A világ egy új nukleáris fegyverkezési verseny felé sodródik. Szakértők szerint ezt az egymásra licitálást nehezebb lesz megállítani, mint három évtizede a hidegháborút. Vajon képes lesz-e az emberiség elűzni az atomháború rémképét?
Egy év alatt jelentős előrelépések figyelhetők meg szerte a világon a haderő-modernizációs törekvésekben, de ami sokkal aggasztóbb, hogy a működőképes nukleáris fegyverek száma is jelentősen növekedett.
Stoltenberg NATO-főtitkár világosan fogalmazott: ha Ukrajna nem győz, nincs értelme csatlakozási folyamatról beszélni. Vannak azért más problémák is.
Meddig működhet a NATO nyitott kapuk politikája, és miért beszélnek egyesek még mindig úgy, mintha Ukrajna csatlakozási szándékának elutasítása 14 éves gonosztett lenne, aminek egyenes következménye volt a háború kitörése?
Egy nukleáris háborút nagyjából úgy képzelünk, hogy az USA és Oroszország addig lövi egymást, amíg el nem pusztul a fél világ. De mi van akkor, ha Moszkva Ukrajnában teszi meg a nyitólépést? Törvényszerű lesz a válaszcsapás, vagy van más lehetőség is?
