Az antibiotikumok tették lehetővé, hogy a korábban halálos betegségek, mint például a tuberkulózis gyógyíthatóvá váljanak. Most azonban az emberiség egyre közelebb kerül ahhoz, hogy elveszítse a csodaszert. Csendben, lassan, miközben a baktériumok tanulnak, mi felelőtlenül használjuk a vívmányainkat.
A biotechnológiában nagy áttörések történtek: génszerkesztés, laboratóriumban tenyésztett szervek, miniagyak. Ezek új utakat nyitnak a gyógyászatban, ugyanakkor alapvető kérdéseket vetnek fel a lét értelméről. Az etikai dilemmák súlya egyre erősebben nehezedik a kutatókra, döntéshozókra.
Egyre több kutatás utal arra, hogy a bélmikrobák nemcsak az emésztésben játszanak szerepet, hanem akár a viselkedésünket is befolyásolhatják – a kérdés immár a jog világát is elérte.
A tudósokhoz, az orvosokhoz és egymáshoz fordultunk válaszokért a koronavírus-járvány idején, azonban senki sem kezelte tökéletesen a helyzetet, és ez a tudományba vetett bizalom drasztikus romlását eredményezte.
Egy bizonyos hatóanyagtípust tartalmazó, a vércukorszintet szabályozó gyógyszerek a közeljövőben nemcsak az alakunk, hanem teljes gazdaságok formálására lehetnek alkalmasak. Erre már élő példa is van: egy gyógyszergyártó cég a GLP-1 agonistáknak köszönhetően 2023-ban nagyobbra növekedett, mint a teljes dán gazdaság.
Dr. Roska Botond neurobiológus és egyetemi tanár nyerte el az orvosi Wolf-díjat, amiért a kutatótársával közösen kifejlesztett technológia segítségével sikeresen adták vissza a látás részleges képességét kezelt pácienseiknek. Az elismerés jó ómen: elképzelhető, hogy Roska egy újabb magyar Nobel-díj várományosa lehet.
Egy mobilalkalmazás kognitív tesztek segítségével képes felismerni a frontotemporális demenciát a leginkább veszélyeztetetteknél.
