Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe, a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére is. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A G20 komoly kihívások előtt áll: a globális dél egyre inkább a BRICS+ felé fordul, miközben recseg-ropog a Bretton Woods-i intézményrendszer. A csoport viszont még időben van a reformokhoz, hogy megmentse a globális pénzügyi rendszert. Mi kell a sikerhez?
Oroszországban egyre többen kritizálják Európa viselkedését, érzik rajta a kioktatást, a globális dél iránti megvetést. Charles Michel legutóbbi nyilatkozata pedig csak alátámasztotta mindezt. Hogy nagy a baj Európa véleménydiktatúrájával, arra egy norvég professzor is figyelmeztet, aki szerint ha nem leszünk képesek változtatni, akkor az még nagyobb katasztrófához vezet.
Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök egy interjúban mondta el gondolatait a kurszki helyzetről. Kiemelte, hogy Minszk nem akar eszkalációt, sőt a konfliktus mielőbbi békés rendezését támogatja, de bármit megtesz, ha az országát támadás éri.
A globális gazdaság növekedése mögött gyakran rejtett, de alapvető tényezők húzódnak meg. Egy új tanulmány szerint a gazdag északi országok jelentős mennyiségű munkaórát és erőforrást vonnak el a globális déltől egyenlőtlen munkaerőcsere révén. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk a kutatás eredményeit, példákkal és adatokkal alátámasztva.
Kína 2017 óta a világ legnagyobb hitelezőjévé vált. Afrikában már megkérdőjelezhetetlen Peking térnyerése, de világszinten egyre népszerűbbek a kínai hitelek, főként a feltörekvő gazdaságok körében. Ez nem csoda, hiszen ezek a kölcsönök sokkal kedvezőbb feltételekkel, sokkal hatékonyabb eredményt ígérnek, mint a nyugati versenytársak ajánlatai. A Nyugat, úgy tűnik, e tekintetben is elveszíti a versenyt…
Ha konfliktus törne ki Kína és az Egyesült Államok között Tajvan miatt, vajon az USA szövetségesei közül mennyien csatlakoznának a háborúhoz? – tette fel a kérdést Csou po, aki szerint amikor a legrosszabb bekövetkezik, akkor majd egy kézen meg lehet számolni azon szövetségesek számát, akik kiállnak az Egyesült Államok mellett.
A szabályokon alapuló világrend nyugati hívei észre sem vették a globális délnek nevezett blokk potenciális erejét. Ezen országok gazdasági felemelkedésével párhuzamosan a politikai súlyuk is nő, azonban nem képeznek homogén csoportot, így a fejlett országok differenciálatlan kísérletei, hogy ezeket a feltörekvő államokat elkötelezzék a nyugati világrend mellett, rendre kudarcot vallanak.
A nyugati világrend túlélése veszélyben van, de annak fenyegetése most nem Kína vagy Oroszország irányából közeledik. A Nyugat külpolitikai kettős mércéje most újra erodálja belülről a nemzetközi jogrendet. Az orosz–ukrán háború, a Gázai övezet fegyveres konfliktusai és a napokban felerősödött Izrael–Irán-szembenállás egyaránt rámutatott arra, hogy a nemzetközi jog érvényesítése eltérő módon zajlik a nyugati és a nem nyugati értékrendet képviselő szereplőkkel szemben. Az igazságos világrend igazságos jogérvényesítést követel.
Nem jöttek be a nyugati számítások. Fél éve a közel-keleti térség még nem szerepelt a nyugati prioritások között, viszont október óta felgyorsultak az események. A probléma az, hogy az USA-nak így már egyszerre kell fókuszálnia Ukrajnára, Izraelre, valamint Kínára.
A kezdetektől fogva, amióta Oroszország invázióba kezdett, egyre több az aggodalmat keltő észrevétel azzal kapcsolatban, hogy Kína esetlegesen követni fogja Oroszország lépéseit és erőszakos intézkedéseket hoz Tajvan ellen.
Kínában lassul a kereslet az elektromos autók piacán, azonban a keleti ország ezt nem nézi tétlenül: ágyakkal, főzőlapokkal és egyéb eszközökkel próbálják „felextrázni” a zöldjárműveket annak érdekében, hogy a vásárlók ne tudjanak nekik ellenállni.
