Maduro elfogása látványos geopolitikai esemény volt, ám az olajpiacok reakciója visszafogott maradt. A Brent ára ugyan 60 dollár körüli szintre mérséklődött, de ez inkább a várakozásoknak, semmint a tényleges fejleményeknek köszönhető, hiszen 2-3 éven belül érdemi venezuelai olajkitermelés-növekedés aligha várható.
A BP új stratégiája évi 10 milliárd dollárra növeli az olaj- és gázberuházásokat, miközben a megújuló energiaforrásokra szánt befektetéseket több mint 5 milliárd dollárral csökkenti. A vállalat 2027-ig 20 milliárd dollár értékű eszközértékesítést tervez, miközben teljes mértékben újragondolja fenntarthatósági céljait.
Vagy inkább az a kérdés, hogy melyik nyugati olajtársaságokat fogadják vissza az oroszok. Mindenesetre az orosz közvetlen befektetési alap lehetővé tette az amerikai olajtársaságok visszatérését az orosz piacra.
Az amerikai energiagigászok többet tesznek a fenntartható jövőért, mint gondolnánk, legalábbis európai társaikhoz képest – írja egy amerikai szakértő.
Az USA önmagát is túlszárnyalva 2023-ban több nyersolajat termelt, mint bármely más állam valaha. Ez igencsak kínos, miközben a világ nagy része a zöldátállásra törekszik, Joe Biden elnök pedig többször is ígéretet tett a megújuló energiára való átállásra és a fosszilis energia támogatásának felfüggesztésére. Mik lehetnek a jövőbeli tendenciák?
A különböző intézmények világszerte a jogtól várnak elégtételt a környezetkárosító olajcégekkel szemben. Kalifornia állam is polgári pert indított az ExxonMobil, a Shell, a British Petrol, a ConocoPhillips és a Chevron ellen.
A Bloomberg szerint az infláció lassulása és a nyersanyagok, energia árának csökkenése véget vethet a spekulatív áremeléseknek, amelyek az utóbbi nagyjából két évben az élelmiszeripari és más óriás vállalatok rekordmértékű profitokat eredményeztek.
