyhatalom páratlan tudását és lehetőségeit összeadva mindenki jobban járna.
Peking a civilfelhasználású nukleáris-technológiai versenyben a minap nagyot lépett előre: világ első negyedik generációs atomreaktora december 6-án kezdte meg hivatalos működését a Shidaowan atomerőműben., Ezek a reaktorok sokkal biztonságosabbak és hatékonyabbak, mint a korábbi modellek, a zöldátállásban pedig kulcsszerepük lehet.
Az ázsiai nagyhatalom rájött, hogy egy ilyen turbulens geopolitikai időszakban veszélyes a túlzott importfüggőség az energia terén. A legfenntarthatóbb energiaforrás az atomenergia, ennek megfelelően Peking igyekszik erre építeni. Az államtanács 10 reaktor építését határozta el 2032-re, most 22 épül, több, mint bármely más országban a világon.