Oroszország győzelme az avdijivkai csatában és az ukrán hadsereg felőrlése megerősíti az oroszokba vetett bizalmat Közép-Ázsia biztonságának szolgáltatójaként – állítja egy volt indiai diplomata, aki szerint az ott élők azt látják, hogy Oroszország egymaga ellen tudott állni a NATO-nak. A térség államai örömmel fogadják az oroszok hatékony diplomáciai igyekezetét is Afganisztán új normalitásba való beterelésére.
A földgáz árának természetes ingadozása alapján előrejelzéseket tehetünk az energiaforrás következő hónapokban várható árváltozásaira. 2022-ben ezek az előrejelzések rémisztő kilátásokat festenek azokra az országokra nézve, amelyek nem védettek a piaci árak változásai ellen.
A történész és demográfus legújabb könyvében a Nyugat vereségét vetíti előre. Az 1976-ban megjelent A végső bukás című kötetében a szerző pontosan megjósolta a Szovjetunió összeomlását. Vajon a „próféta-Todd” ezúttal sem téved?
Folyamatosan népszerű téma a középosztály meghatározása. A fejlett Nyugat azért volt olyan csábító számunkra, mert egy széles középrétegre támaszkodott, és mi is szerettük volna magunknak érezni ezt a biztonságot. Az utóbbi évtizedekben viszont az a réteg, amelyet középosztálynak tekinthetünk, egyre szűkül Nyugaton, így nem csoda, hogy ott is vizsgálják a kérdést.
Sokan már a Nyugat alkonyát vizionálják, ám a válság a megújulás forrása is lehet.
Felgyorsultak az események, a világ csak nézi, miként folyik a gazdasági harc a hegemóniáért Kína és az USA között. Ukrajnában harcok dúlnak, az energiaárak elszabadultak, infláció – mind-mind keményen sújtja a fejlett gazdaságok pénzügyi rendszereit. A jelenlegi megrázkódtatások már jelzik a világ pénzügyeinek és értékteremtési módjának változását.
Egy indiai származású malajziai üzletember és tudós szerint öt fő tendencia szemlélteti, miképp változik a világ. Szerinte a Nyugatnak meg kell birkóznia azzal a valósággal, hogy többé nem tudja ráerőltetni a világra vezető szerepét, mint korábban.
Szembe kell nézni a kihívással: az Európai Beruházási Bank figyelmeztet a globális dél bizalmának elvesztésére. Ez azt jelentheti, hogy egyre több fejlődő vagy akár közepesen fejlett ország fordul Kína és más tehetős államok felé nagyszabású, például infrastrukturális fejlesztéshez szükséges tőkéért – egyelőre főként Afrikában.
Két éve vették át a hatalmat Afganisztán felett a tálibok, akiket egyetlen nyugati ország sem ismert el. Ennek ellenére a tálibok olyan regionális szereplőkkel folytatnak aktív diplomáciát, mint Kína, Irán és Pakisztán.
A nyugat-afrikai államok a minap arról döntöttek, hogy akár háború árán is készek helyreállítani az alkotmányos rendet Nigerben. Ez az elmélet, viszont hiányoznak a konkrét válaszok arra, hogy milyen összetételű, nagyságú, mely országok katonáiból áll majd fel, és főként mikorra lesz bevethető ez az erő.
Már áprilisban Richard Haass és Charles Kupchan a leghitelesebb bizonyítékokkal próbáltál igazolni: Oroszországnak végül – igaz politikai és területi engedményekkel – hamarosan el kell jutnia egy békeszerződésig. A Rand és a Pentagon szivárogtatása után újabb agrumentum: már az amerikaiaknak is elege van a háborúból. Elemzésükben szó esik arról is arról is – hogyan azt a Makronóm korábban megírta – , hogy az egész háborúskodásnak Ukrajna után Európa a legnagyobb vesztese.
Szerbia újra válaszút előtt áll, miután az EU és a Nyugat új feltételeket szabott a Belgrád-Pristina párbeszédhez. A cikk elemzi, hogy milyen gazdasági és politikai kockázatokkal jár ez az ország számára, amely már most is komoly kihívásokkal néz szembe.
