A hidegháború szelleme újra mocorog: Putyin bejelentette, hogy Oroszország „megfontolja” a nukleáris kísérletek újraindítását – alig néhány nappal az után, hogy Donald Trump közölte, Amerika már el is kezdte az előkészületeket. Stratégiai üzenetváltás nagyhatalmi üzemmódban.
Június 13-án a hajnali órákban Izrael több csapást mért iráni nukleáris létesítményekre. Az akció a közel-keleti konfliktus eszkalációjával fenyeget, ami tovább súlyosbíthatja a világkereskedelem bizonytalanságait. Teherán már válaszolt a lépésre, Netanjahu azonban jelezte, addig nincs megállás, amíg létezik iráni atomprogram.
Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedek leszerelési hulláma után most újult erővel veti bele magát a nukleáris fegyverek kapacitásbővítésébe. A fegyverkezési verseny már meg is kezdődött, de 2026-tól brutális szintet fog lépni.
A legrosszabb forgatókönyv szerint a globális GDP 3,9 százalékkal csökkenne, ha Észak-Korea megtámadná déli szomszédját. Japán és Tajvan gazdasága teljesen megroggyanna, de Kína és az Egyesült Államok is mélyütést kapna.
Az ukrajnai háború és a szélesedő geopolitikai konfliktusok soha nem látott mértékben megnövelték a munkaerő-keresletet a hadiiparban. A vállalatok egyre többet fordítanak arra is, hogy a megfelelő készségekkel megáldott szakemberek kerüljenek ki az akadémiákról.
A nemzetközi sajtó az elmúlt napokban arról számolt be, hogy Észak-Korea legfőbb vezetője, Kim Dzsongun ünnepélyesen az elődei mellé állítatta portréját a fontosabb épületekben és iskolákban. Ez azt jelenti, hogy a személyi kultusza elérte elődei, Kim Ir Szen és Kim Dzsongil státuszát a kommunista diktatúrában. De vajon mit jelent ez valójában? Beköszönt egy új éra az országban?
Irán a nukleáris technológia elsajátítását tekintve kitartásról és elszántságról tett tanúbizonyságot. Egy atomfegyverrel rendelkező Teherán tovább ronthatja a Közel-Kelet stabilitását, nem beszélve a biztonságpolitikai következményekről. Éppen ezért Irán még mindig óvatos. Hogyan jutott el ide Irán, amely egykor az USA stratégiai partnere volt?
Az USA becslése szerint Peking 2030-ra már több mint 1000 nukleáris robbanófejjel fog rendelkezni.
