Peking újabb frontot nyitott a technológiai háborúban, és megtiltotta a nagy techcégeknek, hogy Nvidia mesterségesintelligencia-chipeket vásároljanak. Kína elégedett a chipháborúk alakulásával, Jensen Huang, az Nvidia főnöke annál kevésbé.
Trump Londonba látogatott, hogy az acélvámokról, valamint technológiai, energiaipari és pénzügyi beruházásokról tárgyaljon Starmerrel. A megbeszélések felemás eredménnyel zárultak – annak ellenére, hogy az amerikai elnök pompás fogadtatásban részesült a Windsor-kastélyban.
A 21. század legfontosabb geopolitikai küzdelme a mesterséges intelligencia motorját jelentő félvezetők felett zajlik, ahol az amerikai technológiai embargóra Kína egy teljes nemzetet mozgósító, önellátásra törekvő iparstratégiával válaszol, ami egy kettészakadt, párhuzamos technológiai világot hoz létre.
„Amerika First, de először a kassza” – Trump új exportpolitikája már nem csak a vámokról szól: a Fehér Ház kvázi üzleti részesedést kér az engedélyekért. Az Nvidia 15 százalékot fizet a kínai chipeladásokból, hogy egyáltalán exportálhasson, az üzlet így szó szerint a Fehér Ház pénztáránál kezdődik.
Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója egy új, nemzeti MI-stratégiát kezdeményezett, amelyre egyre több kormány nyitott, és sorra jelentik be az adatközpontok építését, hatalmas tőkét mozgósítva.
Európa technológiai szuverenitásáért indított harcában az MI-infrastruktúra lett az új frontvonal. Az Nvidia támogatásával nagy ívű tervek születnek, de az amerikai óriások árnyékában az uniós álmok megvalósítása továbbra is nehéz, ha nincs elég pénz.
Nem sok idő telt el a vámfegyverszünet megkötése óta, Peking és Washington között megint áll a bál. A perpatvar kirobbantó oka ezúttal és ismét a chipipari verseny. Amerika tiltana, Kína fenyeget.
A chipgyártók és a légitársaságok örömtüzeket gyújtottak, a tőzsdék levegőhöz jutottak. Egyedül Kína maradt ki az össznépi megkönnyebbülésből.
A Disney élethű robotdroidjai, amelyeket a Star Wars-videójáték karakterei ihlettek, elnyerték a szilícium-völgyi techkonferencia közönségének szívét. A robotok már nem csupán kísérleti fázisban vannak, hanem valós helyzetekben is megállják a helyüket, legyen szó akár szórakoztatóipari alkalmazásról, akár ipari felhasználásról.
Egy kínai vállalat olyan mesterségesintelligencia-tanítási technológiát fejlesztett ki, amely akár 20 százalékkal csökkentheti az ilyen modellek fejlesztési költségeit. Az újabb innováció rávilágít az ázsiai nagyhatalom technológiai fejlettségére is, hiszen az áttörést kizárólag kínai chipekkel érték el.
Elképesztő léptékben fejlődnek a mesterséges intelligenciával támogatott iparágak, egész biztos, hogy idén sem maradunk újdonságok nélkül. Az elmúlt néhány évben sokunknak változtak meg a keresési és információszerzési szokásai – ez az átalakulás pedig a ChatGPT megjelenéséhez köthető. Akkoriban talán még nem is sejtettük, mekkora potenciál van a technológiában, azóta pedig már nemcsak a szövegek és […]
A világ vezető techvállalatai soha nem látott mértékben vetik bele magukat a mesterségesintelligencia-fejlesztésekbe: az idén akár 300–320 milliárd dollárt is költhetnek csupán erre a területre. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai DeepSeek jelenti a „rést a pajzson”, amely töredékáron hozott létre hasonló képességű MI-modelleket, mint a nyugati óriások.
Kínai kutatók egy olyan nagy teljesítményű algoritmust fejlesztettek, amely képes összetett tervezési problémákat megoldani az általános GPU-k esetében. Az algoritmus 800-szorosára növeli az Nvidia GPU teljesítményét a tudományos számítástechnikában
A kínai DeepSeek R1-es modelljének megjelenése megmozgatta a technológiai részvények piacát. Az elmúlt időszakban a mesterséges intelligencia fejlesztését zászlajukra tűző óriások piaci értéke folyamatosan emelkedett, ez a tendencia szakadt meg már pénteken, hogy aztán hétfőn az árak tovább zuhanjanak.
