A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerint 11 százalékkal nagyobb gleccsertömeg-veszteség várható a globális felmelegedés miatt, ez pedig felborítja nemcsak a Himalája vagy a sarkvidékek, de az Alpok (így részben Nyugat-Magyarország és a Duna) vízháztartását is a következő évtizedekben.
Csökkenő terméshozamokhoz és a növények erősödő sérülékenységéhez vezet az emelkedő globális átlaghőmérséklet, a csapadék változékonysága és a hasonló időjárási anomáliák – derül ki a Capgemini tanácsadó cég minap közzétett tanulmányából. Az agrárszektor digitalizációja enyhítheti ezeket a veszélyeket, ám 2050-re a növények termesztésére alkalmas területek 10 százaléka válik alkalmatlanná a termelésre, ha nem változtatunk.
Közép-Ázsia több országa bőséges olaj- és gáztartalékkal rendelkezik, de Kirgizisztán birtokol valami értékesebbet: a vizet. A világ igyekszik csökkenteni a kibocsátásokat, és a vízenergia egyre fontosabb szerepet kap. A közép-ázsiai „ötök” gyorsan növekvő, energiaéhes országok, Kirgizisztán pedig ezt használná ki. A vízenergiával nemcsak a saját szükségletét fedezné, hanem regionális villamosenergia-termelési központtá válna.
Minden lehetséges eszközzel igyekszik segíteni a magyar vidéket a kormány. Az elmúlt napokban a Vidékfejlesztési Program keretében újabb 284 benyújtott kérelemre hozott – 14,75 milliárd forint értékben – támogatói döntést az Agrárminisztérium. A megvalósítandó fejlesztések elsősorban az öntözést és a tanyák infrastrukturális beruházásait érintik, de újabb állattartó telepek és élelmiszeripari beruházások is forrásban részesülnek.
