Gázellátás rövid pórázon
A nemzetközi energiapiacon a hosszú távú szerződések a stabilitás legértékesebb pontjai. Szerbia pedig most épp ezt kénytelen feladni.
2026. január 18., vasárnap
A nemzetközi energiapiacon a hosszú távú szerződések a stabilitás legértékesebb pontjai. Szerbia pedig most épp ezt kénytelen feladni.
Az Európai Bizottság jogi eszközök segítségével gyorsítaná fel az orosz energiáról való leválás folyamatát. Ha elfogadják a kedden benyújtott tervezetet, akkor 2028-ig teljesen felfüggesztik az unióba irányuló orosz földgázszállításokat. Az EU függősége azonban továbbra is nagyon nagy, és több vállalat is aggódik az ötlet miatt.
A csel abban rejlik, hogy most nem szankcióként, hanem sima kereskedelmi rendeletként fogadnák el az orosz földgáz betiltását, amit még csak nem is betiltásnak neveznének. Így viszont nem lehet vétózni. Az egész unió issza majd meg a levét, a magyar energiabiztonság pedig különösen nehéz helyzetbe kerül.
A pragmatikus gazdasági gondolkodás újra és újra felülírja a moralizálást és a vágyalapú politikát. Európa ébredezik, és egyre inkább az oroszországi kapcsolatok felülvizsgálatán gondolkodik.
December 31-én nemcsak 2024, hanem Ausztria gázellátásának 70, míg Szlovákiáénak 60 százalékát biztosító orosz–ukrán gáztranzitszerződés is véget ér. Mi várható ezután?
Rekordgyorsasággal fűződnek szorosabbra az azeri–orosz kapcsolatok. Putyin elnök bakui látogatásának hátterében most szó szerint a jószomszédi viszony megszilárdítása áll. A történetben a csavar, hogy Oroszországnak nagyobb szüksége van Azerbajdzsánra, mint fordítva.
A német ügyészség nyomozásának eredményei arra jutottak, hogy egy ukrán férfi, bizonyos Volodimir Z. lehet a felelős a 2022. szeptember 26-i balti-tengeri robbantásokért, amikor az Északi Áramlat 1 és 2 orosz földgázvezetékeket működésképtelenné tették. Ki lehet a rejtélyes figura, és valóban van-e köze a szabotázsakcióhoz?
Az orosz–ukrán gáztranzit-megállapodás a végéhez közeledik, Kijev pedig jelezte, hogy nem kívánja meghosszabbítani a szerződést. Úgy tűnik, Moszkva nem aggódik a gázbevételek miatt, de Európának újabb beszerzési útvonalak után kell kutatnia. Vajon lesz-e valódi alternatíva? – Elemzés Európa gázellátásának kihívásairól.
Afganisztán, Kazahsztán és Türkmenisztán közösen dolgoznak azon, hogy megkönnyítsék az orosz nyersanyagexportot Dél-Ázsia felé. A tálib kormány együttműködése Moszkvával nem új, a két ország kapcsolatában egy ideje közeledés figyelhető meg. Eközben Kazahsztán szintén Afganisztánon keresztül szeretne kijutni az öböl menti országokhoz és Dél-Ázsiába. Úgy tűnik, egyre komolyabban veszik a senki által el nem ismert tálibokat…
Újabb együttműködési megállapodások születtek Moszkva és Teherán között, amelyek a két állam által korábban felvázolt gázkartell megvalósítását célozzák. Oroszország a zöldátállás miatt növekvő gázigény láttán felismerte, hogy az energiaszektor ezen területének uralása a következő tíz-húsz évben a hatalom biztosításának egyik kulcsa lehet. A Gazprom ezért egyre nagyobb mértékű támogatásokat biztosít az iráni kapacitások fejlesztéséhez.
Európa lázasan keresi a kiutat az energiaválságból. Az MCF Energy az európai földgázigény kielégítésére koncentrálva az osztrák Alpok közelében és Bajorországban tervez fúrásokat, amelyekkel jelentős gáz- és olajkészleteket szeretne kitermelni. Az MCF-nek így kulcsszerepe lehet Európa energiabiztonságának növelésében, miközben az öreg kontinens a zöldátállás felé halad.
Az egyik tavaly államosított német energiacégnek többe kerülne kilépni az oroszokkal kötött üzletből, mint folytatni azt tizenöt évig. Így aztán a német kormány évente 2 milliárd euróért vásárolja még hosszú ideig az orosz földgázt.
Meglepő elmélettel rukkolt elő a brüsszeli lap arról, hogy az új szlovák kormányfő azért nem küld több fegyversegélyt Ukrajnának, mert a 2009-es gázvita során csúnyán beszéltek vele Kijevben.
A moszkvai Energiahétről bejelentkező tárcavezető szerint az orosz–magyar energiamegállapodások rendben vannak, a szállítások a szerződésekben foglaltaknak megfelelően zajlanak. Paks építése közben azt mutatja, hogy az atomenergia nagyon is nemzetközi ügy.
A volt német kancellár gazdasági tanácsadója szerint a Scholz-kormány azért tudja ma a jelenlegi politikáját folytatni, mert elődje a fiskális fegyelemre épülő erős gazdaságot hagyott maga után.
Van olyan vállalat, amelyik drasztikusan visszavette, de olyan is, amelyik növelte a kitermelést.
Ezúttal az ukrán klímavédő szervezetek felhasználásával indult kijevi kampány annak érdekében, hogy az EU teljesen állítsa le az orosz cseppfolyósított földgáz vásárlását. Nem fog menni.
Jövőre lejár az ukrán-orosz szerződés a földgáz európai tranzitszállításról. Nem lesz nagy meglepetés, ha Kijev nem fog hosszabbítani.
Meghökkentő, de a fogadkozások ellenére az orosz energiahordózók vásárlásával még mindig 18,4 milliárd dollárt fizettek az EU-s tagállamok Moszkvának. Mindezt az idén, fél év alatt.
Az EU újra a télre készül, így meghosszabbította a 15 százalékos fogyasztáscsökkentési rendelkezést.
Az indoklás Magyarországon ismerős lehet: ha nincs orosz energiahordozó, veszélyben az energiaellátás biztonsága. Tokiónak persze elnézik az ilyesmit, senki nem csóválja a fejét, csak megértően bólogat.
Az AP a napokban terjedelmes riportot közölt a szankciók eddigi hatástalanságáról, halvány reménysugárként mindössze a február eleje óta életbe lépett olajársapkát villantva fel, amely talán még okozhat nehézségeket a Kremlnek.
Az Európai Unió országai januártól szeptemberig 12,5 milliárd euróért vásároltak LNG-t Oroszországtól. Ötször annyit, mint tavaly.
A geotermikus energia szó szerint a lábunk előtt, pontosabban alatt hever. Csak le kell fúrnunk érte.