A világ legnagyobb félvezetőgyártó vállalata, az Nvidia jelentős lépésre szánja el magát: az év első felében piacra dobja a legújabb generációs, humanoid robotokba szánt kompakt számítógépét, a Jetson Thort. Ezzel egyértelműen jelzi, hogy a robotika területén kívánja megvetni a lábát, miközben egyre erősödő versennyel néz szembe az MI-chipek piacán.
Az Nvidia főnöke meglepő munkamódszerrel naponta kiszűri a számára fontos e-maileket a postaládájából, majd kiválaszt ötöt, amin mélyen el is gondolkodik. Mint mondja, ezek a top 5-ök viszik előre a céget. A csattanó: a leveleket a középszinten dolgozók írják, és még csak nem is közvetlenül neki.
A kínai kormány egyelőre nem veszi fel a kesztyűt, és minden kereskedelmi válaszcsapását úgy válogatja meg, hogy az komoly kárt ne okozzon az Egyesült Államokkal egyelőre még mindig kielégítőnek nevezhető gazdasági kapcsolatában.
A világ legértékesebb vállalata 35 milliárd dolláros negyedéves bevételével igencsak lenyűgözte a befektetőket.
A globális technológiai együttműködés még az exportkorlátozások árnyékában sem áll meg – állítja az Nvidia vezérigazgatója.
Az Amazon igyekszik az Nvidia nagy teljesítményű chipjeihez hasonlót létrehozni, hogy csökkentse a költségeket, és persze a vállalattól való függőségét.
Az amerikai kormány országonként megállapított felső limitet vezetne be a chipexportban. A fő cél természetesen a kínai mesterséges intelligencia fejlesztéseinek lassítása.
Az Nvidia mesterségesintelligencia-chipjei, mint az A100 és H100, Kínában továbbra is könnyen elérhetők, annak ellenére, hogy az USA korlátozta ezek exportját. A kisebb távol-keleti szolgáltatók alacsonyabb áron kínálják az Nvidia chipekkel működő felhőszolgáltatásokat, ami arra utal, hogy megkerülik az exporttilalmat.
Bár az Nvidia dominanciája megkérdőjelezhetetlen, a riválisait ez nem tántorítja el.
A SoftBank tárgyalásokat folytatott az Intellel egy mesterségesintelligencia-chip gyártásáról, hogy versenybe szálljon a piacvezető Nvidiával, azonban a terv végül meghiúsult, miután az Intel nem tudta teljesíteni a japán cég kéréseit.
Bár a Kína felé irányuló amerikai chipkereskedelemre a legszigorúbb tiltó rendelkezések vonatkoznak, a gyártók – tudatosan vagy sem – mindig megtalálják a módját, hogy eladhassák a termékeiket. Ahogyan a kínai vevők is pontosan ismernek minden trükköt.
A mesterséges intelligencia piacának kibontakozásával félő, hogy a big tech cégek olyan nagy erőre tehetnek szert, hogy a saját igényeiknek megfelelően fogják torzítani a piacot. Az illetékes hatóságok világszerte le vannak maradva, pedig fel kell kötniük a gatyájukat.
Az Nvidiának jól jött a mesterségesintelligencia-boom: a világ legértékesebb vállalatává vált.
Malajziában egyre több startup működik a chipszektor tervezői ágazatában. Az elmúlt években, többek között a blokkosodásból is hasznot húzva, mind jobban fejlődtek a maláj chiptervező cégek. Ázsiában azonban komoly verseny zajlik ebben az iparágban, és ahhoz, hogy Kuala Lumpur a félvezetőipar egyik királyává válhasson, először a saját lábára kell állnia és vonzóbbá kell válnia a szakemberek számára.
Az amerikai korlátozásokra válaszul és a teljes önellátás célját kitűző stratégia részeként Kína a teljes számítógép- és szerverparkjának azon elemeit lecserélné, amelyek külföldi technológiával készültek. Erről már rendelet is született. Bár a megvalósítás nem lesz zökkenőmentes, már meg is kezdődött, ez pedig súlyos csapás a nyugati chipgyártóknak, például az Intelnek és az AMD-nek.
Bár félvezető-technológiája néhány évvel lemaradt az Egyesült Államok iparához képest, Kína rendeletben utasította az elektromosautó-gyárakat, hogy gyorsított tempóban szakadjanak el az amerikai chipektől. A cél a nyugati importfüggőség megszüntetése és a hazai gyártás felpörgetése.
