Az egyezménynek tulajdonítják, hogy világszerte csökkentek a tavalyi ukrajnai invázió nyomán megugrott élelmiszerárak. A háború előtt 2021-ben Oroszország és Ukrajna volt a világ első, illetve ötödik legnagyobb búzaexportőre. Melyek most a kilátások, ebben az új helyzetben?
Megugrott a búza ára, miután hétfőn felröppent a hír, miszerint Oroszország isztambuli idő szerint július 17-étől érvényét vesztettnek minősíti az ENSZ közvetítésével létrejött gabonaüzletet. Ezzel véget ért a Törökország által fenntartott humanitárius folyosó, amely lehetővé tette az ukrán gabonák globális piacokra történő exportját. Oroszország azóta megerősítette, hogy a megállapodást felbontották.
Számos ország szeretne elszakadni a dollártól. Arról már hallottunk, hogy az orosz–indiai külkereskedelemben áttérnének egymás valutáiban való elszámoláshoz, de láthatóan ez egy nehéz folyamat, így most áttérnek a kínai jüanra, ezzel is növelve a kínai valuta súlyát a világkereskedelemben.
Indiában a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 23. csúcstalálkozóján hivatalosan is bejelentették Irán csatlakozását a szervezethez. Az iszlám köztársaság zászlaját felvonták az SCO pekingi titkárságán. A szervezetben való tagság nemcsak Teheránnak, hanem Oroszországnak és Kínának, illetve az SCO többi tagjának is előnyösnek tűnik.
Véget ért a NATO államainak idei litvániai csúcstalálkozója. Az eredmény, mint oly sok más esetben a történelemben felemás. A szövetség látványosan megmutatta saját egységét, miközben alapvető kérdésekre megkerülte a választ, mivel akkor az egység megbomlott volna.
Szerbia határozottan cáfolta, hogy fegyvereket szállított volna Ukrajnába, annak ellenére, hogy orosz és más médiaforrások ezt állították. Az orosz külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki és magyarázatot követelt Belgrádtól, miközben Szerbia államfője, Aleksandar Vučić, a vádakat hazugságnak nevezte.
A Roszatom – egy kínai cég mellett – 600 millió dollárt fektet be lítiumbányászati létesítményekbe Latin-Amerikában. Az oroszok, elhallgatva a kínaiak térnyerését, már egyenesen arról írnak, hogy országuk átveszi a vezetést a 21. század fémjéért folyó versenyben. Azért a valóság egy kicsit árnyaltabb.
Első hivatali évének viszonylag kedvező megítélése után Joe Biden amerikai elnök számára véget értek a mézeshetek, az amerikai vezetés népszerűsége Biden hivatali idejének a felénél világszerte visszaesett – és ez meglátszik az ország globális megítélésén is. A Gallup ez évi új jelentése, amely 2022-ben közel 140 országban végzett felméréseken alapul, azt mutatja, hogy az amerikai vezetés népszerűségének globális átlaga csökkent.
Újabb békejavaslat látott napvilágot, ezúttal a szerb fővárosban, Belgrádban, mely kitér a Krím és Kelet-Ukrajna helyzetének rendezésére, Ukrajna helyreállítására és a biztonsági garanciákra is.
A háború a béke reménye nélkül folytatódott júniusban is, miközben a NATO július 11-12-ei vilniusi csúcstalálkozóját megelőzően a tagországok többsége óvatosan nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna mikor, milyen feltételekkel csatlakozhasson a védelmi szövetséghez.
A Wagner magánhadsereg oroszországi lázadásának kudarca nem veszélyezteti a fegyveres csoport afrikai és közel-keleti küldetését. Tovább folytathatják misszióikat, esetleg más néven, más tulajdonossal, de immár az orosz állam szigorú tekintetétől követve.
Jevgenyij Prigozsin lázadása is bekerül majd az orosz történelemkönyvek lapjaira, amelyek csordultig tele vannak hasonló kísérletekkel. Persze közülük néhány sikeres hatalomátvétellel járt. A palotaforradalmak és államcsínyek nemcsak az orosz történelem sajátosságai, de azért ez nem fogja megnyugtatni a Kreml urát.
Bár szakértők szerint a jelenlegi konfliktus még nem nevezhető mesterségesintelligencia-háborúnak, gyakorlatilag a tesztpályája annak. Ukrajna más országok támogatásával igyekszik előnyt kovácsolni a technológia robbanásszerű fejlődéséből mind a harctéren, mind a háttérben.
Az orosz–ukrán háború kirobbanásáig fennálló szerepmegosztás – ami szerint Oroszország garantálja Közép-Ázsia biztonságát, Kína pedig a térség gazdasági motorja – már a múlté. Kínának érdekeltségei vannak a térségben: az Új Selyemút déli irányú kiterjesztése az Indiai-óceán kikötőihez, több földgáz Türkmenisztánból, vasútvonalak építése és még lehetne sorolni. Mindehhez épp a térség legszegényebb államán, Tádzsikisztánon keresztül vezet az út.
