Sokan magyarázták, hogy mitől zuhant le az Azerbaijan Airlines J2–8243-as járata karácsony napján. A repülőgép fekete dobozait még vizsgálták, de a nyugati média rögtön eldöntötte, hogy Oroszország a felelős. Az azeri elnök – aki a nyugati nyomás ellenére erős kapcsolatokat ápolt Oroszországgal – rögtön átvette ezt a narratívát.
Új, Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós csomagot mutatott be május 8-án az Európai Bizottság. A javaslat meglepően ambiciózus a korábbi, inkább gyenge retorziókkal ellentétben. Nagy kérdés, hogy amennyiben elfogadják az intézkedéseket, azok elérik-e a kívánt hatást. Az elfogadásukhoz egyhangú döntés szükséges, így elképzelhető még némi finomítás. Emellett döntés születhet katonai célú finanszírozásról Örményország és Georgia számára.
Franciaország biztonsági kapcsolatai az örményekkel alapjaiban különböznek az EU-val és a NATO-val folytatott biztonsági együttműködéstől. Enne főként az az oka, hogy Örményországot mély biztonsági kapcsolatok fűzik Oroszországhoz és Iránhoz. Franciaország a közelmúltban fejlett légvédelmi technológiát exportált Örményországba, holott az ország orosz hadműveleti irányítás alatt áll. Milyen változást indítottak el az elmúlt időszak geopolitikai konfliktusai?
Franciaország az utóbbi időszakban fejlett légvédelmi technológia eladásáról döntött Örményországnak. Ez érdekes és felelőtlen lépés is: érdekes, mert Örményország az orosz vezetésű a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) egyik alapító tagja, felelőtlen, mert így tálcán kínálja a fejlett technológia elsajátítását Moszkva és Teherán előtt.
Ahogy nő Azerbajdzsán geopolitikai szerepe a Kaukázusban és azon is túl, úgy erősödik rajta az Egyesült Államok nyomása. Washington új jó barátja Örményország lett, és annak megsegítésének leple alatt egyre világosabb, hogy az amerikai machinációk valójában a két, Azerbajdzsán határán fekvő országra, Oroszországra és Iránra, pontosabban azok összekapcsolódása ellen irányulnak.
Ne higgyük azt, hogy Hegyi-Karabah azeri elfoglalásával, az örmények szülőföldjükről elűzésével mostantól a háborúk tépázta vidéken legalább béke honol. A térség hatalmai valami hihetetlen kavalkádban összefogva készülnek az újabb válságos helyzetekre. Csak reménykedhetünk, hogy ezek nem fegyveres konfliktusok lesznek.
A Kaukázusban egyre forróbb a helyzet: a Baku és Jereván közötti tűzszünet inog. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a múlt hét végén erről folytatott telefonbeszélgetést az azeri és az örmény kollégájával.
