Június 13-án a hajnali órákban Izrael több csapást mért iráni nukleáris létesítményekre. Az akció a közel-keleti konfliktus eszkalációjával fenyeget, ami tovább súlyosbíthatja a világkereskedelem bizonytalanságait. Teherán már válaszolt a lépésre, Netanjahu azonban jelezte, addig nincs megállás, amíg létezik iráni atomprogram.
Az ok nem az ukrajnai konfliktus, még csak nem is a szankciós politika. A Trump-féle kereskedelmi háborúk negatív hatásait már Moszkva sem tudja elhárítani.
Az olajkartell teljesítheti az amerikai elnök kívánságát úgy is, hogy közben megőrzi saját tekintélyét.
Jövőre több tényező is az OPEC+ -kartell megállapodásának összeomlását okozhatja. Egyrészt van egy külső ellenség Donald Trump képében, aki támogatja az amerikai olajipart, amelytől várják a termelés növelését, másrészt pedig egy belső – Kazahsztán.
Miközben tombol a krízis a Közel-Keleten, az olajpiac olyan higgadtan szemléli az eseményeket, mintha semmi nem történt volna.
Annak ellenére, hogy 15 év alatt világszerte hatezermilliárd dollárt fektettek a megújuló energiákba, 2023-ban rekordot döntött a szénfogyasztás. Nagy ívű környezetvédelmi megállapodások ide, hangzatos földmentő célok oda, valójában az ezredforduló óta alig csökkent a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának az aránya.
India korábban 13-szorosára növelte az orosz nyersolajvásárlásait, amit feldolgozva exportált nyugatra, lényegében megkerülve ezzel az oroszok elleni szankciókat. A húszik támadásai, az ázsiai finomítók nem tervezett karbantartási munkálatai, a magas fuvarköltségek arra ösztönzik Újdelhit, hogy az exportját átirányítsa Ázsiába. Így februárban az európai dízelüzemanyag-behozatal 90 százalékkal esett vissza januárhoz képest. A mezőgazdasági főszezon közeledtével Európában a gazdák újra bajba kerülhetnek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 9 százalékra csökkentette az alapkamatot a kamatdöntő ülésén. A kamatcsökkentés gyorsítását a kedvező inflációs folyamatok tették lehetővé. Ugyanakkor a német gazdaság recessziója, illetve az olaj- és üzemanyagárak várható alakulása továbbra is óvatosságra int.
Soha nem látott összegű bevételekre tett szert 2023-ban az orosz kormány. Az egyik felhajtóerő az Indiával folytatott olajbiznisz volt, amelynek nagy része a szankciókat illegálisan megkerülve, az úgynevezett árnyékflotta közreműködésével zajlik. A dolog pikantériája, hogy az így Indiába került, majd ott finomított kőolajtermékek egyik legnagyobb felvásárlója éppen az az Egyesült Államok és szövetségesei, akik az orosz kőolajra a szankciókat kivetették.
Az orosz gazdaság megroppantása céljából kivetett nyugati szankciók nem bizonyultak elég hatásosnak. Igaz, hogy Putyin több gazdasági problémával néz szembe a közelgő választások előtt, de ezek egyelőre leküzdhetőnek tűnnek. Ráadásul a jelenlegi, viszonylag magas olajárak tökéletesek az orosz gazdaság számára.
Van párhuzam az ötven évvel ezelőtti eseményekkel, de az felettébb valószínűtlen, hogy egy ahhoz hasonló olajválság is kitörne az izraeli háború miatt.
