Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök egy interjúban mondta el gondolatait a kurszki helyzetről. Kiemelte, hogy Minszk nem akar eszkalációt, sőt a konfliktus mielőbbi békés rendezését támogatja, de bármit megtesz, ha az országát támadás éri.
A globális gazdaság növekedése mögött gyakran rejtett, de alapvető tényezők húzódnak meg. Egy új tanulmány szerint a gazdag északi országok jelentős mennyiségű munkaórát és erőforrást vonnak el a globális déltől egyenlőtlen munkaerőcsere révén. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk a kutatás eredményeit, példákkal és adatokkal alátámasztva.
Kína 2017 óta a világ legnagyobb hitelezőjévé vált. Afrikában már megkérdőjelezhetetlen Peking térnyerése, de világszinten egyre népszerűbbek a kínai hitelek, főként a feltörekvő gazdaságok körében. Ez nem csoda, hiszen ezek a kölcsönök sokkal kedvezőbb feltételekkel, sokkal hatékonyabb eredményt ígérnek, mint a nyugati versenytársak ajánlatai. A Nyugat, úgy tűnik, e tekintetben is elveszíti a versenyt…
Ha konfliktus törne ki Kína és az Egyesült Államok között Tajvan miatt, vajon az USA szövetségesei közül mennyien csatlakoznának a háborúhoz? – tette fel a kérdést Csou po, aki szerint amikor a legrosszabb bekövetkezik, akkor majd egy kézen meg lehet számolni azon szövetségesek számát, akik kiállnak az Egyesült Államok mellett.
A szabályokon alapuló világrend nyugati hívei észre sem vették a globális délnek nevezett blokk potenciális erejét. Ezen országok gazdasági felemelkedésével párhuzamosan a politikai súlyuk is nő, azonban nem képeznek homogén csoportot, így a fejlett országok differenciálatlan kísérletei, hogy ezeket a feltörekvő államokat elkötelezzék a nyugati világrend mellett, rendre kudarcot vallanak.
A nyugati világrend túlélése veszélyben van, de annak fenyegetése most nem Kína vagy Oroszország irányából közeledik. A Nyugat külpolitikai kettős mércéje most újra erodálja belülről a nemzetközi jogrendet. Az orosz–ukrán háború, a Gázai övezet fegyveres konfliktusai és a napokban felerősödött Izrael–Irán-szembenállás egyaránt rámutatott arra, hogy a nemzetközi jog érvényesítése eltérő módon zajlik a nyugati és a nem nyugati értékrendet képviselő szereplőkkel szemben. Az igazságos világrend igazságos jogérvényesítést követel.
Nem jöttek be a nyugati számítások. Fél éve a közel-keleti térség még nem szerepelt a nyugati prioritások között, viszont október óta felgyorsultak az események. A probléma az, hogy az USA-nak így már egyszerre kell fókuszálnia Ukrajnára, Izraelre, valamint Kínára.
A kezdetektől fogva, amióta Oroszország invázióba kezdett, egyre több az aggodalmat keltő észrevétel azzal kapcsolatban, hogy Kína esetlegesen követni fogja Oroszország lépéseit és erőszakos intézkedéseket hoz Tajvan ellen.
Kínában lassul a kereslet az elektromos autók piacán, azonban a keleti ország ezt nem nézi tétlenül: ágyakkal, főzőlapokkal és egyéb eszközökkel próbálják „felextrázni” a zöldjárműveket annak érdekében, hogy a vásárlók ne tudjanak nekik ellenállni.
Oroszország győzelme az avdijivkai csatában és az ukrán hadsereg felőrlése megerősíti az oroszokba vetett bizalmat Közép-Ázsia biztonságának szolgáltatójaként – állítja egy volt indiai diplomata, aki szerint az ott élők azt látják, hogy Oroszország egymaga ellen tudott állni a NATO-nak. A térség államai örömmel fogadják az oroszok hatékony diplomáciai igyekezetét is Afganisztán új normalitásba való beterelésére.
A földgáz árának természetes ingadozása alapján előrejelzéseket tehetünk az energiaforrás következő hónapokban várható árváltozásaira. 2022-ben ezek az előrejelzések rémisztő kilátásokat festenek azokra az országokra nézve, amelyek nem védettek a piaci árak változásai ellen.
A történész és demográfus legújabb könyvében a Nyugat vereségét vetíti előre. Az 1976-ban megjelent A végső bukás című kötetében a szerző pontosan megjósolta a Szovjetunió összeomlását. Vajon a „próféta-Todd” ezúttal sem téved?
Folyamatosan népszerű téma a középosztály meghatározása. A fejlett Nyugat azért volt olyan csábító számunkra, mert egy széles középrétegre támaszkodott, és mi is szerettük volna magunknak érezni ezt a biztonságot. Az utóbbi évtizedekben viszont az a réteg, amelyet középosztálynak tekinthetünk, egyre szűkül Nyugaton, így nem csoda, hogy ott is vizsgálják a kérdést.
Sokan már a Nyugat alkonyát vizionálják, ám a válság a megújulás forrása is lehet.
Felgyorsultak az események, a világ csak nézi, miként folyik a gazdasági harc a hegemóniáért Kína és az USA között. Ukrajnában harcok dúlnak, az energiaárak elszabadultak, infláció – mind-mind keményen sújtja a fejlett gazdaságok pénzügyi rendszereit. A jelenlegi megrázkódtatások már jelzik a világ pénzügyeinek és értékteremtési módjának változását.
Egy indiai származású malajziai üzletember és tudós szerint öt fő tendencia szemlélteti, miképp változik a világ. Szerinte a Nyugatnak meg kell birkóznia azzal a valósággal, hogy többé nem tudja ráerőltetni a világra vezető szerepét, mint korábban.
Szembe kell nézni a kihívással: az Európai Beruházási Bank figyelmeztet a globális dél bizalmának elvesztésére. Ez azt jelentheti, hogy egyre több fejlődő vagy akár közepesen fejlett ország fordul Kína és más tehetős államok felé nagyszabású, például infrastrukturális fejlesztéshez szükséges tőkéért – egyelőre főként Afrikában.
Két éve vették át a hatalmat Afganisztán felett a tálibok, akiket egyetlen nyugati ország sem ismert el. Ennek ellenére a tálibok olyan regionális szereplőkkel folytatnak aktív diplomáciát, mint Kína, Irán és Pakisztán.
A nyugat-afrikai államok a minap arról döntöttek, hogy akár háború árán is készek helyreállítani az alkotmányos rendet Nigerben. Ez az elmélet, viszont hiányoznak a konkrét válaszok arra, hogy milyen összetételű, nagyságú, mely országok katonáiból áll majd fel, és főként mikorra lesz bevethető ez az erő.
Már áprilisban Richard Haass és Charles Kupchan a leghitelesebb bizonyítékokkal próbáltál igazolni: Oroszországnak végül – igaz politikai és területi engedményekkel – hamarosan el kell jutnia egy békeszerződésig. A Rand és a Pentagon szivárogtatása után újabb agrumentum: már az amerikaiaknak is elege van a háborúból. Elemzésükben szó esik arról is arról is – hogyan azt a Makronóm korábban megírta – , hogy az egész háborúskodásnak Ukrajna után Európa a legnagyobb vesztese.
Szerbia újra válaszút előtt áll, miután az EU és a Nyugat új feltételeket szabott a Belgrád-Pristina párbeszédhez. A cikk elemzi, hogy milyen gazdasági és politikai kockázatokkal jár ez az ország számára, amely már most is komoly kihívásokkal néz szembe.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
