A csel abban rejlik, hogy most nem szankcióként, hanem sima kereskedelmi rendeletként fogadnák el az orosz földgáz betiltását, amit még csak nem is betiltásnak neveznének. Így viszont nem lehet vétózni. Az egész unió issza majd meg a levét, a magyar energiabiztonság pedig különösen nehéz helyzetbe kerül.
Az új esztendő első két hetében az EU tagállamai 837 300 tonna cseppfolyósított földgázt vettek Oroszországtól, ami új rekord. Ez érdekes megközelítése az orosz gazdaság térdre kényszerítésének.
Az Európai Unió cseppfolyósítottföldgáz (LNG)-importja összességében 20 százalékkal csökkent 2024-ben, ám az orosz LNG behozatalát tekintve megdőlt a rekord. Mit eredményezhetnek a márciustól hatályos újabb szankciók?
Donald Trump második elnöksége kemény fellépést ígér Kína, Oroszország és Irán ellen. Az USA szankciókkal csapna le az orosz LNG-re, miközben az EU is zárná kapuit az orosz energiával szemben. Emellett a multipoláris világrendre törekvő “felforgató hatalmak” cinkostársai is keményebb elbánásra számíthatnak. Vajon sikerülhet visszaállítani az amerikai dominanciát?
Oroszország vélhetően megkezdte a cseppfolyós földgáz exportálását az Arctic LNG 2 központból, amely közvetlenül az év eleji beindítása előtt került súlyos szankciók alá. A kereskedők most érdeklődéssel figyelik, ahogy a gázszállítók befutnak az üzembe, majd onnan nyugati irányba távoznak.
Az Európai Unió tagállamai falják az orosz LNG-t. Franciaország jár az élen, nem véletlenül: 20 százalékos a részesedése a cseppfolyósított földgáz legnagyobb orosz projektjében.
A szankciók megtiltják az orosz cseppfolyósított földgáz átrakodását a blokk kikötőiben, de nem érintik az európai felhasználásra szánt orosz LNG-szállítmányokat.
Még mindig nem sikerül kiiktatni az orosz gázt az európai megrendelésekből. A múlt hónapban Moszkva Európa gázimportjának 15 százalékát biztosította, maga mögé utasítva az Egyesült Államokat.
A globális cseppfolyósítottföldgáz (LNG)-export 4,3 százalékkal, 107,3 millió tonnára emelkedett 2024 első negyedévében – derül ki az Arab Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OAPEC) első negyedéves statisztikáiból. Európában nőtt az orosz LNG iránti igény, Ázsiában pedig Kína volt a legnagyobb importőr.
Új, Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós csomagot mutatott be május 8-án az Európai Bizottság. A javaslat meglepően ambiciózus a korábbi, inkább gyenge retorziókkal ellentétben. Nagy kérdés, hogy amennyiben elfogadják az intézkedéseket, azok elérik-e a kívánt hatást. Az elfogadásukhoz egyhangú döntés szükséges, így elképzelhető még némi finomítás. Emellett döntés születhet katonai célú finanszírozásról Örményország és Georgia számára.
Az egyik tavaly államosított német energiacégnek többe kerülne kilépni az oroszokkal kötött üzletből, mint folytatni azt tizenöt évig. Így aztán a német kormány évente 2 milliárd euróért vásárolja még hosszú ideig az orosz földgázt.
Ezúttal az ukrán klímavédő szervezetek felhasználásával indult kijevi kampány annak érdekében, hogy az EU teljesen állítsa le az orosz cseppfolyósított földgáz vásárlását. Nem fog menni.
Az indoklás Magyarországon ismerős lehet: ha nincs orosz energiahordozó, veszélyben az energiaellátás biztonsága. Tokiónak persze elnézik az ilyesmit, senki nem csóválja a fejét, csak megértően bólogat.
Az AP a napokban terjedelmes riportot közölt a szankciók eddigi hatástalanságáról, halvány reménysugárként mindössze a február eleje óta életbe lépett olajársapkát villantva fel, amely talán még okozhat nehézségeket a Kremlnek.
A Nyugat azt várta, hogy Oroszország gazdasága darabokra hullik a szankciók csapásai alatt. Egy év elteltével még mindig azt várják, miközben egyre idegesebben állítják össze az újabb és újabb csomagokat.
Az Európai Unió országai januártól szeptemberig 12,5 milliárd euróért vásároltak LNG-t Oroszországtól. Ötször annyit, mint tavaly.
