Donald Trump második ciklusa alatt mélypontra zuhant az amerikai külföldi segélyezés. A legnagyobb összegek még mindig Ukrajna, Izrael és Jordánia felé irányulnak, a jelentős forráscsökkentés azt jelzi, hogy a Fehér Ház a saját érdekei mentén szelektíven alakítja át a nemzetközi szerepvállalását.
Fordulat látszik a globális erőviszonyok megítélésében: míg Donald Trump második elnöki ciklusának kezdete óta meredeken romlik az Egyesült Államokhoz való nemzetközi hozzáállás, Kína egyre kedvezőbb képet alakít ki magáról. Ma már több országban tekintenek pozitívabban Pekingre, mint Washingtonra, ami néhány éve még elképzelhetetlen lett volna.
Európában fokozott figyelmet kap a biztonságpolitika, egy friss nemzetközi felmérés azonban meglepő eredményt hozott: Magyarországon a NATO támogatottsága történelmi csúcs közelében jár. A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy a szövetség megítélése megosztottabb, sőt több kulcsországban jelentősen csökken a bizalom.
Soha nem látott bizalomvesztéssel néz szembe az Egyesült Államok: egy friss nemzetközi kutatás szerint Donald Trump külpolitikája világszerte súlyosan rontotta országa megítélését. A számok alapján az amerikai puha hatalom feltűnően gyengül, ami hosszú távon geopolitikai következményekkel járhat.
A Pew Research Center éves tanulmánya azt mutatja, hogy 2023-ban meredeken emelkedett azoknak az országoknak a száma, ahol magas vagy nagyon magas a vallással kapcsolatos társadalmi ellenségeskedés szintje. Ennek okai között szerepel a felekezeti kisebbségek elleni zaklatások növekedése is.
A Pew Research Center 25 országra kiterjedő felmérése szerint általános minta, hogy a magas jövedelmű országok lakói inkább elégedettek a politikai rendszerükkel, míg a közepes jövedelműekben erősebb az igény a reformokra.
Egyre kevésbé kérnek az „amerikai világcsendőrségből” a fiatalok, ami mély generációs szakadékot jelez az Egyesült Államok globális szerepének megítélésében. Ez hosszú távon alapjaiban formálhatja át Washington kül- és biztonságpolitikáját.
Az amerikaiak több mint harmada elhagyta gyermekkori vallását, de a többség továbbra is kitart mellette. A vallásváltásra többnyire fiatalkorban kerül sor, és ekkor erősödik a vallástól való elfordulás is, ezáltal gyorsan nő a vallási kötődés nélkül élők aránya.
Trump visszatérése és Merz hatalomra kerülése alapjaiban forgatta fel a két ország egymásról alkotott képét és ma már a németek háromnegyede rossznak látja a kapcsolatot Washingtonnal, és mindkét oldalon omladozik a partnerségbe vetett hit. De ki tekint kit valódi szövetségesnek, és miért fordult ekkorát a közvélemény egyetlen év alatt?
A mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű terjedése ellenére a közvélemény inkább aggodalommal, semmint lelkesedéssel figyeli a technológia térnyerését – derül ki a Pew Research Center felméréséből: a megkérdezettek 34 százaléka inkább tart ettől a technológiától.
A világ megosztottan ítéli meg az Egyesült Államokat: egyszerre tartják szövetségesnek és fenyegetésnek. Európában Oroszország, Ázsiában Kína a fő veszélyforrás, miközben az USA megítélése világszerte romlik.
Rendkívül megosztottak az amerikai szavazók az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Míg a szankciós politikát támogatják, most már többségében elegük van az Ukrajnának biztosított folyamatos segélyküldésből.
