India történelmi fordulatot hajtott végre az energiapolitikájában: májusban, majd júniusban is megelőzte Kínát, így a tengeren szállított orosz kőolaj legnagyobb vásárlójává vált. Moszkva azonban hiába exportál rekordmennyiségű nyersolajat, a bevételei csökkennek, a költségvetési hiánya nő, az alkupozíciója pedig romlik.
Újabb hónappal hosszabbította meg Washington azt a különengedélyt, amely lehetővé teszi a már tankerekre rakodott orosz olaj globális értékesítését. A döntés különösen kínos az európai szövetségesek számára, mert ismét megmutatja: a szankciós politika csak addig tart, amíg nem ütközik a globális energiabiztonság falába.
India közvetlenül a háború kitörése után kezdett hatalmas mennyiségű orosz olajat importálni. Aztán még többet és még többet.
Elakadt az Európai Unió új szankciós csomagja: a G7, azaz Donald Trump végső szava előtt Brüsszel nem lép – miközben Washington a tökéletes csapdahelyzetet alakította ki számára.
Amikor a Nyugat meghozta az energiaszankciókat Moszkva ellen, úgy tett, mintha a világ többi része nem is létezne. Oroszország azonban megtalálta az új kereskedelmi területeket: most éppen Indiával kötött tíz évre szóló üzletet napi 500 ezer hordó olajra.
