A pekingi gazdaságélénkítés gépezete akadozik: a rendszerbe pumpált likviditás a spekulációba és nem a gyárakba áramlik. De vajon mi történik, ha a világ műhelye helyett a világ kaszinójává válik a kínai piac, a pénzpiac pedig elszakadt reálgazdaságtól?
Az elmúlt napokban a Trump és Zelenszkij között kitört kommunikációs háború odáig fajult, hogy az elnök már szívesebben látná ukrán kollégáját a hatalmon kívül. Mit rontott el ennyire Zelenszkij mindössze néhány nap alatt?
Kitartóan nő a lítium értéke a világpiacon, hiszen azt az elektromos autók és az áramtárolás növekvő piaca húzza magával. A régiók közötti versengésben az új fehér aranyért Európa sem akar lemaradni, az importtól való függés helyett EU-n belüli lelőhelyeket szeretne kialakítani.
A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részén élénk fegyveres harcok zajlanak, elsősorban etnikai ellentétek, de a gazdag nyersanyagkészletek miatt egyre inkább gazdasági érdekek miatt is. A konfliktus már a határokon is átnyúlik, és félő, hogy Ruanda is bevonódik a harcokba. Az instabilitás miatt milliók kényszerültek elhagyni otthonaikat, pedig a nyílt háború még a kitörés előtt áll. A nagyhatalmi érdekek is jelen vannak, és ezek közül Kína a legaktívabb: mindkét oldalnak értékesít fegyvereket, és vállalatai számos bányát felügyelnek.
Németország Kínától való függősége néhány termék esetében még növekedett is, így egyáltalán nem mondható el, hogy jó úton halad a kockázatmentesítés. Olaf Scholz kínai látogatására fontos tisztviselőket is magával visz, ami jelzi, hogy Peking továbbra is fontos maradhat Berlin számára.
Az Európai Unió megállapodásra jutott azokról az intézkedésekről, amelyekkel önellátóbbá válhat a tiszta energiára való átálláshoz szükséges kulcsfontosságú nyersanyagok terén. Az EU az új megállapodással csökkentené függőségét más országoktól, ezért a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a hazai nyersanyag-kitermelésre.
Korlátlan partnerségi viszony ide vagy oda, Moszkva már csak egy nyersanyagraktár Peking szemében – állítja Ukrajna kínai nagykövete.
A gallium a modern kor technológiai fejlődésének oxigénje. A gondok ott kezdődnek, hogy ezért az oxigénért jelenleg Kína felel és nem a fotoszintézis, na de meddig?
