A világunk egyre inkább a multipolaritás felé tolódik, amelyben a globális gazdaság meghatározó szereplőjévé válik Kína és az eurázsiai térség. A világhírű amerikai közgazdász, Jeffrey Sachs az Eurázsiának adott interjújában beszélt az orosz–ukrán háború hosszú távú hatásairól és az Egyesült Államok csökkenő hegemón dominanciájáról. Véleménye szerint a magyar miniszterelnök tisztán látja a világ helyzetét.
Orbán Viktor YouTube-csatornájára felkerült egy újabb videó, amelyben – két év után újra – Tucker Carlsonnal beszélgetett. A kisfilmben a háborúról és az abban részt vevő országokról, az Amerikai Egyesült Államokról, illetve a magyar nemzeti értékekről is beszélgettek.
György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos a minap rövid, tartalmas közösségimédia-posztjában kifejtette, kik is a legnagyobb nyertesei az Oroszországra kivetett szankcióknak. A bejegyzésben rámutat az észt miniszterelnököt érintő ügy anomáliájára is.
A kivetett szankciók és a fronton tapasztalt veszteségek megviselték Oroszországot, beleértve a fegyvergyártási kapacitását is, s ez vissza nem térő alkalmat teremtett Kína fegyveripara számára, hogy előretörjön a nemzetközi fegyverpiacon.
A félig nyitva hagyta Ukrajna NATO csatlakozása előtt az ajtót, kijelentve, hogy Ukrajna a NATO-tagságát olyan feltételtől – a háború befejezésétől – tette függővé, ami nem csak Ukrajnán múlik. Oroszország fő célja pedig éppen Ukrajna NATO- tagságának megakadályozása, ami azt vetíti előre, hogy az ukrán NATO-csatlakozás megakadályozása érdekében Oroszország folytatni fogja a háborút. Melyek most a kilátások a békére?
Már áprilisban Richard Haass és Charles Kupchan a leghitelesebb bizonyítékokkal próbáltál igazolni: Oroszországnak végül – igaz politikai és területi engedményekkel – hamarosan el kell jutnia egy békeszerződésig. A Rand és a Pentagon szivárogtatása után újabb agrumentum: már az amerikaiaknak is elege van a háborúból. Elemzésükben szó esik arról is arról is – hogyan azt a Makronóm korábban megírta – , hogy az egész háborúskodásnak Ukrajna után Európa a legnagyobb vesztese.
Logikusan felépített tárgyalási javaslatot tett közzé Ted Snider az ukrajnai béke megteremtése érdekében. Bár nem a prominens lapok hasábjain jelent meg, de a mai változó világunkban tapasztalhattuk, hogy pár hét múlva, ezek sorra megjelennek a Foreign Policy vagy a WSJ oldalain.
Az immár 31 tagúra bővült NATO vezetői július 11–12-én Vilniusban gyűlnek össze, miközben a háború lassan 18 hónapja tart. A legfontosabb témát természetesen az orosz–ukrán háború szolgáltatja, illetve az, hogy Ukrajna NATO-taggá válhat-e a jövőben. Ám már a kérdés is meglehetősen megosztó a tagállamok között, ráadásul más fontos ügyben is döntenie kell az észak-atlanti szövetségnek: Ki vezesse a szövetséget? Svédországnak meddig kell várnia? Hogyan teljesítenek a tagállamok a védelmi kiadások terén? Van-e jövője az amerikai–brit tengelynek?
A Pentagonhoz közel álló Rand elemzés alapján ugyanaz az amerikai érdek mint a magyar: a háború mihamarabbi befejezése, a fegyverszünet és politikai békés rendezés.
Lássuk milyen kihívásokkal néz szembe a német gazdaság és társadalom.
A német nőmozgalom legpopulárisabb képviselőinek egyike és a Die Linke (Balpárt) parlamenti frakciójának társelnöke kiáltványt tett közzé az ukrajnai békét szorgalmazva.
