Az amerikai–orosz kapcsolatok enyhülése optimizmussal töltötte el az orosz gazdasági szereplőket. Az olaj esetében azonban dilemmával szembesülnek, mivel Amerika részéről jöhet akár a szankciók enyhítése, akár a szigorítása is.
A piac elkezdte a kockázatok tükrében újraárazni magát: a fő kérdés most a közel-keleti konfliktus eszkalációs lehetőségeivel kapcsolatos. Ha ez egy súlyosbodó konfliktus előjele, akkor az energiapiaci válság is erősödni fog.
Az OPEC+ megállapodott, hogy 2025-ig továbbra is fenntartja az olajkitermelés csökkentését, ugyanakkor ütemtervet tűzött ki, hogy még ebben az évben elkezdi a korlátozások egy részének fokozatos felszámolását.
A jemeni húszik a Vörös-tengeren továbbra is támadják az olajkereskedelmi hajókat, Irán pedig elítélte a nyugati ellenakciót. Azaz a geopolitikai kockázatok miatt az elkövetkező hónapokban magasabb üzemanyagárakra számíthatunk. A brent olaj hordónkénti ára akár tartósan 80 dollár fölé is emelkedhet – nyilatkozta az Index hírportálnak Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörését követően a régióban Magyarországon nőtt a leglassabban az infláció. Ez nem meglepő, tekintettel arra, hogy kevés olyan ország van, amely ilyen intenzíven és elkötelezetten lépett fel a drágulás mérséklése érdekében. A magyar inflációs ráta sem történelmi, sem nemzetközi összehasonlításban nem számít magasnak; objektív mutatók szerint a magyar monetáris politika a jelenlegi kihívások közepette is hatékonyan működik.
Egyre több szereplő lép be a közel-keleti katonai konfliktusba. A húszik elleni amerikai és brit bombázás után négy lehetséges forgatókönyvről beszélnek a szakértők, amelyek mindegyikének megvannak a maga következményei a globális olajpiacra. Egyik kimenet sem optimista.
A tőzsdék reakciói előrevetítették már 2022-ben, hogy az orosz-ukrán konfliktus hosszabb időn át tartó fennmaradása esetén magasabb inflációval, növekvő katonai kiadásokkal, nagyobb költségvetési hiánnyal és államadóssággal kell számolni.
Kevesen nem vettük észre 2022 márciusában, hogy az árszínvonal emelkedik, de talán kevesebben értjük, hogy mi volt ennek oka. Ebben a rövid írásban az áremelkedés négy fő indokát mutatja be Sebestyén Géza közgazdász.
Az indiai külügyminiszter szerint a Nyugat hálás lehet Indiának, amiért energiapolitikájával hozzájárult ahhoz, hogy ne ugorjanak meg az olajárak. India az orosz–ukrán háború kirobbanása óta sokkal több olajat vásárol Oroszországtól, de Subrahmanyam Jaishankar elmondta, hogy ezt gazdasági érdekek diktálják.
Az olajárak a hét elején 4-5 százalékkal nőttek, de az energiapiac gyorsan megnyugodott. Ha a közel-keleti konfliktus nem eszkalálódik, például Irán felé, akkor a világ olajára, így a hazai benzinár jelentős további növekedése sem valószínű.
A mesterségesen felpumpált szállítási költségek lehetővé teszik, hogy az orosz vállalatok sokkal többet keressenek az Indiába irányuló nyersolajeladásokon, mint azt korábban elismerték. Annak ellenére, hogy az olajársapkát jogilag mindenki betartja, ezekből a látszatköltségekből egyetlen negyedév alatt több mint 1 milliárd dollár extra bevételhez is juthatott Moszkva.