Prigozsin furcsa puccskísérlete 24 órán belül véget ért. A kínaiak közönyösen szemlélik a történteket, és vágyvezérelt gondolkodásnak minősítik azon nyugati szakértők véleményét, akik a puccskísérletre, mint Putyin hatalmát megrendítő súlyos csapásra tekintenek. Az arabok elsősorban Afrikára összpontosítanak.
Putyin tavaly még egy törökországi gázközpont létrehozására tett javaslatot, most az irániak álltak elő hasonló kezdeményezéssel. Ebben az esetben már egy teljes értékű „gáz-OPEC” létrehozásáról beszélhetünk.
Az orosz Északi Áramlat gázvezetékeinek 2022. szeptemberi felrobbantása után, amit a nyugati hatalmak kivizsgálatlanul hagytak, Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnök nyugodtan elvághatja az ország „ellenségeinek tenger alatti kommunikációs vezetékeit”.
A nyersanyagokért való nemzetközi versenyfutásban Közép-Ázsia szerepe jelentősen megnő. Kazahsztáné például az urán tekintetében megkerülhetetlen, hiszen a világ vezető uránszállítója, -termelője és -exportőre. Ez a versenyfutás átalakíthatja a nemzetközi szövetségeket, és akár olyan partnerállamokat is egymás ellen fordíthat, mint Oroszország és Kína.
A szankciók nem hatottak számottevően Moszkva kőolajból származó bevételeire, a jelenlegi politikai környezet azonban nem engedi meg a Nyugatnak sem a lazítást, sem a szigorítást. A helyzet igazi nyertesei a mosodaországok lettek, a legnagyobb vesztese pedig Európa versenyképessége.
Egy év alatt jelentős előrelépések figyelhetők meg szerte a világon a haderő-modernizációs törekvésekben, de ami sokkal aggasztóbb, hogy a működőképes nukleáris fegyverek száma is jelentősen növekedett.
Oroszország sürgősségi élelmiszeralapot javasolt a közép-ázsiai volt szovjet országoknak. A javaslat egyszerre teremthetne tartalékalapot az élelmezéshez, fejleszthetné a gabona raktározását, másrészt Oroszország a térség erősebb játékosaként léphetne fel a világpiacokon.
A holland kormány előreláthatólag 2023. október 1-től bezárja Európa legnagyobb gázmezőjét – derült ki június elején, bár a hivatalos bejelentés még várat magára. Habár a gázfelhasználás szezonja még odébb van, jelentős kínálati hiány jelentkezhet már az elkövetkezendő időszakban a groningeni gázmező bezárásáról kialakult hír következtében. Végleges döntés várhatóan június 23-án vagy június 30-án születhet.
A 100 legnagyobb, még mindig Oroszországban működő, „barátságtalan” országból származó külföldi vállalat profitja 2022-ben 54 százalékkal, 1,1 ezer milliárd rubelre (13,3 milliárd dollár) emelkedett. Ennek a nyereségnek a felén három cég, a TotalEnergies, a BP és a Raiffeisen Bank osztozott.
Bár Európa energiaellátása a korábbi félelmekkel ellentétben a 2022/2023-as enyhe télnek és a 11 százalékos keresletcsökkenésnek köszönhetően nem omlott össze, a gázpiacon továbbra is fenn fog maradni egy tartós, másfél-kétszeres árkülönbség a korábbi évekhez képest. A tavaly keletkezett 1100 milliárd eurós energia-többletkiadásnak a földgázra eső részét főként Norvégia, Oroszország, az Egyesült Államok és Algéria zsebelhette be.
A Szocsiban tartott orosz-fehérorosz elnöki találkozón Putyin bejelentette, hogy július elején megindulhat a „taktikai nukleáris fegyverek” telepítése Fehéroroszországba. Ha ez megtörténik, ez lesz az első eset 1991 óta, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket telepít saját határain kívülre.
Egy kínai írásban fedezhettük fel azt a gondolatot, hogy az oroszok ellen meghozott szankciók súlyosabbak, mint amit a németek kaptak a versailles-i békediktátum során – pedig Oroszországot még le sem győzték, és hol van a Nyugat hatalma az akkoriakéhoz képest?
A Kína, Brazília, Oroszország, India és Dél-Afrika alkotta BRICS-csoport nyári csúcstalálkozóján tárgyal az új tagországok felvételéről. Eddig összesen 19 állam jelezte csatlakozási szándékát.
Az orosz elnök nem aprózta el: mindent egy lapra tesz a „pénz nem számít!” mottó jegyében.
A nyugati országok szankciói éreztetik a hatásukat Oroszországban, de nem olyan mértékben, mint azt korábban szerették volna. Emellett Európát is súlyosan érintik a retorziók hatásai.
Adott esetben a háború mellett gyorsan klímakatasztrófában találhatjuk magunkat.
