Az olasz kormány január 1-jétől 2 eurós „vámszerű” adót vezetett be a közvetlenül az országba érkező kiscsomagokra, ám ez az intézkedés rosszul sült el. Talán érdemesebb lett volna megvárniuk az egységes EU-s szabályozást.
Az olasz ügyészség kezdeményezésére nemrég több embert is letartóztattak, akiket azzal vádolnak, hogy palesztinokat segítő jótékonysági szervezetek nevében gyűjtöttek pénzt a Hamász terrorszervezet finanszírozására. Az eset rávilágít az igazságügyi együttműködés és az átlátható tranzakciók fontosságára.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A második arról szólt, hogy az Európai Bizottság újabb lépést tett afelé, hogy a háború további támogatásához szükséges pénzt – rendkívüli jogi megoldásokkal és a vétók megkerülésével – az orosz befagyasztott vagyonból teremtse elő. Ez viszont Olaszországnak sem tetszik.
Nem kicsi az olasz jegybank aranykészlete: több mint 2450 tonna, ami a világ harmadik legnagyobb állománya az USA és Németország után. Csakhogy ezt Meloni pártjának képviselői az olasz nép tulajdonának minősítenék, ami miatt igencsak prüszkölnek Frankfurtban.
Míg Brüsszelben évek óta arról szól a vita, hogy a szigorú költségvetési szabályok akadályozzák a beruházásokat, egy új kutatás kimutatta: pontosan fordítva van – a túladósodott országok szisztematikusan negligálják a jövőbe való befektetést.
Európa új biztonsági mechanizmust fontolgat Ukrajnának: Giorgia Meloni „könnyített NATO-modellje” gyors, 24 órán belüli reagálást írna elő egy orosz támadás esetén, katonai, gazdasági és szankciós eszközökkel. Bár nem ér fel a NATO 5. cikkelyével, mégis erős elrettentő üzenet Moszkva felé, és jelzi, hogy Ukrajna nincs egyedül – ugyanakkor a terv Oroszország provokációjaként is értelmezhető.
Olaszország Líbiára építi afrikai stratégiáját, ám a milíciák hatalma, a belső erőszak és a politikai megosztottság aláássa a Róma–Tripoli-megállapodást. A migrációs és energetikai nyereségek erkölcsi árat vonnak magukkal.
Május 12-én a magyar Danube Institute szervezett elsőként nemzetközi konferenciát az India–Közel-Kelet–Európa-gazdasági folyosó (IMEC) sokat emlegetett víziójának megvalósítása témájában. A konferencián gyakorló politikusok, üzlet- és szakemberek osztották meg tapasztalataikat.
Az India–Közel-Kelet–Európa-gazdasági folyosó (IMEC) célja, hogy alternatívát kínáljon a kínai BRI ellen, az Arab-öböl és a Közel-Kelet érintésével összekötve Indiát Európával, különösen Róma és Athén gazdasági szerepét növelve. Az IMEC sikere új gazdasági egyensúlyt is hozhat az EU-ban.
A YouGov felmérése szerint 7 nyugat-európai ország lakosai többnyire úgy vélik, hogy az elmúlt évtizedben túlzott volt a bevándorlás, és elégedetlenek azzal, ahogy a kormányok ezt a problémát kezelik. A bevándorlás az egyik legégetőbb kérdéssé vált, amely meghatározza a politikai vitákat.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap nem csupán üzleti szerződéseket írt alá, hanem egy geopolitikai és gazdasági korszak kapuját is kitárta: a megállapodások értéke meghaladja a 10 milliárd dollárt, de a stratégiai partnerség nem csupán Olaszországot, hanem egész Európát is jótékonyan érintheti.
Giorgia Meloni miniszterelnök reméli, hogy az intézkedés eloszlatja a helyi aggodalmakat, hogy a külföldiek okozták a lakhatási költségek emelkedését.
Olaszország a teljes magyar áru- és szolgáltatáskivitelt figyelembe véve hazánk második legnagyobb exportpartnere volt 2021 és 2023 között. Ezért is fontos, hogy a milánói magyar főkonzulátus az Olasz Öntödei Beszállítók Szövetségével (AMAFOND), valamint az Olasz Kereskedelmi Ügynökséggel (ICE) együttműködve Olasz–Magyar Öntészeti Fórumot szervezett május 16-án Budapesten a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség közreműködésével. A cél az volt, hogy feltérképezzék a hazai üzleti környezetet és befektetési lehetőségeket, valamint elősegítsék a potenciális magyar beszállítók, valamint üzleti partnerek beazonosítását.
Az olasz maffia mostanság ritkán piszkolja be a kezét vérrel – írja a Reuters összeállításában. A zsarolást végző verőemberek kimentek a divatból, és a gyilkosságokra már javarészt rossz szemmel tekintenek a keresztapák. A legfrissebb hivatalos adatok szerint 2022-ben Olaszországban mindössze 17 embert ölt meg a maffia, szemben az 1991-es több mint 700-zal.
A G7 szakminiszterei Torinóban gyűltek össze, hogy a zöldátállás megvalósításáról tárgyaljanak. Újdonság nem igazán volt: a COP28-on is elpuffogtatott sallangokat ismételték meg, amelyek lényege, hogy továbbra is mindenki elszántan halad az energiaátállás rögös útján.
A Nemzetközi Valutaalap, az IMF szerint a német államadósság a következő években csökken, míg Olaszország és Franciaország fizetési kötelezettsége kitartóan növekszik. A szakértők szerint ez az eltérés a következő néhány évben újabb feszültségeket vált ki az euróövezeten belül.
Az élelmiszeripar a hazai gazdaság meghatározó ágazata, ezért fontos annak további fejlesztése. Az olasz–magyar gazdasági együttműködésnek köszönhetően a jó élelmiszer-biztonsági és élelmiszeripari gyakorlatok is áramolhatnak a két ország között. Erről beszélt Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár, amikor jelentős olasz agrár- és élelmiszeripari delegációkat fogadott.
2022 februárjában arról írtunk, hogy Thomas Fazi és Paolo Cornetti olasz közgazdászok úgy vélik az Európai Unióba való mély integráció és az euró bevezetése a demokrácia hanyatlásához vezetett Olaszországban.
Magyarország stratégiai partnere, Olaszország kormányfője, Giorgia Meloni is előadást tartott az olasz kormány családvédelmi intézkedéseiről az V. Demográfiai Csúcson Budapesten. Elmondta, hogy hazáját is súlyosan érinti a demográfiai válság, ezért létrehozták a családi és egyenlő lehetőségek minisztériumát, ezzel is jelezve, hogy a famíliák támogatását az olasz kormány minden egyes szakpolitikai döntésében érvényesíti.
Olaszország kicsit megkésve különadót vetne ki a bankokra. Meloni kormánya nincs könnyű helyzetben, hiszen az adónem parlamenti elfogadása előtt maga az Európai Központ Bank (EKB) figyelmeztette az olaszokat, hogy a rendkívüli adó az olasz intézményi- és magánhitelezők pozíciójának romlásával járna, ami kockázatot jelenthet az egész eurózóna pénzügyi stabilitására.
A kritikus nyersanyagellátást igyekszik biztosítani a Giorgia Meloni miniszterelnök „Italy First” stratégiája mentén létrehozott pénzügyi alap.
Amennyiben a mesterségesintelligencia-chatbot mögött álló amerikai cég megfelel a helyi követelményeknek, a ChatGPT újra elérhetővé válhat az olaszok számára. De mit is jelent ez pontosan?
