Egyre kevésbé kérnek az „amerikai világcsendőrségből” a fiatalok, ami mély generációs szakadékot jelez az Egyesült Államok globális szerepének megítélésében. Ez hosszú távon alapjaiban formálhatja át Washington kül- és biztonságpolitikáját.
Az amerikaiak több mint harmada elhagyta gyermekkori vallását, de a többség továbbra is kitart mellette. A vallásváltásra többnyire fiatalkorban kerül sor, és ekkor erősödik a vallástól való elfordulás is, ezáltal gyorsan nő a vallási kötődés nélkül élők aránya.
Trump visszatérése és Merz hatalomra kerülése alapjaiban forgatta fel a két ország egymásról alkotott képét és ma már a németek háromnegyede rossznak látja a kapcsolatot Washingtonnal, és mindkét oldalon omladozik a partnerségbe vetett hit. De ki tekint kit valódi szövetségesnek, és miért fordult ekkorát a közvélemény egyetlen év alatt?
A mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű terjedése ellenére a közvélemény inkább aggodalommal, semmint lelkesedéssel figyeli a technológia térnyerését – derül ki a Pew Research Center felméréséből: a megkérdezettek 34 százaléka inkább tart ettől a technológiától.
A világ megosztottan ítéli meg az Egyesült Államokat: egyszerre tartják szövetségesnek és fenyegetésnek. Európában Oroszország, Ázsiában Kína a fő veszélyforrás, miközben az USA megítélése világszerte romlik.
Rendkívül megosztottak az amerikai szavazók az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Míg a szankciós politikát támogatják, most már többségében elegük van az Ukrajnának biztosított folyamatos segélyküldésből.
