Izlandon már az idén népszavazást tarthatnak az EU-csatlakozási tárgyalások újraindításáról, pedig több mint tíz évvel ezelőtt visszalépett attól, hogy az integráció tagja legyen. Ám úgy tűnik, Trump vámpolitikája, illetve grönlandi fenyegetőzései az EU-csatlakozás irányába sodorják a szigetországot.
Mivel a túl sok feszültséget érdemes a hálózatban eltárolni, ezért egy francia energiacég támogatja az albán állami szolgáltatót annak érdében, hogy az a megtermelt zöldenergia eltárolását biztosítani tudja. A pénzen kívül know-how-t is visz a Balkánra; a befektetéssel a francia fél befolyást keres a térségben, csakúgy, ahogy a magyar cégek is.
EU-s értékek, jogállamiság, stabilitás, autonómia, demokrácia, reform. Ezek a hívószavai az új ciprusi elnökség uniós bővítési programjának. Semmi konkrétum, semmi előrelépés, csak a szokásos brüsszeli szavak.
A Brüsszel által erőltetett, a magyar gazdaságot tönkretenni képes ukrajnai bővítés helyett a Nyugat-Balkáné a jövő. A kis, 600 ezres mediterrán országra néhány éven belül az EU legfrissebb tagállamaként hivatkozhatunk majd.
No azért nem egy Ferrarira kell gondolni, hiszen maradjunk mégis csak a Balkánon: egy jó Zastava 750-essel is lehet száguldozni, még ha lassabban is éri el a kívánt sebességet.
Koszovóban február 9-én parlamenti választásokat tartottak, majd a képviselők két hónapra rá, április 15-én tették le az esküjüket. A parlament hivatalos alakuló ülését azonban eddig nem sikerült megejteni, így azóta Albin Kurti ügyvivő kormánya, és a parlamenti többségük körül szorul a hurok. Vajon szükség lesz-e előre hozott választások kiírására? Vagy a szerb alelnök friss megválasztásával rendeződhet a helyzet?
Az EU bővítése geopolitikai válaszúthoz érkezett: miközben Brüsszel stratégiai okokból gyorsítaná a Nyugat-Balkán integrációját, a demokratikus normák gyengülése fékezi a folyamatot. Albánia esete rávilágít a dilemmára – a stabilitás ára a jogállamiság visszaszorulása lehet. A döntés Európa és Magyarország biztonsági, gazdasági érdekeit egyaránt érinti.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az unió helyzetéről szóló beszédében mindössze egy rövid bekezdésben említette a Nyugat-Balkánt mint az uniós bővítés következő potenciális terepét, a szerb tüntetésekről viszont nem szólt. Több EP-képviselő szerint a bizottsági elnök túlságosan is elnéző Aleksandar Vučić rendszerével szemben, és szigorúbb hozzáállást követelnek.
Marko Đurić szerb külügyminiszter élesen bírálta és aggodalmát fejezte ki a Horvátország és Szlovénia között múlt héten aláírt védelmi megállapodás kapcsán. Szerinte az ilyen lépések a régió stabilitását veszélyeztetik azzal, ha kizárnak egy szomszédos országot egy ilyen szintű együttműködésből.
Albániában a lakosság több mint 80 százaléka pozitívan látja az uniós csatlakozást, míg Szerbiában csak alig minden harmadik ember. A legfrissebb adatok alapján a Nyugat-Balkán országai között látványos különbségek mutatkoznak az EU-hoz való viszonyban, ami komoly kihívás Brüsszelnek.
Milorad Dodik elítélése újabb hullámot vetett a daytoni megállapodások mentén szervezett állam geopolitikai törésvonalain. A döntés hátterében Washingtonnak a Nyugat-Szerbia bekerítésére és az orosz befolyás Balkánra való visszatérésének megakadályozására irányuló stratégiája áll.
Az Egyesült Államok olyan ukrajnai rendezési terveket erőltet, amelyek Moszkva számára elfogadhatatlanok. A konfliktus hátterében az új, többpólusú világrend kialakulása áll, amelyet Washington nem hajlandó elismerni, és amely gyökeresen átalakítaná az eddigi euroatlanti biztonsági rendet.
Albánia miniszterelnöke, Edi Rama egy muszlim miniállam létrehozását tervezi Tiranában a bektási rend számára, a Vatikán mintájára. A cél az iszlám toleráns változatának népszerűsítése saját közigazgatással és területtel. Az enklávé a vallási együttélés modelljeként szolgálna, de a nemzetközi elismerése kérdéses.
Magyarország és Észak-Macedónia pénzügyi és gazdasági kapcsolatai egyre szorosabbak, 2010 óta közel nyolcszorosára növeltük a két ország közötti kereskedelmi forgalmat – jelentette ki Varga Mihály, miután Észak-Macedónia pénzügyminiszterével, Gordana Dimitrieszka Kocsoszkával tárgyalt Ohridban. A magyar tárcavezető kiemelte: célunk, hogy tovább fokozzuk a két ország adó- és vámügyi együttműködését, amely a magyar cégek piacra lépését is elősegítheti.
Nagy Márton szeptember 24-én részt vett a Berlini folyamat keretein belül megvalósuló Nyugat-Balkán Üzleti Konferencián. Az esemény főbb témája a nyugat-balkáni regionális együttműködés elmélyítése, a térség országainak európai uniós integrációja, valamint a zöldenergia és a digitalizáció ezekben a folyamatokban betöltött szerepe volt.
Horvátország sem vacakolt sokat: júniusban még csak tervezgette, most viszont már tényként közölte, hogy visszaállítja a kötelező katonai szolgálat rendszerét, amelyet 2008-ben szüntetett meg.
Nagyítóval kell keresni a közös pontokat a Nyugat-Balkán országai között. Ha más nem is, akkor az bizonyára közös pont a hat államban, hogy a külpolitikai orientációjuk szinte teljesen eltér egymástól. Ez megnehezíti Magyarország dolgát, mivel júliustól fél évig az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait látja el, és prioritásai között szerepel a Nyugat-Balkán integrációjának előmozdítása.
A Nyugat-Balkánon megcsappant az unióhoz való integráció népszerűsége, a szerb csatlakozásért felelős miniszter azonban hangsúlyozta, kitartanak integrációs terveik mellett. Tanja Miščević Brüsszelben a Politicónak arról beszélt, hogy a szerb–orosz kapcsolatok nem jelenthetnek akadályt országa csatlakozása kapcsán, Koszovó esetében azonban nem engednek. A tárcavezető szerint Szerbia sokat tehet az EU jövőbeli reformjáért.
A nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozási folyamata kifejezetten lassan halad. Ezeknek az államoknak jóval több bürokráciai akadályt kell átlépniük, mint szomszédaiknak. Észak-Macedónia esetén pedig az EU-s országok folyamatos vétói eddig másfél évtizeddel hátráltatták a folyamatot.
Áprilisban Szerbiában volt a legmagasabb az infláció a nyugat-balkáni régióban – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) napokban közzétett jelentéséből.
Van-e esély rá, hogy az orosz-ukrán háború hatására a Nyugat-Balkánon annyira fokozódik a feszültség, hogy az újabb konfliktus kirobbanásához vezessen? Többek között erről beszélgettünk Ármás Juliannával, a Külügyi és Külgazdaság Intézet Balkán-kutatójával.