Újabb békejavaslat látott napvilágot, ezúttal a szerb fővárosban, Belgrádban, mely kitér a Krím és Kelet-Ukrajna helyzetének rendezésére, Ukrajna helyreállítására és a biztonsági garanciákra is.
A háború a béke reménye nélkül folytatódott júniusban is, miközben a NATO július 11-12-ei vilniusi csúcstalálkozóját megelőzően a tagországok többsége óvatosan nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna mikor, milyen feltételekkel csatlakozhasson a védelmi szövetséghez.
Ez az évtized idáig bővelkedik konfliktusokban, a legkiemelkedőbbek az orosz–ukrán háború, valamint az amerikai-kínai kapcsolatok elhidegülése. A kínai fenyegetés miatt az USA elkezdett az ázsiai térség felé fordulni. Ez Európa számára veszély és vissza nem térő lehetőség is stratégiai érdekeinek tisztázására, valamint önmaga újradefiniálására.
Egy év alatt jelentős előrelépések figyelhetők meg szerte a világon a haderő-modernizációs törekvésekben, de ami sokkal aggasztóbb, hogy a működőképes nukleáris fegyverek száma is jelentősen növekedett.
A Szovjetunió összeomlása és a hidegháború vége után Európa számos országa eltörölte a kötelező katonai szolgálatot. Az ukrajnai háború nyomán azonban több helyen fontolgatják annak visszaállítását. A hidegháborús időszakból a sokak által jól ismert általános hadkötelezettség reneszánsza következik?
A hárompárti német kormány a minap bemutatta és el is fogadta a már sokat halogatott német nemzetbiztonsági stratégiát. Ez az első ilyen stratégia, melynek célja Németország ellenálló képességének növelése.
A Szocsiban tartott orosz-fehérorosz elnöki találkozón Putyin bejelentette, hogy július elején megindulhat a „taktikai nukleáris fegyverek” telepítése Fehéroroszországba. Ha ez megtörténik, ez lesz az első eset 1991 óta, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket telepít saját határain kívülre.
Svédország szerint ezúttal teljesítették Törökország összes követelését, és már nem lehetnek biztonsági aggályaik.
A vizsgálat célja, hogy megszüntesse a Kreml állítólagos befolyását a lengyel politikára.
A globális stabilitás korszaka a végéhez közeledik Európa kárára: az orosz–ukrán háború, a kínai–amerikai rivalizálás és az új középhatalmak felemelkedése mélyreható átrendeződést idéz elő.
A feszültség a világban nem hagyott alább május hónapban sem. Az orosz–ukrán háborúban még jelei sincsenek megállapodásnak, a Távol-Keleten pedig izzik a légkör.
Az Európai Néppárt elkötelezett Ukrajna NATO-csatlakozás iránt, és fel is szólította a védelmi szövetséget.
A szigetország évtizedes passzivitást követően fordult néhány éve újra a világ felé, és lett meghatározó globális szereplő. Ez az irány Oroszország Ukrajna elleni háborújában is egyre markánsabb.
Az afrikai országok még a járvány és a háború hatásait nyögik. Az éhezés kockázata is növekszik számos szegény államban.
A lengyel kormányfő, Morawiecki reagált Ron DeSantis floridai kormányzó lehetséges republikánus elnökjelölt kijelentéseire az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban.
Több év után meredeken emelkedik a menedékkérők száma, nem zárható ki egy újabb migrációs hullám. 2016 szeptembere óta nem volt ilyen magas az első alkalommal menedékkérelmet benyújtók száma.
A Balin tartott G20-csúcs fontos tanulságokkal szolgál.
A nyugati országok szankciói éreztetik a hatásukat Oroszországban, de nem olyan mértékben, mint azt korábban szerették volna. Emellett Európát is súlyosan érintik a retorziók hatásai.
Magyarország szempontjából kedvezően is alakulhat a félidős választás, ha a republikánusok visszaszerzik a kongresszust.
