Szerbia megkezdte az atomerőművének előkészítését, amely a Nyugat-Balkán első ilyen létesítménye lehet. A francia EDF már több megvalósítási tanulmányon dolgozik, Belgrád ugyanakkor más nemzetközi partnerekkel is tárgyal. Csakhogy a 2040 utáni üzembe helyezéshez még ki kell építeni a megfelelő szabályozási, intézményi és szakmai hátteret.
A Nukleáris Energia Ügynökség (NEA) elemzése alapján a globális atomenergia-kapacitás 2050-ig a háromszorosára nőhet, de ehhez a szektornak először meg kell küzdenie a saját, évtizedek alatt felhalmozódott gyengeségeivel. A jelentés négy forgatókönyve közül csak a legoptimistább hoz igazi zöldáttörést, a többi szerint a folyamat lassabb és kevésbé hatékony lesz.
Az elszabaduló energiaárak újra rávilágítanak az öreg kontinens energetikai sebezhetőségére. Az elemzők szerint ebből az atomenergia jelenti a kiutat, de amíg a tengerentúlról könnyű felírni a receptet, Európában a csillagászati beruházási költségek és a mélyen gyökerező ideológiai ellentétek gátolják az érdemi megoldást.
