A tengerfenéken húzódó kábel- és csővezeték-hálózatok védelme egyre fontosabbá válik, ezért a NATO és több ország is fokozott figyelmet fordít az autonóm víz alatti járművek és a mesterséges intelligencia alkalmazására a fenyegetések észlelésére és elhárítására.
A CMAR digitális innovációk segítségével óvja a világ egyik legértékesebb vízi biodiverzitását. A technológiai megoldások kulcsszerepet játszanak a fenntartható óceánszabályozásban, biztosítva a védett területek hatékony kezelését és ellenőrzését.
Az ember sokszor úgy akarja megoldani a problémáit, hogy próbálja átalakítani, mondhatni, megerőszakolni a természetet. Most újra elővennék azt a technológiát, amellyel algavirágzást idéznének elő az óceánban, hogy ezzel vonják ki a szén-dioxidot a levegőből.
Egy Amerikában megjelent tanulmány szerint az óceánok emelkedő hőmérséklete és a víz sótartalma javíthatja a tengeralattjárók lopakodóképességét, így nehezebb lesz felderíteni az egyre jobb rejtőzködéssel ellátott tenger alatti szörnyeket.
Amellett, hogy a világ döntéshozói a szén-dioxid-mentesítés lázában égnek, nagyobb figyelmet kellene fordítani a műanyagfüggőségre, hiszen az ebből származó hulladék jelentős veszélyt jelent az egészségre, és az OECD előrejelzései sem megnyugatók.
Norvégia a környezetvédők és természettudósok legnagyobb tiltakozása ellenére még nagyobb fokozatra kapcsol a mélytengeri erőforrások kiaknázásának terén. Egy új törvényjavaslatuk lehetővé tenné, hogy az eddig nem használt tengerfenéki területeken is végezhessenek földgáz-, kőolaj-kitermelést, valamint különféle, a zöldmegújuláshoz fontos ásványkincsek bányászatát, utóbbit elsőként a világon. A tervezetben kijelölt terület nagy része sarkvidéki részeket fed le, ahol a nemzetközi jog szerint Norvégiának joghatósága van az ásványkincsek kiaknázására.
